Taizéi közösség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A taizéi közösség nemzetközi ökumenikus szerzetesközösség, amelyet a svájci születésű Roger Schütz (Roger testvér) a burgundiai Taizében (Franciaország) 1940-ben alapított. A közösség vezetője 2005 augusztusától: a stuttgarti születésű Alois testvér.

Taizéi közösség
(Communauté de Taizé)
Vallás keresztény
Felekezet ökumenikus
Alapítva 1940
Alapító Roger Schütz
Székhely Taizé (Franciaország)

A(z) Taizéi közösség hivatalos honlapja
Taizéi templom belülről

A szerzetesközösség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Roger Schütz 1940-ben vásárolt házat Taizében azzal a céllal, hogy segítse a megszállt Franciaország üldözötteit és menekülteit. Hamarosan több személynek nyújtott menedéket, köztük zsidóknak, kisebb keresztény csoportok tagjainak, vagy egyéb okból üldözötteknek.[1] Mivel tevékenységére 1942-ben a Gestapo fényt derített, elhagyták Franciaországot és a háború végéig Svájcban húzták meg magukat.

Roger testvér 1944-ben térhetett vissza Taizébe, ekkor már három másik férfi is vele tartott. 1945-től árván marad gyerekeket fogadtak be, illetve kapcsolatba kerültek a környéken fogva tartott német hadifoglyokkal is.

1949-ben hét testvér tett fogadalmat, ezzel hivatalosan is létrejött a szerzetesközösség. Roger testvér 1952 végén írta le a közösségi együttélést szabályozó regulát. Az évek során egyre több férfi csatlakozott hozzájuk, és mára a szerzetesek száma meghaladja a százat. A szerzetesek körülbelül harminc országból és különböző felekezeti csoportokból származnak. (pl. református, evangélikus, anglikán, katolikus stb.)

A közösség eszmerendszerének középpontjában a kiengesztelődés áll.

A közösség jelenlegi vezetője, Alois testvér

A szerzetesközösség ökumenikusan szerveződik, így egyetlen keresztény egyház fennhatósága alatt sem áll, de igen jó kapcsolatokat ápol mind a keresztény, mind a nem keresztény vallásokkal. A közösség fennállása során gyakorlatilag az összes nagy keresztény egyház feje megfordult Taizében, így 1986-ban II. János Pál, több alkalommal a canterbury érsek, számtalan más protestáns egyházi vezető és több ortodox metropolita. Szintén vendégül látták már az európai államok politikai vezetőinek jelentős részét.

Az eredeti elképzeléseknek megfelelően a szerzetesközösség nem kíván külön vallási irányzattá válni, hanem arra buzdítja a vele kapcsolatba kerülő fiatalokat és idősebbeket, hogy a Taizé-i közösségi élmény segítségével, de saját nemzeti-vallási vagy egyéb közösségüknek igyekezzenek teljesebb értékű tagjává válni. A szerzetesközösség alapszabálya szerint semmilyen adományt nem fogad el, a szerzetesek maguk biztosítják megélhetésüket.

Szertartások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közösségre jellemző az egyszerű és modern szertartásrend, amelyben igen fontos szerepet kapnak az egyedi hangzásvilágú, de könnyen megtanulható és énekelhető meditatív énekek.[2] Külsőségeiben a közösség imatermeire e leegyszerűsített formák jellemzők. A közösség törekszik a spontán, minél közvetlenebb és minél kevesebb rituáléra épülő szertartásrend fenntartására. A szertartásokban szintén kifejeződik a közösség nemzetközi és ökumenikus jellege. Bár a a közösség nyugati eredetű, a taizéi dalok stílusa erős keleti keresztény hatást mutat, és az ikonok használata is az ortodoxiára utal. A dalok és imák a legkülönbözőbb nyelveken hangzanak el a közösség előtt, kiadványaikat, internetes publikációikat gyakorlatilag az összes európai, és az összes nagyobb világnyelvre lefordítják.

Taizé mint ifjúsági találkozási pont[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közösség rendezvényekre kijelölt területe, az Oyak az esti kavalkád előtt. - A közös ima és együttgondolkodás mellett rendszerint nemzetközi mulatásra is sor kerül

Taizé egész évben nyitva áll az oda látogató fiatalok előtt, akik felekezeti hovatartozástól függetlenül vehetnek részt a közösség életében. A szerzetesek célja a Taizébe érkezők mind erőteljesebb közösségi integrációja, ezért a fiatalok bekapcsolódhatnak a tábor fenntartásába, közös imákon, illetve előadásokon, workshopokon vesznek részt, és természetesen bekapcsolódhatnak a táborban kialakított közösségi téren zajló mulatozásban is. Ugyanakkor a Taizébe érkező vendégeknek szintén lehetőségük van idejüket természeti közegben csendes elvonultságban tölteni.

A közösségi területen található épületek könnyen alakíthatóak, bővíthetőek vagy elbonthatóak, hogy ki tudják elégíteni a nyaranta megnövekedő igényeket.

Nemzetközi találkozók - „A bizalom zarándokútja a Földön”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közösség minden év végén ökumenikus ifjúsági találkozókat (közismert nevén „taizéi találkozókat”) szervez európai nagyvárosokban, amelyek rendszerint fiatalok tízezreit vonzzák. A találkozók célja egy előre meghatározott tematika szerinti közös gondolkodás, közös ima, ezáltal a nemzetek közötti párbeszéd és bizalom erősítése - és természetesen hogy közös mulatsággal búcsúztassák az óévet, köszöntsék az újat. A találkozó helyszíne utoljára 2001 végén volt Budapest, hetvenezer résztvevővel. Tíz évvel korábban szintén a magyar fővárosban tartották a rendezvényt.

A találkozók helyszíneinek felsorolása:

Közös ima az egyik Taizé-i találkozón

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]