Csehszlovákia

Csehszlovákia
1918 – 1992
Csehország zászlaja#Csehszlovákia zászlaja Csehszlovákia címere (1990-1992)
Mottó: Pravda vítězí (cseh) (1918–1990) Veritas Vincit (latin) (1990-1992) (Az Igazság győzedelmeskedik) Nemzeti himnusz: Kde domov můj és Nad Tatrou sa blýska
Általános adatok
Fővárosa	Prága
Terület	127 900 (1992) km²
Népesség	15 600 000 (1992)
Hivatalos nyelvek	cseh és szlovák
Pénznem	Csehszlovák korona
Kormányzat
Államforma	köztársaság
Államfő	Tomáš Masaryk (első) Václav Havel (utolsó)
Elődállam Utódállam ←   →  →  →

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban

Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo) volt közép-európai ország, a második világháború idejét leszámítva 1918 és 1992 között állt fenn. 1993. január 1-jén békésen kettévált Csehországra és Szlovákiára.

Államformái

• 1918–1968 (kivéve 1938–1945): Csehszlovák Köztársaság, centralizált ország;
• 1969–1992: Cseh Szocialista Köztársaságból (1990–1992: Cseh Köztársaság) és Szlovák Szocialista Köztársaságból (1990–1992: Szlovák Köztársaság) álló szövetségi köztársaság;

• 1918–1939 és 1945–1948 és 1990–1992: demokratikus köztársaság
• 1939–1945: szétszakadt Cseh–Morva Protektorátusra és Szlovák Köztársaságra
• 1945–1948: rövid időre helyreállt a demokratikus Csehszlovák Köztársaság
• 1948–1989: szocialista köztársaság
• 1990–1992: szövetségi köztársaság

Szomszédai 1989-ben

• Német Szövetségi Köztársaság
• Német Demokratikus Köztársaság
• Lengyelország
• Szovjetunió
• Magyarország
• Ausztria

Földrajza

Változatos domborzati viszonyok. A nyugati területek az észak-közép-európai magasföld részei. A keleti területek a Kárpátok hegyeiből és a Duna által feltöltött síkságokból állnak.

Éghajlata

Túlnyomórészt kontinentális, de a Nyugat-Európából érkező enyhe légtömegek és a kelet-európai nagy időjárási rendszerek miatt változatos.

Hivatalos nevei

• 1918–1920: Cseh–Szlovák Köztársaság vagy Csehszlovák Köztársaság (rövidítése: RČS); rövidebben Cseh–Szlovákia vagy gyakran Csehszlovákia
• 1920–1938 és 1945–1960: Csehszlovák Köztársaság (ČSR [kezdetben RČS-nek rövidítve]); rövidebben Csehszlovákia
• 1938–1939: Cseh–Szlovák Köztársaság; Cseh–Szlovákia
• 1960–1990: Csehszlovák Szocialista Köztársaság (ČSSR); Csehszlovákia
• 1990. április –1992. december 31-éig: Csehszlovák Szövetségi Köztársaság (cseh változat) és Cseh–Szlovák Szövetségi Köztársaság (szlovák változat),
• utána: Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság (ČSFR, rövidebben Csehszlovákia (cseh változat) és Cseh–Szlovákia (szlovák változat))

Címere

1920–1945: [1] kis változat, [2] közepes változat, [3] nagy változat

1945–1960: [4]

1960–1990: [5]

1990–1992: [6]

Története

Csehszlovákia 1918 - 1938

Csehszlovákia 1945 - 1992

Csehszlovákia az első világháború után, 1918 októberében jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállamaként. Alapítói : Tomáš Garrigue Masaryk, Edvard Beneš, Milan Rastislav Štefánik. Magába foglalta a mai Csehország és Szlovákia területét, valamint (1939-ig) Kárpátalját is.

1938-ban a müncheni egyezmény során a Harmadik Birodalomhoz csatolták a német többségű Szudéta-vidéket, illetve az első bécsi döntés során Magyarországhoz a Felvidék déli részét, mindkét esetben nagyjából követve az etnikai határokat.

1939-ben Jozef Tiso kikiáltotta a Szlovák Köztársaságot, amely valójában a Német Birodalom bábállama volt csupán. Ezzel megszűnt az önálló Csehszlovákia. Magyarország bevonult Kárpátaljára.

1945-ben Csehszlovákia ismét újjáalakult. Az Edvard Beneš által megalkotott és róla elnevezett Beneš-dekrétumok, alapján a németeket és a magyarokat kollektíven felelőssé tette a háborúért, elrendelte deportálásukat és elvette tőlük a csehszlovák állampolgárságukat.

1947-ben a kommunisták kerültek hatalomra, köszönhetően annak, hogy szovjet érdekszférában volt Csehszlovákia. Ekkor az ország hivatalos neve: Csehszlovák Népköztársaság.

1968-ban a prágaiak felkeltek a kommunista uralom ellen (Prágai tavasz), de a szovjet és Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei (kivéve Romániát) leverték a felkelést. Az államfőt, Alexander Dubčeket menesztették, és egy szovjethű embert, Ludvík Svobodát ültették a helyébe.

1989-ben a bársonyos forradalom után Csehszlovákia demokratikus köztársasággá alakult. Az államfő Václav Havel lett. 1992-ben tárgyalások útján megállapodtak arról, hogy 1993. január 1-jén felbomlik Csehszlovákia Cseh- és Szlovák Köztársaságra.

Vallások

1991: Római katolikus: 46,4%, Evangélikus: 5,3%, Ateista: 29,5%, egyéb: 16,7%.

Lakosság

1991: Lakosság: 15 600 000 fő. Etnikumok: cseh 54,1%, szlovák 31%, morva 8,7%, magyar 3,8%, roma 0,7%

Sport

Labdarúgás: 1934-ben és 1962-ben világbajnoki ezüstérmesek, 1976-ban Európa-bajnokok lettek.

Lásd még

• Csehország (1993 előtt)
• Cseh Köztársaság (1993 óta)
• Szlovákia (1993 óta)
• Csehország zászlaja (azonos Csehszlovákia zászlajával)