Cseh–Morva Protektorátus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseh–Morva Protektorátus
Protektorát Čechy a Morava
Cseh–Morva Protektorátus zászlaja
Cseh–Morva Protektorátus zászlaja
Cseh–Morva Protektorátus címere
Cseh–Morva Protektorátus címere
Fővárosa Prága
é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 14° 28′ 00″
Legnagyobb város Prága
Államforma protektorátus
Vezetők
Köztársasági elnök Emil Hácha
Helytartó Konstantin von Neurath
Helytartó Reinhard Heydrich
Helytartó Kurt Daluege
Helytartó Wilhelm Frick
Hivatalos nyelv cseh, német
függőség a Harmadik Birodalomtól
Müncheni egyezmény 1938. szeptember 29.
Megalakulása 1939. március 15.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 7 380 000 fő (1939)
Népsűrűség 150 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 49 363 km²
Víz elhanyagolható%
Időzóna CET (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem protektorátusi korona

Protektorat Bohmen-Mahren.png

A Cseh–Morva Protektorátus (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939. március 15-én létrehozott protektorátus (védnökség). A protektorátus félgyarmati helyzetbe süllyesztette Csehországot. A volt köztársasági elnök, Emil Hácha ugyan a helyén maradt, de az igazi hatalmat a Führer által kinevezett kormányzók (helytartók) gyakorolták.

19391945 között a következő kormányzók voltak hivatalban:

A német kormányzat betiltott minden náciellenes sajtót és szervezetet. A németekkel szimpatizáló csehek a Vlajka nevű szervezetbe tömörültek. Mindennapossá vált a rendőri és politikai terror. Munkatáborok jöttek létre, pl. Theresienstadt. A cseh gazdaságot a német hadiipar számára alakították át. Üldözték a nemzeti érzelmű értelmiséget: 1939. november 17-én bezárták az összes cseh egyetemet és főiskolát. A leghírhedtebb kormányzó Reinhard Heydrich volt (SS-helyettes), aki 1942-ben az Antropoid hadművelet során merénylet áldozata lett. A németek bosszúból két cseh falut kiirtottak (Ležáky, Lidice). A cseh és morva területeket 1945-ben délről az angolszász erők, keletről és északról pedig a román és szovjet hadsereg szabadította föl. Prága 1945. május 9-én szabadult föl.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyebek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]