Cseh–Morva Protektorátus
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Cseh–Morva Protektorátus | |||
| Protektorát Čechy a Morava | |||
|
|||
| Fővárosa | Prága | ||
| Legnagyobb város | Prága | ||
| Államforma | protektorátus | ||
| Vezetők | |||
| Köztársasági elnök | Emil Hácha | ||
| Helytartó | Konstantin von Neurath | ||
| Helytartó | Reinhard Heydrich | ||
| Helytartó | Kurt Daluege | ||
| Helytartó | Wilhelm Frick | ||
| Hivatalos nyelv | cseh, német | ||
| függőség | a Harmadik Birodalomtól | ||
| Müncheni egyezmény | 1938. szeptember 29. | ||
| Megalakulása | 1939. március 15. | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 7 380 000 fő (1939) | ||
| Népsűrűség | 150 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 49 363 km² | ||
| Víz | elhanyagolható% | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | protektorátusi korona | ||
|
|
|||
 |
|||
A Cseh–Morva Protektorátus (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939. március 15-én létrehozott protektorátus (védnökség). A protektorátus félgyarmati helyzetbe süllyesztette Csehországot. A volt köztársasági elnök, Emil Hácha ugyan a helyén maradt, de az igazi hatalmat a Führer által kinevezett kormányzók (helytartók) gyakorolták.
1939–1945 között a következő kormányzók voltak hivatalban:
- Konstantin von Neurath (1939–1941)
- Reinhard Heydrich (1942)
- Kurt Daluege (1942–1943)
- Wilhelm Frick (1943–1945)
A német kormányzat betiltott minden náciellenes sajtót és szervezetet. A németekkel szimpatizáló csehek a Vlajka nevű szervezetbe tömörültek. Mindennapossá vált a rendőri és politikai terror. Munkatáborok jöttek létre, pl. Theresienstadt. A cseh gazdaságot a német hadiipar számára alakították át. Üldözték a nemzeti érzelmű értelmiséget: 1939. november 17-én bezárták az összes cseh egyetemet és főiskolát. A leghírhedtebb kormányzó Reinhard Heydrich volt (SS-helyettes), aki 1942-ben az Antropoid hadművelet során merénylet áldozata lett. A németek bosszúból két cseh falut kiirtottak (Ležáky, Lidice). A cseh és morva területeket 1945-ben délről az angolszász erők, keletről és északról pedig a román és szovjet hadsereg szabadította föl. Prága 1945. május 9-én szabadult föl.
