Reinhard Heydrich

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reinhard Heydrich
Bundesarchiv Bild 146-1969-054-16, Reinhard Heydrich.jpg
Reinhard Heydrich 1940-ben
Az RSHA igazgatója
Hivatali idő
1939. szeptember 27.1942. június 4.
Előd Pozíció létrehozása
Utód Heinrich Himmler (ügyvezető)
Az Interpol elnöke
Hivatali idő
1940. augusztus 24.1942. június 4.
Előd Otto Steinhäusl
Utód Arthur Nebe
A Cseh–Morva Protektorátus protektorhelyettese és ügyvezető protektora
Hivatali idő
1941. szeptember 29.1942. június 4.
Előd Konstantin von Neurath
Utód Kurt Daluege (ügyvezető)

Született 1904. március 7.
Halle,  Német Birodalom
Elhunyt 1942. június 4. (38 évesen)
Prága, Flag of Bohmen und Mahren.svg Cseh–Morva Protektorátus
Párt Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

Házastársa Lina von Osten
Foglalkozás politikus
katona

Reinhard Heydrich signatures.svg
Reinhard Heydrich aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Reinhard Heydrich témájú médiaállományokat.

Reinhard Heydrich (teljes nevén: Reinhard Tristan Eugen Heydrich) (Halle, 1904. március 7.Prága, 1942. június 4.) német nemzetiszocialista politikus, SS katona. Legmagasabb rendfokozata SS-Obergruppenführer volt, 1939-től az RSHA vezetője, 1940-től az Interpol elnöke, 1941-től a Cseh–Morva Protektorátus protektorhelyettese és ügyvezető protektora volt haláláig.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1904. március 7-én született Halléban, a hallei konzervatórium igazgatója és egy színésznő gyermekeként. 1922-ben, 18 évesen belépett a német haditengerészet kötelékébe, ahol 9 éven át teljesített szolgálatot, de 1931-ben egy szerelmi botrány miatt le kellett szerelnie. Nem sokkal később bemutatták Himmlernek, az ő kérésére felvázolta az NSDAP hírszerző szolgálatának működési elvét. Innen már az SS-ben egyenesen vezetett útja a tábornoki rangig. A vívás és a zene mellett szenvedélye a repülés volt. Hermann Göring engedélyével időnként vadászgépén teljesített szolgálatot. 1941–42-ben a keleti fronton gyilkoló speciális alakulatokat (Einsatzgruppen) irányította. 1941-ben már az RSHA vezetőjeként a szovjet front mögött kényszerleszállást hajtott végre, de a fronton át kétnapi bolyongás után visszatért egységéhez.[1]

Az 1942. január 20-án lefolytatott wannseei konferencia vezetője. A megbeszélés szervezési kérdésekkel foglalkozott, magáról a „végső megoldásról” már jóval előbb döntés született. Az értekezleten Heydrich bejelentette, hogy Hitler elrendelte a zsidók „kitelepítését” keletre, ahol nagy munkacsapatokban fogják őket halálra dolgoztatni, a túlélőkkel pedig különlegesen veszélyes elemként fognak bánni. A résztvevők tudomásul vették, hogy a zsidókérdés az SS hatáskörébe tartozik. A konferencia végeredménye az Endlösung.

1942-ben kinevezték a Cseh–Morva Protektorátus vezetőjévé, de RSHA főnöki tisztségét megtartotta. Hatalma csúcsán kezében tartotta a német biztonsági szervezeteket.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tengerésztiszt Heydrich 1930. december 6-án ismerkedett meg az akkor 18 éves Lina von Ostennel a Schleswig-Holsteini Evezősök Egyesületének bálján. Heydrich első látásra beleszeretett, s a lány sem maradt közömbös iránta. „Ahogy hazaértem, már nem ugyanaz az ember voltam, mint régen. Akkor ott valami nagyon csodás dolog történt velem” – vallja meg érzéseit Lina Leben c. könyvében. Találkozásuk után négy nappal Heydrich megkérte Lina kezét, aki igent mondott. Azonban Heydrichnek már volt barátnője, akinek nem szólt a történtekről. A lány apja egy hajóépítési főtanácsos volt, aki jó viszonyt ápolt Raeder admirálissal, a hadiflotta vezetőjével. Így a haditengerészet eljárást indított Heydrich ellen, mivel a becsületkódex az esetet a házasság iránti kötelező tisztelet megsértésének vélte. Azonnal elbocsátották. Reinhard és Lina az esküvőt 1931. karácsony másnapján tartották. Heydrich von Ostennek köszönhette azt, hogy megismerkedett a náci ideológiával, s hogy lehetőséget kapott az SS-be való bekerülésre. A házaspárnak négy gyermeke született:

  • Klaus Heydrich (* 1933. június 17.; † 1943. október 24)
  • Heider Heydrich (* 1934. december 28.)
  • Silke Heydrich (* 1939. április 9.)
  • Marte Heydrich (* 1942. július 23.)

Reinhard Heydrich 1942-ben merénylet áldozata lett. A férfi halála Linát állapotosan sújtotta, aki távol maradt minden szertartástól, s kit ezután a birodalom özvegyeként tiszteltek. Azonban nem csak ez volt az egyetlen tragédia a nő életében. Férje halála után egy évvel fiát, Klaust egy tehergépkocsi sodorta el.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heydrich kocsija a támadás után

Az BSC 1941 augusztusában kezdte megtervezni megölését. (Az angol emigrációban lévő Beneš-kormány is egyetértett, hogy Heydrich megszolgálta a halálos ítéletet.) A Toronto melletti M állomás a szükséges dokumentumokat hamisította, az X táborban pedig megteremtették annak a környezetnek a mását, amelyben a hírek szerint Heydrich élt. Kilenc férfit képeztek ki a feladatra, mindannyian szakterületük mesterei. Ellátták őket kanadai katonakönyvekkel, és megfelelő felszereléssel, hamis iratokkal, stb. A merénylet végrehajtására Jozef Gabčík és Jan Kubriš ügynököket választották ki, és segítőjük volt Valċik és Jemelik ügynökök. 1942. május 27-én Heydrich, kezében a Hitler tömeggyilkos parancsának végrehajtási terveit tartalmazó irattartóval Berlinbe indult. Előtte, mint mindig, betért hivatalába. A Jungfern-Breschan (ma Panenské Břežany) falunál a Vltava völgyében egy hajtűkanyarban vártak rá. Gabčík egy Sten géppisztollyal rálőtt, de a fegyver nem működött. Heydrich pisztolyt rántott, és vaktában tüzelt. Kubriš az autóra dobott egy kézigránátot. A füstfelhőből Heydrich bukkant elő, és lőni kezdett a merénylőkre. Azok elfutottak, majd jelentették a cseh ellenállás tagjainak a merénylet végrehajtását, akik egy kriptában rejtették el őket. Heydrich Prágában a Bulovka kórházban 1942. június 4-én belehalt sérüléseibe. Ezt követően a Gestapo soha nem látott méretű nyomozásba kezdett a merénylők felkutatására. Az ellenállók nem menekülhettek sorsuk elől: akadtak akik a német katonákkal vívott tűzharcban vesztették életüket, de voltak akik inkább önkézzel vetettek véget életüknek. De a Führer nem érte be a merénylők halálával: június 10-én hat nappal Heydrich halála után az Einsatzgruppen különleges képzettségű katonái betörtek a Lidice nevű bányászfaluba, ahol a férfiakat agyonlőtték, a nőket és gyerekeket pedig deportálták, a falut a földdel tették egyenlővé, megtorlásként a merényletre. Ez volt a lidicei mészárlás.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Élet és Tudomány, LXVII. évf. 32. sz. 1001. o. 2012.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Reinhard Heydrich témájú médiaállományokat.