Pogrom
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény. Az orosz погром (pusztítás) szóból származik, célpontja gyakran volt a zsidóság vagy a cigányság.
A középkori Európában elsősorban járványok idején fordultak elő pogromok, a más vallásúaknak tulajdonítva e csapásokat.
A legújabb kor hajnalán Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyar Népköztársaság, Románia és a Szovjetunió jártak élen az őshonos kisebbségek (németek, magyarok) irtásában, kitelepítésében, életük megkeserítésében.
Manapság is tapasztalhatóak hasonló jellegű megmozdulások Magyarországnak a trianoni döntés előtti területein, így például helyenként Erdélyben és a Partiumban, a Felvidéken, a Délvidéken és újabban Kárpátalján is az ottani magyarokkal szemben. Finomabb formája a kisebbségek minden elképzelhető zaklatása, sokszor törvénybe iktatott módon (a nyelvhasználat, a kultúra, a gazdasági élet területén) való háttérbe szorítása, elnyomása a 3. évezred hajnalán is.
Nyugat-Európában ezek a szokások már jobbára kiveszőben vannak, már ami az őslakos kisebbségeket illeti (például Franciaországban a korzikai olaszokkal, Olaszországban Dél-Tirol német ajkú lakosságával szemben). Katalóniában és Franciaországban csak a baszkok és a bretonok nem kaptak még teljes autonómiát.
 |
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
