Pogrom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy frankfurti pogrom 1819-ben

A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény. Az orosz погром (pusztítás) szóból származik, célpontja gyakran volt a zsidóság vagy a cigányság.

A középkori Európában elsősorban járványok idején fordultak elő pogromok, a más vallásúaknak tulajdonítva e csapásokat.

A legújabb kor hajnalán Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyar Népköztársaság, Románia és a Szovjetunió jártak élen az őshonos kisebbségek (németek, magyarok) irtásában, kitelepítésében, életük megkeserítésében.

Manapság is tapasztalhatóak hasonló jellegű megmozdulások Magyarországnak a trianoni döntés előtti területein, így például helyenként Erdélyben és a Partiumban, a Felvidéken, a Délvidéken és újabban Kárpátalján is az ottani magyarokkal szemben. Finomabb formája a kisebbségek minden elképzelhető zaklatása, sokszor törvénybe iktatott módon (a nyelvhasználat, a kultúra, a gazdasági élet területén) való háttérbe szorítása, elnyomása a 3. évezred hajnalán is.

Nyugat-Európában ezek a szokások már jobbára kiveszőben vannak, már ami az őslakos kisebbségeket illeti (például Franciaországban a korzikai olaszokkal, Olaszországban Dél-Tirol német ajkú lakosságával szemben). Katalóniában és Franciaországban csak a baszkok és a bretonok nem kaptak még teljes autonómiát.


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]