1990

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

1990 más naptárakban

Gergely-naptár	1990
Ab urbe condita	2743
Örmény naptár	1439 ԹՎ ՌՆԼԹ
Bahá’í naptár	146 – 147
Berber naptár	2940
Buddhista naptár	2534
Kínai naptár	4686–4687
Japán naptár	2650 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	1352
Bizánci naptár	7498 – 7499
Kopt naptár	1706 – 1707
Etióp naptár	1982 – 1983
Zsidó naptár	5750 – 5751 (Zsidó év) | 5751
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	2045 – 2046
- Shaka Samvat	1912 – 1913
- Kali juga	5091 – 5092
Holocén naptár	11990
Iráni naptár	1368 – 1369
Muszlim naptár	1410 – 1411
Koreai naptár	4323
Thai szoláris naptár	2533

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1985 – 1986 – 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995

Tartalomjegyzék 1 Események 1.1 Január 1.2 Február 1.3 Március 1.4 Április 1.5 Május 1.6 Június 1.7 Július 1.8 Augusztus 1.9 Szeptember 1.10 Október 1.11 November 1.12 December 2 Az év témái 2.1 1990 a filmművészetben 2.2 1990 a tudományban 2.3 1990 a légi közlekedésben 2.4 1990 a vasúti közlekedésben 2.5 1990 az irodalomban 2.6 1990 a zenében 2.6.1 Albumok 2.7 1990 a sportban 2.8 1990 a televízióban 2.9 1990 a jogalkotásban 2.10 1990 új világörökségi helyszínei 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak 6 Jegyzetek

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Január

• január 1. – A Marković-kormány újabb gazdasági reformot vezet be Jugoszláviában.
• január 3. – Az amerikaiak letartóztatják a pápai nunciatúrára menekült panamai diktátort, Manuel Noriegát.
• január 5. – Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága javasolja, hogy hatalmazzák fel a Minisztertanácsot, miszerint – a bécsi haderő–csökkentési tárgyalásokra tekintettel – szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok mielőbbi, lehetőleg 1990 végéig történő kivonását.
• január 9. – A KGST 45., szófiai ülésszakán Németh Miklós magyar és Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő elvi megállapodást köt a csapatkivonások ütemtervéről.
• január 15. – A bolgár parlament eltörli a Kommunista Párt 44 éves politikai hatalmi monopóliumát.
• január 16. – A szovjet Déli Hadseregcsoport kiüríti az esztergomi katonai kórházat, melyet az egykori szemináriumban és az ehhez kapcsolódó egyházi épületben rendeztek be. (A felújításra szoruló óriási műemlékegyüttest a katolikus egyház kapta vissza.)
• január 20–22. – A JKSZ XIV. – utolsó, félbeszakadt – kongresszusa.
• január 21. – A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozatot ad ki a nemzetiségi kérdés demokratikus, a jogállam normáinak megfelelő megoldásáról Csehszlovákiában.
• január 23. – Németh Miklós kormányfő a parlamentben bejelenti, hogy szovjet–magyar szakértői tárgyalások kezdődnek a lehető legrövidebb időn belüli teljes csapatkivonásról.

[szerkesztés] Február

• február 6. – Az SZKP Központi Bizottságának ülésén Mihail Gorbacsov bejelenti, hogy a reformok közé tartozik az SZKP vezető szerepének feladása és a politikai pluralizmus bevezetése is.
• február 11. – Nelson Mandela, dél-afrikai fekete aktivista 27 évi fogság után kiszabadul.
• február 11–13. – A NATO és a Varsói Szerződés országainak külügyminiszterei, más EBEÉ országok megfigyelőivel együtt, Ottawában megtartják a „Nyitott Égbolt” konferenciát.
• február 23. - Bódi László megalapítja a Republic együttest.

[szerkesztés] Március

• március 2. – Együttélés néven magyar politikai mozgalom alakul Pozsonyban, Duray Miklóssal az élen.
• március 3. – Jiří Diensbier csehszlovák külügyminiszter a NATO–központba látogat és megbeszélést folytat Manfred Wörner NATO–főtitkárral.
• március 11. – A litván parlament a Szovjetunióból való kilépésre és a függetlenségre szavaz.
• március 14.
  • Kräuter Sebestyén püspök került a Temesvári Egyházmegye élére.
  • Parlament jegyzőkönyvébe bejegyezik, hogy Mindszenty József hercegprímás egy koncepciós per áldozata volt.
• március 15. – Mihail Gorbacsov lesz a Szovjetunió elnöke.
• március 17. – A Varsói Szerződés prágai külügyminiszteri úlése támogatja, hogy továbbra is fennmaradjon mind a NATO, mind a Varsói Szerződés.
• március 18. – Az NDK első szabad választásán a túlnyomó többség a konzervatív „Szövetség Németországért”-ra szavaz és ez válik a jövőbeni német egyesítési folyamat kulcsává.
• március 19–21. – Marosvásárhelyi etnikai zavargások.
• március 21. – Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban és tárgyal Manfred Wörner NATO–főtitkárral, valamint a NATO–tagországok állandó képviselőivel.
• március 25. – Népszavazás Észtországban – a polgárok a Szovjetuniótól való elszakadás mellett döntenek.
• március 26. – A csehszlovák kormány elrendeli az Ausztriával és az NSZK-val határos területén telepített létesítmények lebontását.
• március 27. – Portugália és Spanyolország belép a Nyugat-európai Unióba.
• március 30. – A Szlovák Nemzeti Párt tüntetést szervez az önálló szlovák államért.

[szerkesztés] Április

• április 7. – A magyarországi választásokat a Magyar Demokrata Fórum nyeri.
• április 12. – Az NDK koalíciós kormánya támogatja az NSZK-val való egyesülést és azt, hogy az egyesült ország a NATO tagja legyen.
• április 20. – A csehszlovák Szövetségi Gyűlés Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatja az ország elnevezését.
• április 22–23. – Parlamenti választások első fordulója Horvátországban.

[szerkesztés] Május

• május 2. – Göncz Árpád előbb ideiglenes, majd augusztus 3-ától választott köztársasági elnök lesz.
• május 3. – George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy hatályon kívül helyezte az Európában lévő atomtüzérség és a Lance rakéták modernizálásának programját.
• május 4. – A lett parlament kihirdeti az ország függetlenségét.
• május 6. – Parlamenti választások második fordulója Horvátországban, amely a Horvát Demokrata Szövetség (HDZ) győzelmét hozza.
• május 9–10. – A NATO védelmi miniszterek és az Atomtervező Csoport Kananaskisban tartó ülésén megtárgyalják az európai politikai választások hatását a NATO biztonságpolitikájára.
• május 18. – Rehabilitálják Mindszenty Józsefet.
• május 23. – Megalakul az Antall-kormány.

[szerkesztés] Június

• június 5. – 35 ország külügyminisztereinek részvételével kerül sor az EBEÉ emberi dimenziójának második konferenciájára Koppenhágában, ahol elfogadják Albánia megfigyelői státuszát.
• június 7–8. – Az Észak-atlanti Tanács ülést tart a skóciai Turnberry-ben.
• június 13. – „Bányászjárás” Romániában.
• június 21. – Megalakul a Budapesti Értéktőzsde.
• június 29. – Jeszenszky Géza magyar külügyminisztert Manfred Wörner NATO–főtitkár fogadja a NATO–központban.

[szerkesztés] Július

• július 1. – Az NDK és az NSZK vám- és valutaközösségre lép.
• július 2.
  • A koszovói parlament albán többsége kikiáltja a „Koszovói Köztársaságot” (még Jugoszlávián belül). (A szerb kormány válaszul felfüggeszti a tartományi szervek működését.)
  • Szlovénia elfogad egy szuverenitási nyilatkozatot, amellyel lazít a jugoszláv szövetségi kapcsolatokon.
• július 6. – A NATO állam- és kormányfői Londonban közzéteszik a „londoni nyilatkozatot”, a NATO átalakításáról, a közép- és kelet-európai országokkal való együttműködésről.
• július 10. – Markus Meckel, az NDK külügyminisztre látogatást tesz a NATO–központban.
• július 13–17. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára Moszkvába látogat – Eduard Sevarnadze külügyminiszter meghívására – és a szovjet vezetőkkel tárgyalásokat folytat a „londoni nyilatkozat”-ról.
• július 16. – Helmut Kohl német kancellár és Mihail Gorbacsov orosz elnök megállapodnak a német szuverenitás helyreállításában és teljes jogú német NATO tagságban.
• július 17. – Párizsban befekeződik a „kettő plusz négy” konferencia Németország egyesítéséről.
• július 18. – Antall József magyar miniszterelnök látogatást tesz a NATO–központban.
• július 29. – Népszavazás a köztársasági elnök megválasztásának módjáról.

[szerkesztés] Augusztus

• augusztus 2. – Irak lerohanja Kuvaitot, megkezdődik az öbölháború.
• augusztus 3. – Göncz Árpád 5 évre a Magyar Köztársaság elnöke lesz.
• augusztus 6. – Az ENSZ BT közli, hogy szankciókat foganatosít Irak ellen, és követeli Bagdadtól, hogy vonja ki csapatit a megszállt Kuvaitból.
• augusztus 7. – Az észt parlament módosítja a köztársaság nevét, alkotmányát és visszaállítja a háború előtti nemzeti zászlót és a himnuszt.
• augusztus 8. – Az ENSZ BT semmisnek nyilvánítja Irak Kuvait de facto annektálására vonatkozó bejelentését.
• augusztus 10. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívül ülést tart, amelyen a tagállamok külügyminiszterei konzultációt folytatnak az Öböl-beli fejleményekről.
• augusztus 11. – A 93. Vegyes Repülőszázad felveszi vitéz Háry László nevét.
• augusztus 17. – „Rönkforradalom” a horvátországi Kninben.
• augusztus 22. – Az NDK törvényhozó testülete megszavazza az NDK és az NSZK október 3-án történő egyesítését és egyetért a szabad választások december 2-i megtartásával az egyesített Németországban.

[szerkesztés] Szeptember

• szeptember 4. – A Nyugat-európai Unió 9 tagállama egyetért az Öböl-beli koordinált tengeri hadműveletekkel az Irak elleni nemzetközi embargó érvényesítése céljából. A Nyugat-európai Unió tagja és más országok erőket küldenek a térségbe.
• szeptember 5–8. – Manfred Wörner NATO–főtitkár a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságba látogat, ahol tárgyalásokat folytat az elnökkel, a miniszterelnökkel és az országgyűlés elnökével.
• szeptember 10. – James Baker amerikai külügyminiszter az Észak-atlanti Tanács renkívüli miniszteri ülését tájékoztatja az Öböl-válsággal kapcsolatos amerikai–szovjet csúcstalálkozóról.
• szeptember 28. – Új alkotmány Szerbiában.

[szerkesztés] Október

• október 1. – A horvátországi szerbség kikiáltja autonómiáját Horvátországon belül.
• október 1–2. – New Yorkban az EBEÉ külügyminisztereinek konferenciáján határozban ítélik el a Kuvait elleni iraki agressziót.
• október 2. – Az egykori szövetségesek (Nagy-Britannia, Franciaország, Szovjetunió és az USA) megszüntetik Berlin négyhatalmi megszállását.
• október 3.
  • Németország ismét egységes: egyesül az NDK és az NSZK.
  • Az Észak-atlanti Tanács üdvözli az egyesített Németországot, mint a NATO teljes jogú tagját.
• október 14. – Tartományi választások Németország keleti tartományaiban. Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Szász-Anhaltban, Türingiában és Szászországban a CDU, Brandenburgban az SPD győzedelmeskedik.
• október 15. – Mihail Gorbacsovot Nobel-békedíjjal tüntetik ki.
• október 23. – Petre Roman román miniszterelnököt a NATO-ban fogadja Manfred Wörner főtitkár.
• október 24. – A magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a halálbüntetést.
• október 25. – Taxisblokád Magyarországon.
• október 25–26. – Mihail Mojszejev, szovjet honvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök a NATO-ba lágogat.
• október 26. – Für Lajos honvédelmi miniszter látogatást tesz a NATO–központban.

[szerkesztés] November

• november 6. – Magyarország és Horvátország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik.
• november 7. – A november 7-i ünnepség alatt Alekszandr Smonov merényletet kísérel meg Mihail Gorbacsov szovjet elnök ellen.
• november 8. – 100 000 amerikai katonát vezényelnek a Perzsa-öbölbe
• november 11. – Pozsgay Imre kilép a Magyar Szocialista Pártból
• november 12. – Megkoronázzák Akihitót Japán 125. császárát.
• november 13. – Elkészül az első ismert World Wide Web oldal (Sir Tim Berners-Lee Genfben, a CERN magkutató központban fejlesztette ki a világ első webböngésző programját).
• november 14.
  • A magyar kormány nevében Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter aláírja a megállapodást a nagymarosi beruházás osztrák részvételének megszűnéséről. (2,65 milliárd schilling kártérítés-fizetési kötelezettséggel)
  • Kilép az MDF-ből a szervezet első elnöke, Bíró Zoltán.
• november 17. – Az EBEÉ tárgyalófelek elfogadják a bécsi bizalom- és biztonságépítő intézkedés (CSBMs) nevű dokumentumot.
• november 18. – Parlamenti választások első fordulója Bosznia-Hercegovinában.
• november 19. – A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai Párizsban aláírják a CFE-szerződést.
• november 21. – Victor Vasarely festőművész a budapesti Képzőművészeti Főiskola díszdoktora lesz.
• november 22. – Tiszaújváros felveszi mai nevét a Leninváros helyett.
• november 22–25. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Magyarországra látogat.
• november 26. – Mihail Gorbacsov felszólítja Irakot, hogy hagyja el a megszállt Kuwait területét.
• november 26–28. – Az Észak-atlanti Tanács londoni értekezletén trsult küldött státuszt kp a szovjet, bolgár, csehszlovák, magyar és lengyel paramenti küldöttség.
• november 28. – Margaret Thatcher lemond az angol miniszterelnöki posztról.
• november 29.
  • Budapesten megnyílik az Európai Közösség diplomáciai képviselete (első nagykövete Hans Beck).
  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1991. január 15-i hatállyal katonai ultimátumot intéz Irakhoz Kuwait miatt.

[szerkesztés] December

• december 2. – Parlamenti válaszutások második fordulója Bosznia-Hercegovinában.
• december 6–7. – A Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport miniszteri ülést tart Brüsszelben. A védelmi miniszterek támogatják az ENSZ 678-as határozatát, amely követeli az iraki csapatok visszavonását Kuvaitból és az új NATO stratégiai koncepció kidolgozását.
• december 9. – Parlamenti válaszutások első fordulója Szerbiában.
• december 11. – Az Albán Kommunista Párt – 45 évi egypárti diktatúra után – bejelenti, hogy törvényesíti a politikai ellenzék pártjait.
• december 17–18. – Az Észak-atlanti Tanács brüsszeli ülésén a külügyminiszterek áttekintik a júliusi londoni csúcstalálkozó óta eltelt eredményeket és nyilatkozatot adnak ki az Öböl-válságról.
• december 20. – Lemond Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter.
• december 21. – A horvátországi szerbség kikiáltja a „Krajnai Szerb Autonóm Körzet”et.
• december 22. – Új alkotmány Horvátországban.
• december 23.
  • Parlamenti választások második fordulója Szerbiában.
  • Népszavazás Szlovéniában, amely 93,2%-os részvétel mellett a szavazók 88,2%-a támogatja Szlovénia függetlenségét.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1990 a filmművészetben

[szerkesztés] 1990 a tudományban

[szerkesztés] 1990 a légi közlekedésben

[szerkesztés] 1990 a vasúti közlekedésben

[szerkesztés] 1990 az irodalomban

• Megjelenik Mark Carwardine – Douglas Adams: Utoljára látható c. könyve
• Megjelenik John Lloyd – Douglas Adams: Az Élet mélyebb értelme c. könyve
• Kiadják Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért c. könyvét
• Somlyó György – Palimpszeszt (versek), Orpheusz
• Somlyó György – Párizsi kettős (regény), Szépirodalmi

[szerkesztés] 1990 a zenében

• Tré Cool csatlakozik a Green Day együtteshez.
• Megalakul a Republic.
• Madonna hatalmas sikert arat Vogue című dalával, és botrányt kavar Justify My Love című dalával és videoklipjévrl.
• Megalakul a Tool
• A svéd Roxette a poptörténelem egyik legsikeresebb dalával tarol, melynek címe It Must Have Been Love. A dal a Pretty Woman/Micsoda Nő! betétdalaként is hallható.

[szerkesztés] Albumok

• Blind Guardian: Tales from the Twilight World
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: Új dalok
• Depeche Mode: Violator
• Enigma: MCMXC a.D.
• Gary Moore: Still Got the Blues
• Green Day: 39/Smooth
• Iron Maiden: No Prayer for the Dying
• Madonna: The Immaculate Collection
• Mariah Carey: Mariah Carey
• Kovács Kati: Szólj rám ,ha hangosan énekelek
• Napoleon Boulevard: Legyetek jók, ha tudtok
• Paula Abdul: Shut Up and Dance
• Pet Shop Boys: Behaviour
• Robert Plant: Manic Nirvana
• Roger Waters: The Wall Live in Berlin
• Tanita Tikaram: The Sweet Keeper
• Thalía: Thalía
• Vincze Lilla: Lilla és Czigi
• Whitney Houston: I’m Your Baby Tonight

[szerkesztés] 1990 a sportban

• Ayrton Senna megszerzi második Forma-1-es világbajnoki címét a McLaren-Honda csapattal.
• NSZK nyeri az Olaszországban rendezett foci VB-t

[szerkesztés] 1990 a televízióban

• Filmre viszik Brösel német képregényrajzoló Werner: Beinhart című munkáját.

[szerkesztés] 1990 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1990 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

• január 2. – Alan Hale Jr., amerikai színész
• január 4. – Daniel Keatings, angol tornász
• január 7. – Liam Aiken, amerikai színész
• január 7. – Elene Gedevanishvili, grúz műkorcsolyázónő
• január 7. – Gregor Schlierenzauer, osztrák síugró
• január 10. – Szabó Bence, magyar labdarúgó
• január 14. – Szilágyi Áron, magyar kardvívó
• január 15. – Vjacseszlav Vojnov, orosz jégkorongozó
• január 18. – Dimitrij Kugrisev, orosz jégkorongozó^[1]
• január 24. – Ryosuke Irie, japán úszó
• január 27. – Maria-Elena Papasotiriou, görög műkorcsolyázónő
• január 28. – Dombai Viktor magyar labdarúgó
• január 30. – Jake Thomas, amerikai színész
• február 7. – Mérovée Ephrem, monacói műkorcsolyázónő
• február 7. – Steven Stamkos, kanadai jégkorongozó
• február 10. – Bor Katalin, magyar úszónő
• február 19. – Jurij Kunakov, orosz műugró
• február 20. – Rácz Pál, NK Harcosok alapítótagja
• február 24. – Randy Krummenacher, svájci motorversenyző
• február 27. – Arina Martinova, orosz műkorcsolyázó
• március 4. – Andrea Bowen, amerikai színésznő
• március 4. – Arianna Vanderpool-Wallace, bahama-szigeteki úszónő
• március 4. – Fran Mérida, spanyol (katalán) labdarúgó
• március 5. – Anastasia Aksenova, orosz úszónő
• március 23. – Jaime Algersuari spanyol autóversenyző
• március 25. – Makszim Csugyinov, orosz jégkorongozó^[2]
• március 30. – Simon András, magyar labdarúgó
• március 30. – Michal Březina, cseh műkorcsolyázó
• április 10. – Alex Pettyfer angol színész, a 001: Az első bevetés főszereplője
• április 12. – Francesca Halsall, angol úszónő
• április 15. – Emma Watson, angol színésznő
• április 16. – Calvin Kang, szingapúri sprinter
• április 23. – Dev Patel, angol színész
• május 6. – Gulácsi Péter, magyar labdarúgó
• május 8. – Anasztászija Zujeva, orosz úszónő
• május 16. – Thomas Sangster, angol színész
• május 25. – Nyikita Filatov, orosz jégkorongozó^[3]
• május 26. – Ryan Napoleon ausztrál úszó
• május 30. – Dara Eszter, magyar úszónő
• június 14. – Jeinkler Aguirre, kubai műugró
• június 20. – Iváncsik Ádám kézilabdázó
• június 24. – Richard Sukuta-Pasu, német labdarúgó
• július 11. – Connor Paolo, amerikai színész
• július 25. – Alexianne Castel, francia úszónő
• július 25. – Kovács Henri, magyar díjugrató
• július 26. – Baradlay Viktor magyar szinkronszínész
• július 29. – Ivan Lenđer, szerb úszó
• augusztus 23. – Čaba Silađi, szerb úszó
• augusztus 29. – Nicole Gale Anderson, amerikai színésznő,
• szeptember 2. – Balog Gábor, magyar úszó
• szeptember 20. – Móczó Norbert, magyar labdarúgó
• szeptember 23. – Omar Jasim, bahreini úszó
• október 8. – Natasha Moodie, jamaicai úszónő
• október 19. – Pere Tutusaus, spanyol motorversenyző
• október 19. – Devin Keaton, amerikai színész
• október 21. – Ricky Rubio, spanyol kosárlabdázó
• november 14. – Jessica Jacobs ausztrál színésznő, énekesnő († 2008)
• november 23. – Alena Leonova orosz műkorcsolyázó
• november 27. – Shane Haboucha, amerikai színész
• december 18. – Lakatos Gábor, az Érdi Spartacus SC birkózója († 2008)
• december 17. – Folashade Abugan, nigériai atléta
• december 22. – Jean-Baptiste Maunier, francia színész, énekes

[szerkesztés] Halálozások

• január 6. – Pavel Alekszejevics Cserenkov Nobel-díjas szovjet fizikus (* 1904)
• január 16. – Ipper Pál újságíró (* 1927)
• január 25. – Ava Gardner, amerikai színésznő (* 1922)
• január 27. – Borsos Miklós szobrászművész, képzőművész, grafikus (* 1906)
• február 2. – Paul Ariste észt nyelvészprofesszor (* 1905)
• február 7. – Karády Katalin színésznő (* 1914) (* 1910)
• február 23. – Jose Napoleon Duarte, El Salvador elnöke (* 1925)
• február 23. – James M. Gavin Egyesült Államok legfiatalabb tábornoka a II. világháború folyamán (* 1907)
• március 20. – Lev Jasin, szovjet labdarúgó kapus (* 1929)
• március 24. – An Wang, a számítástechnika úttörője (* 1920)
• április 3. – Sarah Vaughn, amerikai énekesnő (* 1924)
• április 4. vagy 5. – Vermes Miklós Kossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező (* 1905)
• április 15. – Greta Garbo, svéd filmsztár (* 1905)
• április 25. – Dexter Gordon, amerikai jazz-zenész (* 1923)
• május 16. – Sammy Davis, Jr., amerikai előadó (* 1925)
• május 16. – Jim Henson, a Muppet Show alkotója (* 1936)
• május 22. – Rocky Graziano, amerikai ökölvívó (* 1919)
• június 2. – Rex Harrison, amerikai szinész (* 1908)
• július 29. – Bruno Kreisky, Ausztria külügyminisztere, kancellárja (* 1911.január 22.)
• augusztus 27. – Stephen "Stevie" Ray Vaughan, amerikai blues gitáros (* 1954)
• szeptember 26. – Alberto Moravia, olasz író (* 1907)
• szeptember 28. – Darányi József atléta (* 1905)
• október 9. – Ottlik Géza író (* 1912)
• október 14. – Leonard Bernstein, amerikai zeneszerző és karmester (* 1918)
• október 15. – Berczelly Tibor olimpiai bajnok vívó (* 1912)
• október 16. – Art Blakey, jazz dobos (* 1919)
• október 23. – Louis Althusser, francia marxista filiozófus (* 1918)
• október 27. – Ugo Tognazzi, olasz színész és rendező (* 1922)
• október 27. – Xavier Cugat, katalán-kubai zenekarvezető (* 1900)
• november 23. – Roald Dahl walesi író, a "Meghökkentő mesék" szerzője (* 1916)
• november 23. – Szécsi Margit magyar József Attila-díjas költőnő (* 1928)
• november 26. – Fung Yu-lan kínai filozófus (* 1895)
• december 2. – Aaron Copland, amerikai zeneszerző (* 1900)
• december 14. – Friedrich Dürrenmatt, svájci író (* 1921)
• december 31. – Vaszilij Lazarev, szovjet űrhajós

[szerkesztés] Nobel-díjak

Fizikai	Jerome I. Friedman és Henry W. Kendall amerikai, Richard E. Taylor kanadai fizikusok
Kémiai	Elias James Corey, amerikai kémikus
Orvosi-fiziológiai	Joseph E. Murray orvos és E. Donnall Thomas kémikus – mindketten amerikaiak
Irodalmi	Octavio Paz, mexikói író
Béke	Mihail Gorbacsov szovjet politikus
Közgazdasági	Harry M. Markowitz, Merton H. Miller és William F. Sharpe amerikai közgazdászok

[szerkesztés] Jegyzetek