Alkotmányvédelmi Hivatal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alkotmányvédelmi Hivatal
Nbh.jpg
Az AH címere

Mottó A haza minden előtt
Alapítva 2010- (jelenlegi formájában)
Típus polgári nemzetbiztonsági szolgálat
Tevékenység A Magyarország politikai, gazdasági, tudományos-technikai és pénzügyi biztonságát fenyegető veszélyek felderítése
Székhely Budapest
Nyelvek magyar
Vezető Göbölös László dandártábornok
Költségvetés 13 909 millió forint (2008)
Dolgozók száma 1192 fő (2008)

Az Alkotmányvédelmi Hivatal weboldala

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (hivatalosan AH) – azelőtt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)Magyarország egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálata. Elődei tulajdonképpen a Belügyminisztérium III/II-es (kémelhárító) és III/III-as (belső elhárító) csoportfőnökségei, amelyek a rendszerváltásig egyetlen centralizált szervezet keretei között működtek, együtt a rendőrséggel, a hírszerzéssel és a katonai elhárítással. A III/III-es csoportfőnökség ugyan jogutód nélkül szűnt meg, de az általa addig ellátott belső elhárítási feladatokat a rendszerváltáskor létrehozott Nemzetbiztonsági Hivatal vette át.

A rendőrségről és a Belügyminisztériumról 1990-ben, a rendszerváltás után választották le, majd szervezték újra politikai rendőrségből a demokrácia jogi kereteinek megfelelő, törvények által tisztábban szabályozott működésű és korlátozottabb hatáskörű polgári titkosszolgálattá, s végül létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, melynek alkalmazottai jogállásukra nézve immár nem egyszerűen rendőrök, hanem a polgári titkosszolgálat hivatásos állományú dolgozói lettek, klasszikus intézkedési jogkörük, mely a Kádár-korszakban még fennállt, megszűnt. A Belügyminisztérium visszaállításával újra annak az irányítása alá került, gyakorlatilag újra rendvédelmi szervként is üzemel, a feladatai közé tartozik a szervezett bűnözés elleni küzdelem is, ám hangsúlyozottan nem tartozik közvetlenül egy szervezetbe a rendőrséggel és egyéb rendőri szervekkel, a belügyminiszter közvetlen irányítása alá azonban igen.[1] 1990. március 1-jén alapították.[2] 1996-ban vált le róla a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.[3] Laborc Sándor dandártábornok lemondása után 2009. szeptember 1-jén Balajti László vezérőrnagyot,[4] a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi főigazgatóját bízták meg a főigazgatói teendők ellátásával. Polgári nemzetbiztonsági szolgálatként működésére korábban a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter felügyelt, a Belügyminisztérium visszaállításával 2010-től a rendőrséggel és egyéb rendvédelmi szervekkel együtt a belügyminiszter irányítása alá tartozik. Bár dolgozói hivatásos állományúak, munkájukat hangsúlyozottan nem egyenruhában, hanem polgári ruhában, legtöbbször titkos műveletek keretében végzik, kilétüket pedig csak végszükség esetén fedik fel civilek vagy mások előtt. Egyenruhát csupán a főtiszti kar visel, az AH főtisztjei által viselt egyenruha-változatok megegyeznek a honvédség és a rendőrség főtiszti állománya által viselhető társasági egyenruhákkal. További eltérés más magyarországi fegyveres testületekhez képest, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal dolgozói, bár fegyverviselésre a törvény szerint jogosultak, önálló, a rendőrökéhez hasonló intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt vagy testi kényszert csak a társhatóságok, pl. a rendőrség dolgozóinak jelenlétében alkalmazhatnak.

2010-ben a második Orbán-kormány az NBH nevét Alkotmányvédelmi Hivatalra (AH) változtatta.[5]

Feladatai:[6]

  • felderíti és elhárítja a Magyarország szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
  • felderíti és elhárítja a Magyarország alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
  • felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
  • felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
  • ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
  • ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
  • végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint – az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően – a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
  • a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítését;
  • felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetve arról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást;
  • információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni igazgatás (Btk. 269. §), és a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) bűncselekményekre vonatkozóan;
  • közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
  • közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
  • a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket.

Alapadatok, a költségvetési törvények alapján:[7]

2006 2007 2008
költségvetés (millió Ft) 8897 9646 13 909
létszám (fő) 1189 1192 1192

Vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hivatal főigazgatói:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]