Reichstag (épület)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! (2007 májusából) |
| Reichstag | |
 |
|
| A Reichstag röviddel napnyugta előtt | |
| Hely | Berlin Platz der Republik 1. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1882-1884 |
| Rekonstrukciók évei | 1964, 1999 |
| Építési stílus | Neoreneszánsz |
| Felhasznált anyagok | Tégla, kő, üveg, acél |
| Tervező | Paul Wallot (Norman Foster) |
| Építési költség | 24 millió császári német márka |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Parlament Bundestag székhelye |
| Tulajdonos | Német állam |
| Alapadatok | |
| Magassága | 47 m |
| Alaprajz | Téglalap |
| Elhelyezkedése | |
 Reichstag
Pozíció Berlin térképén
|
|
A Reichstagot 1894-ben nyitották meg Berlinben, és egészen az 1933-as tűzvészig a Német Birodalom parlamentjeként működött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, miután a világhírű építész, Norman Foster tervei alapján újjáépítették. Küldetését homlokzatán a felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”.
A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől. A Reichstag mind a Német-római Birodalom, mind a nemzetiszocializmus alatt Németország törvényhozó szerve és épülete volt. A mai terminológiában a "Reichstag" jelenti magát az épületet, a "Bundestag" pedig Németország törvényhozó testületét.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A Reichstag építését megelőzően a törvényhozás több más épületben ülésezett, amelyek azonban szűkösnek bizonyultak. Pályázatot hirdettek egy új épület tervezésére, de a megvalósítás pénzügyi okokból egyelőre még váratott magára.
1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, amelynek győztesét, a frankfurti Paul Wallot építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én I. Vilmos császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését.
Az első világháború befejeztével a császár, II. Vilmos lemondott trónjáról, és az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari köztársaságot. A köztársaság idején az épület továbbra is a német törvényhozás otthonául szolgált.
A Harmadik Birodalom idején [szerkesztés]
Egy hónappal Adolf Hitler hatalomátvétele után, 1933. február 27-én a Reichstag máig sem teljesen tisztázott körülmények között leégett. (Ekkor született az „Ég, mint a Reichstag” német mondás.) A gyújtogatással a náci vezetés a kommunistákat vádolta. Erre hivatkozva vonták vissza a weimari alkotmányban lefektetett szabadságjogok nagy részét, és építették ki a totális diktatúrát Németországban.
A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocializmus idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a Felhatalmazási törvény elfogadása után a tényleges hatalmat már az NSDAP gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbolikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált.
A hidegháború sodrában [szerkesztés]
Németország kettéosztása után a Reichstag épülete ugyan Nyugat-Berlinbe került, de csupán pár méterre Kelet-Berlin határától, melyet 1961-ben le is zártak a berlini fallal. A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása az ideiglenes fővárosba, Bonnba költözött. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961 és 1964 között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek.
Az újraegyesítés óta [szerkesztés]
Történelmi pillanat: az újraegyesítései ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották, tűzijáték kíséretében. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy az egyesült Németország törvényhozása újból a Reichstagba költözzön, ami 1991-re meg is történt.
Újabb felújítás kezdődőtt Norman Foster vezetésével: szinte az utolsó tégláig kicserélték az épületet, a Bundestag 1999-ben vehette birtokba a megújult Reichstagot. Új, üvegből készült kupolája Berlin egyik első számú látványosságává vált, a benne elhelyezett kilátóból felejthetetlen látványt nyújt a német főváros, mi több, még a Bundestag ülésterme is belátható. 1995-ben Christo és Jeanne-Claude becsomagolták a német parlamentet egy művészeti projekt keretében.
A Reichstag házelnökeinek listája (1871-1918) [szerkesztés]
| A Reichstag házelnökeinek listája (1871-1918) | |||
| Szám | Név | Megbízatás kezdete | megbizatás vége |
|---|---|---|---|
| 1 | Eduard Simson | 1871 | 1874 |
| 2 | Maximilian Franz August von Forckenbeck | 1874 | 1879 |
| 3 | Otto Theodor von Seydewitz | 1879 | 1880 |
| 4 | Adolf Graf von Arnim-Boitzenburg | 1880 | 1881 |
| 5 | Gustav Konrad Heinrich von Goßler | 1881 | 1881 |
| 6 | Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow | 1881 | 1884 |
| 7 | Wilhelm von Wedell-Piesdorf | 1884 | 1888 |
| 8 | Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow | 1888 | 1895 |
| 9 | Rudolf Freiherr von Buol-Berenberg | 1895 | 1898 |
| 10 | Franz Graf von Ballestrem | 1898 | 1907 |
| 11 | Udo Graf zu Stolberg-Wernigerode | 1907 | 1910 |
| 12 | Hans Graf von Schwerin-Löwitz | 1910 | 1912 |
| 13 | Johannes Kaempf | 1912 | 1918 |
| 14 | Konstantin Fehrenbach | 1918 | 1918 |
Képek [szerkesztés]
-
A szovjet katonák rajzai
-
A szovjet katonák rajzai
-
Háborús pusztítás
-
Romeltakarítás a háború után
Forrás [szerkesztés]
- Német wikipédia
