Reichstag (épület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reichstag
Reichstag building Berlin view from west before sunset.jpg
A Reichstag röviddel napnyugta előtt
Hely Berlin Platz der Republik 1.
Építési adatok
Építés éve 1882-1884
Rekonstrukciók évei 1964, 1999
Építési stílus Neoreneszánsz
Felhasznált anyagok Tégla, kő, üveg, acél
Tervező Paul Wallot
(Norman Foster)
Építész(ek) Paul Wallot
Norman Foster
Építési költség 24 millió császári német márka
Hasznosítása
Felhasználási terület Parlament
Bundestag székhelye
Tulajdonos Német állam
Alapadatok
Magassága 47 m
Alaprajz Téglalap
Elhelyezkedése
Reichstag (Berlin)
Reichstag
Reichstag
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 07″, k. h. 13° 22′ 34″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 07″, k. h. 13° 22′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Reichstag témájú médiaállományokat.
Dem Deutschen Volke, azaz a német népnek

A Reichstagot 1894-ben nyitották meg Berlinben, és egészen az 1933-as tűzvészig a Német Birodalom parlamentjeként működött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, miután a világhírű építész, Norman Foster tervei alapján újjáépítették. Küldetését homlokzatán a felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”.

A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől. A Reichstag mind a Német-római Birodalom, mind a nemzetiszocializmus alatt Németország törvényhozó szerve és épülete volt. A mai terminológiában a "Reichstag" jelenti magát az épületet, a "Bundestag" pedig Németország törvényhozó testületét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Reichstag a XIX. század végén

A Reichstag építését megelőzően a törvényhozás több más épületben ülésezett, amelyek azonban szűkösnek bizonyultak. Pályázatot hirdettek egy új épület tervezésére, de a megvalósítás pénzügyi okokból egyelőre még váratott magára.

1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, amelynek győztesét, a frankfurti Paul Wallot építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én I. Vilmos császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését.

Az első világháború befejeztével a császár, II. Vilmos lemondott trónjáról, és az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari köztársaságot. A köztársaság idején az épület továbbra is a német törvényhozás otthonául szolgált.

A Harmadik Birodalom idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy hónappal Adolf Hitler hatalomátvétele után, 1933. február 27-én a Reichstag máig sem teljesen tisztázott körülmények között leégett. (Ekkor született az „Ég, mint a Reichstag” német mondás.) A gyújtogatással a náci vezetés a kommunistákat vádolta. Erre hivatkozva vonták vissza a weimari alkotmányban lefektetett szabadságjogok nagy részét, és építették ki a totális diktatúrát Németországban.

A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocializmus idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a Felhatalmazási törvény elfogadása után a tényleges hatalmat már az NSDAP gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbolikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált.

A hidegháború sodrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németország kettéosztása után a Reichstag épülete ugyan Nyugat-Berlinbe került, de csupán pár méterre Kelet-Berlin határától, melyet 1961-ben le is zártak a berlini fallal. A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása az ideiglenes fővárosba, Bonnba költözött. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961 és 1964 között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek.

Az újraegyesítés óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi pillanat: az újraegyesítései ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották, tűzijáték kíséretében. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy az egyesült Németország törvényhozása újból a Reichstagba költözzön, ami 1991-re meg is történt.

Újabb felújítás kezdődőtt Norman Foster vezetésével: szinte az utolsó tégláig kicserélték az épületet, a Bundestag 1999-ben vehette birtokba a megújult Reichstagot. Új, üvegből készült kupolája Berlin egyik első számú látványosságává vált, a benne elhelyezett kilátóból felejthetetlen látványt nyújt a német főváros, mi több, még a Bundestag ülésterme is belátható. 1995-ben Christo és Jeanne-Claude becsomagolták a német parlamentet egy művészeti projekt keretében.

Az új Reichstag

A Reichstag házelnökeinek listája (1871-1918)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Reichstag házelnökeinek listája (1871-1918)
Szám Név Megbízatás kezdete megbizatás vége
1 Eduard Simson 1871 1874
2 Maximilian Franz August von Forckenbeck 1874 1879
3 Otto Theodor von Seydewitz 1879 1880
4 Adolf Graf von Arnim-Boitzenburg 1880 1881
5 Gustav Konrad Heinrich von Goßler 1881 1881
6 Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow 1881 1884
7 Wilhelm von Wedell-Piesdorf 1884 1888
8 Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow 1888 1895
9 Rudolf Freiherr von Buol-Berenberg 1895 1898
10 Franz Graf von Ballestrem 1898 1907
11 Udo Graf zu Stolberg-Wernigerode 1907 1910
12 Hans Graf von Schwerin-Löwitz 1910 1912
13 Johannes Kaempf 1912 1918
14 Konstantin Fehrenbach 1918 1918

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Reichstag (épület) témájú médiaállományokat.