1907

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1907 más naptárakban
Gergely-naptár 1907
Ab urbe condita 2660
Bahái naptár 63 – 64
Berber naptár 2857
Bizánci naptár 7415 – 7416
Buddhista naptár 2451
Burmai naptár 1269
Dzsucse-naptár -4
Etióp naptár 1899 – 1900
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1962 – 1963
Shaka Samvat 1829 – 1830
Kali juga 5008 – 5009
Holocén naptár 11907
Iráni naptár 1285 – 1286
Japán naptár 2567 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4603–4604
Kopt naptár 1623 – 1624
Koreai naptár 4240
Muszlim naptár 1324 – 1325
Örmény naptár 1356
ԹՎ ՌՅԾԶ
Thai szoláris naptár 2450
Zsidó naptár 5667 – 5668

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1850-es évek1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek

Évek: 19021903190419051906190719081909191019111912

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozott dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • április 4. – Súlyos vasúti baleset Dorozsmánál.
  • május 12.Budapesten felavatják a Zeneakadémia új épületét.
  • május 26. – Az Egyesült Államokban megalakítják a kivándorolt, mintegy félmilliónyi szlovákság szervezeteit összefogó Szlovák Ligát.[1]
  • június 22. – A bécsi birodalmi gyűlésben a cseh polgári pártok 84 képviselője közös cseh Nemzeti Klubot hoz létre. (A klub létszáma november 22-én 65 főre csökken.)[1]
  • július 1. – A magyar országgyűlés elfogadja a lex Apponyi néven ismertté vált 1907. évi XVI. és XVII. törvényt, az állami iskolai tanítók fizetését, illetve a nem magyar tannyelvű népiskolák jogviszonyát, s az ott tanítók fizetését szabályozó, az iskolai magyarosítás eszközeként használt rendeletet, miután a tervezett nemzetiségi obstrukció és a tömeges tiltakozások eredménytelenek.[1]
  • október 27. – A Liptó vármegyei Csernova községben 14 halálos áldozattal jár a brutális csendőri beavatkozás. A helybeliek az ellen tiltakoznak, hogy Andrej Hlinka rózsahegyi plébános, a falu szülötte helyett más lelkésszel akarják felszentelni a falu új templomát. (Az eset tiltakozó hullámot vált ki Csehországban, de elítélik a bécsi parlamentben, és az európai sajtó is tudósít róla.)[1]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megjelenik Rilke Új versek című kötete
  • Megjelenik Ady Vér és Arany című kötete.
  • Mikszáth Kálmán befejezi a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényét.
  • Megjelenik Molnár Ferenc a Pál utcai fiúk című regénye.
  • Megjelent Kosztolányi Dezső első verseskötete, a Négy fal között.

1907 a festészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a szobrászatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Október 13-án fényes ünnepség keretében, a Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás nagyszabású rendezvénysorozatának zárásaként avatták fel a Zsolnay Vilmost ábrázoló bronzszobrot, Horvay János és Apáti Abt Sándor munkáját.

1907 az építészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • október 2.Budapesten az operaházban lép fel Enrico Caruso világhírű olasz operaénekes.
  • Budapesten átadják a Zeneakadémia új épületét. A kibővített intézménybe felkérik tanárnak Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is.
  • Maurice Ravel megkomponálja a Spanyol rapszódiát.
  • Bartók Béla megkomponálja az I. hegedűversenyét.
  • Bárány Dezső hegedűkészítő mester saját műhelyében kezdi kopírozni a régi mesterhegedűket (Stradivarius, Guarneri, Guadagnini, Zanoli), az egyedülálló lakktalálmánya segítségével.
  • Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter engedélyezi a Postás Zenekar alapítását és ezzel megalakul a mai Matáv Szimfonikus Zenekar jogelődje.
  • Megjelenik Schunda V. József A czimbalom története című könyve.

1907 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megjelenik Budapesten Kosutány Tamás könyve, A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából címmel, melyben hat év kutatómunkájának eredményét összegzi, s egyúttal megállapítja, hogy a magyar búza sikértartalma általában meghaladja a legtöbb külföldi búzáét.
  • Az Amerikai Egyesült Államokban géppel kezdik fújni az üvegpalackokat.
  • Alois Alzheimer német ideggyógyász elsőként írja le az Alzheimer-kórt.
  • Az umami ízét kiváltó mesterséges adalékanyag, a nátrium-glutamát, amit Kikunae Ikeda fejlesztett ki a Tokyo Imperial Egyetemen.
  • A MÁVAG üzembe állította az első TV osztályú, a későbbi 375-ös sorozatú mellékvonali univerzális gőzmozdonyt.

1907 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Albert A. Michelson amerikai fizikus
Kémiai Eduard Buchner német agronómus
Orvosi-fiziológiai Alphonse Laveran francia orvos
Irodalmi Rudyard Kipling angol író
Béke Ernesto Teodoro Moneta olasz újságíró és Louis Renault francia jogász, tanár

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 126. oldal, ISSN 0238-3748
  2. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 12. köt., HER–IMP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6806-5, 180. oldal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1907 témájú médiaállományokat.