1907

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1907 más naptárakban
Gergely-naptár 1907
Ab urbe condita 2660
Bahái naptár 63 – 64
Berber naptár 2857
Bizánci naptár 7415 – 7416
Buddhista naptár 2451
Burmai naptár 1269
Dzsucse-naptár -4
Etióp naptár 1899 – 1900
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1962 – 1963
Shaka Samvat 1829 – 1830
Kali juga 5008 – 5009
Holocén naptár 11907
Iráni naptár 1285 – 1286
Japán naptár 2567 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4603–4604
Kopt naptár 1623 – 1624
Koreai naptár 4240
Muszlim naptár 1324 – 1325
Örmény naptár 1356
ԹՎ ՌՅԾԶ
Thai szoláris naptár 2450
Zsidó naptár 5667 – 5668

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1850-es évek1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek

Évek: 19021903190419051906190719081909191019111912

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozott dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megjelenik Rilke Új versek című kötete
  • Megjelenik Ady Vér és Arany című kötete.
  • Mikszáth Kálmán befejezi a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényét.
  • Megjelenik Molnár Ferenc a Pál utcai fiúk című regénye.
  • Megjelent Kosztolányi Dezső első verseskötete, a Négy fal között.

1907 a festészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a szobrászatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Október 13-án fényes ünnepség keretében, a Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás nagyszabású rendezvénysorozatának zárásaként avatták fel a Zsolnay Vilmost ábrázoló bronzszobrot, Horvay János és Apáti Abt Sándor munkáját.

1907 az építészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • október 2.Budapesten az operaházban lép fel Enrico Caruso világhírű olasz operaénekes.
  • Budapesten átadják a Zeneakadémia új épületét. A kibővített intézménybe felkérik tanárnak Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is.
  • Maurice Ravel megkomponálja a Spanyol rapszódiát.
  • Bartók Béla megkomponálja az I. hegedűversenyét.
  • Bárány Dezső hegedűkészítő mester saját műhelyében kezdi kopírozni a régi mesterhegedűket (Stradivarius, Guarneri, Guadagnini, Zanoli), az egyedülálló lakktalálmánya segítségével.
  • Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter engedélyezi a Postás Zenekar alapítását és ezzel megalakul a mai Matáv Szimfonikus Zenekar jogelődje.
  • Megjelenik Schunda V. József A czimbalom története című könyve.

1907 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megjelenik Budapesten Kosutány Tamás könyve, A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából címmel, melyben hat év kutatómunkájának eredményét összegzi, s egyúttal megállapítja, hogy a magyar búza sikértartalma általában meghaladja a legtöbb külföldi búzáét.
  • Az Amerikai Egyesült Államokban géppel kezdik fújni az üvegpalackokat.
  • Alois Alzheimer német ideggyógyász elsőként írja le az Alzheimer-kórt.
  • Az umami ízét kiváltó mesterséges adalékanyag, a nátrium-glutamát, amit Kikunae Ikeda fejlesztett ki a Tokyo Imperial Egyetemen.
  • A MÁVAG üzembe állította az első TV osztályú, a későbbi 375-ös sorozatú mellékvonali univerzális gőzmozdonyt.

1907 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Albert A. Michelson amerikai fizikus
Kémiai Eduard Buchner német agronómus
Orvosi-fiziológiai Alphonse Laveran francia orvos
Irodalmi Rudyard Kipling angol író
Béke Ernesto Teodoro Moneta olasz újságíró és Louis Renault francia jogász, tanár

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 12. köt., HER–IMP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6806-5, 180. oldal