1907
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1907 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1907 |
| Ab urbe condita | 2660 |
| Bahái naptár | 63 – 64 |
| Berber naptár | 2857 |
| Bizánci naptár | 7415 – 7416 |
| Buddhista naptár | 2451 |
| Burmai naptár | 1269 |
| Etióp naptár | 1899 – 1900 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1962 – 1963 |
| Shaka Samvat | 1829 – 1830 |
| Kali juga | 5008 – 5009 |
| Holocén naptár | 11907 |
| Iráni naptár | 1285 – 1286 |
| Japán naptár | 2567 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4603–4604 |
| Kopt naptár | 1623 – 1624 |
| Koreai naptár | 4240 |
| Muszlim naptár | 1324 – 1325 |
| Örmény naptár | 1356 ԹՎ ՌՅԾԶ |
| Thai szoláris naptár | 2450 |
| Zsidó naptár | 5667 – 5668 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek
Évek: 1902 – 1903 – 1904 – 1905 – 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912
Tartalomjegyzék |
Események [szerkesztés]
- április 4. – Súlyos vasúti baleset Dorozsmánál
- május 12. – Budapesten felavatják a Zeneakadémia új épületét.
- Az eszperantó megreformálásával létrejön az Ido nyelv.
- Új-Zéland brit birodalmi dominiummá válik.
- Giesswein Sándor vezetésével megalakul az Országos Keresztényszocialista Párt.
- Magyarországon törvények születnek az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és balasetbiztosításáról, a tanítók jogviszonyáról és javadalmazásáról, a magyar nyelv oktatásáról, a gazda és a cselédek közötti jogviszonyról.
- Az angliai Brownsea Islanden augusztusban tartott tábor jelenti a cserkészet megalapítását.
- Megjelenik Malonyai Dezső A magyar nép művészete című ötkötetes munkája.
- Galamb József megtervezte a híres Ford T modellt, amely forradalmasította az autógyártást és amelyből az 1907 utáni két évtizedben több mint 15 millió darabot adtak el.
- Októberben kitör az 1907-es amerikai bankpánik
Az év témái [szerkesztés]
1907 a légi közlekedésben [szerkesztés]
1907 a vasúti közlekedésben [szerkesztés]
1907 a filmművészetben [szerkesztés]
- Kísértet a szállodában, rendezte: James Stuart Blackton
- Ben Hur, rendezte: Sidney Olcott
- 20000 mérföld a tenger alatt Georges Méliès
1907 az irodalomban [szerkesztés]
- Megjelenik Rilke Új versek című kötete
- Megjelenik Ady Vér és Arany című kötete.
- Mikszáth Kálmán befejezi a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényét.
- Megjelenik Molnár Ferenc a Pál utcai fiúk című regénye.
- Megjelent Kosztolányi Dezső első verseskötete, a Négy fal között.
1907 a festészetben [szerkesztés]
- Csontváry Kosztka Tivadar megfesti a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című képeit.
- Rippl-Rónai József megfesti az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című olajfestményét és A körtvélyesi kastélyt.
- Vaszilij Kandinszkij megfesti a Színes élet című képét (tempera).
- Pablo Picasso megfesti az Avignoni kisasszonyok című kubista képet.
- Henri Rousseau a naiv festészet elindítója megfesti A kígyóbűvölő nő című képét.
- Gustav Klimt megkezdi a Danae és a Csók festését.
- Henri Matisse: Bőség, nyugalom, gyönyör.
- Raoul Dufy: Július 14.
- Georges Braque: A nagy akt.
1907 a szobrászatban [szerkesztés]
Október 13-án fényes ünnepség keretében, a Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás nagyszabású rendezvénysorozatának zárásaként avatták fel a Zsolnay Vilmost ábrázoló bronzszobrot, Horvay János és Apáti Abt Sándor munkáját.
1907 az építészetben [szerkesztés]
- Árkay Aladár tervei alapján elkészül Pesten a Városligeti út 5-7. alatt a fasori református templom.
- Magyar Ede tervei alapján Szegeden megépül a Reök-palota, mely ma a Városi Képtár otthonául szolgál.
- Zielinski Szilárd építészmérnök tervei alapján megépül a Hosszúvölgyi viadukt.
- Nagyváradon megkezdődik a Fekete Sas palota építése Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében.
- A Nagykőrösi református templom Sándy Gyula és Foerk Ernő tervei alapján elnyeri mostani alakját, a város összképét igen meghatározó jellegzetes formáját.
- Láng Adolf építész tervei alapján megépül a pécsi Városháza.
- Pogány Móric legismertebb műve a Batthyány-örökmécses Budapest V. kerületében. A tervpályázatot 1907-ben nyerte meg; az emlékmécsest 1926-ban állították fel.
- Marosvásárhelyen megépül a jelenlegi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete, valamint az egykori Gróf Széchényi István Műszaki Egyetem épülete.
- Cegléden ifj. Nagy István tervei alapján megépül az egykori Czeglédi Ipar és Kereskedelmi Bank épülete, amely ma az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteményének ad otthont.
- Csernáton kettős bolthajtású kőhídja, ma műemlék.
- Ungváron megnyílik az egykori Drámai Színház.
- Épül a Casa Milà és a Casa Batlló Barcelonában, Antoni Gaudí tervei alapján.
1907 a zenében [szerkesztés]
- október 2. – Budapesten az operaházban lép fel Enrico Caruso világhírű olasz operaénekes.
- Budapesten átadják a Zeneakadémia új épületét. A kibővített intézménybe felkérik tanárnak Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is.
- Maurice Ravel megkomponálja a Spanyol rapszódiát.
- Bartók Béla megkomponálja az I. hegedűversenyét.
- Bárány Dezső hegedűkészítő mester saját műhelyében kezdi kopírozni a régi mesterhegedűket (Stradivarius, Guarneri, Guadagnini, Zanoli), az egyedülálló lakktalálmánya segítségével.
- Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter engedélyezi a Postás Zenekar alapítását és ezzel megalakul a mai Matáv Szimfonikus Zenekar jogelődje.
- Megjelenik Schunda V. József A czimbalom története című könyve.
1907 a tudományban [szerkesztés]
- Megjelenik Budapesten Kosutány Tamás könyve, A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából címmel, melyben hat év kutatómunkájának eredményét összegzi, s egyúttal megállapítja, hogy a magyar búza sikértartalma általában meghaladja a legtöbb külföldi búzáét.
- Az Amerikai Egyesült Államokban géppel kezdik fújni az üvegpalackokat.
- Alois Alzheimer német ideggyógyász elsőként írja le az Alzheimer-kórt.
- Az umami ízét kiváltó mesterséges adalékanyag, a nátrium-glutamát, amit Kikunae Ikeda fejlesztett ki a Tokyo Imperial Egyetemen.
- A MÁVAG üzembe állította az első TV osztályú, a későbbi 375-ös sorozatú mellékvonali univerzális gőzmozdonyt.
1907 a sportban [szerkesztés]
- Április 7-én, tíz magyar sportegyesület közreműködésével és Vécsey Miklós elnökletével megtartja alakuló közgyűlését a Magyar Országos Lawn Tennis Szövetség, a Magyar Tenisz Szövetség jogelődje.
- A FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.
- Műkorcsolya-világbajnokság Bécsben. Kronberger Lily bronzérmet nyer.
- Lásd még: 1907-ben alapított labdarúgóklubok listája
1907 a jogalkotásban [szerkesztés]
Születések [szerkesztés]
- január 1. – Leonyid Iljics Brezsnyev, szovjet politikus († 1982)
- január 12. – Szergej Pavlovics Koroljov, mérnök, rakétatervező, a szovjet űrprogram egyik irányítója († 1966)
- január 15. – Kolozsvári Grandpierre Emil, író, műfordító, kritikus († 1992)
- január 18. – Ferencsik János, karmester († 1984)
- január 20. – Roy Welensky, a Közép-afrikai Föderáció miniszterelnöke († 1991)
- január 23. – Jukava Hideki, Nobel-díjas japán elméleti fizikus († 1981)
- február 1. – Hajnal Anna, József Attila-díjas költő, († 1977)
- február 1. – Veress Sándor, zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató († 1992)
- február 8. – Bay Béla, vívó, edző, sportvezető († 1999)
- február 12. – Duronelly László vívómester, a magyar párbajtőrvívás egyik úttörője († 1955)
- március 1. – Barényi Béla, mérnök, feltaláló († 1997)
- március 12. – Kilián György kommunista aktivista, aki a nemzetiszocialista Németország hadserege elleni harcokban vesztette életét Lengyelországban és ezzel a Kádár-korszak egyik legünnepeltebb partizánmártírjává vált († 1943)
- március 15. – Haraszty Árpád, botanikus († 1987)
- március 17. – Körner József Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész († 1971)
- március 22. – James M. Gavin, amerikai tábornok († 1990)
- április 14. – François Duvalier, haiti diktátor, politikus († 1971)
- április 15. – Nikolaas Tinbergen holland etológus és ornitológus, aki 1973-ban Karl von Frischsel és Konrad Lorenzcel megosztva kapta a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat az állatok egyéni és társasági viselkedésmintájának leírásáért († 1988)
- április 18. – Rózsa Miklós, magyar származású amerikai filmzeneszerző († 1995)
- május 5. – Forgó László Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, feltaláló, az MTA tagja (1985)
- május 12. – Katharine Hepburn, amerikai színésznő († 2003)
- május 17. – Dsida Jenő, erdélyi magyar költő († 1938)
- május 17. – Elek Ilona, magyar vívó († 1988)
- május 21. – Jászai Jolán magyar színésznő, leginkább csak Joli néniként ismerik († 2008)
- május 22. – Laurence Olivier, angol színész, rendező († 1989)
- május 26. – John Wayne, amerikai színész († 1979)
- július 1. – Varlam Tyihonovics Salamov, komi (zürjén) származású orosz író. († 1982)
- július 6. – Frida Kahlo, egyéni hangú mexikói festőművész, közéleti szereplő, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja († 1954)
- július 7. – Robert A. Heinlein, amerikai sci-fi író († 1988)
- július 7. – Tisza László, magyar származású amerikai fizikus († 2009)
- július 26. – Pelle István, kétszeres olimpiai aranyérmes tornász († 1986)
- július 26. – Gertler Endre, hegedűművész, tanár († 1998)
- július 27. – Borbereki-Kovács Zoltán, festő- és szobrászművész († 1992)
- július 29. – Boldogfai Farkas Sándor, szobrász († 1970)
- augusztus 6. – Heller László, Kossuth-díjas gépészmérnök († 1980)
- szeptember 11. – Erdélyi Mici, színésznő († 1995)
- szeptember 14. – Solomon Asch, amerikai pszichológus († 1996)
- szeptember 26. – Radványi Géza, filmrendező († 1986)
- október 9. – Horst Wessel német nemzetiszocialista († 1930)
- október 9. – Jacques Tati, francia színész, rendező, komikus († 1982)
- október 13. – Dajka Margit, Kossuth-díjas színésznő († 1986)
- október 27. – Acsády Károly, író, újságíró († 1962)
- október 30. – Ránki György, magyar zeneszerző († 1992)
- október 30. – Alexander Gottfried Gode von Aesch, az Interlingva nyelv kidolgozója (egyes források szerint 1906-ban vagy 1904-ben is születhetett, ugyanezen a napon) († 1970)
- november 3. – Kessler Hubert, magyar mérnök, hidrológus, barlangkutató († 1994)
- november 4. – Bartha Károly olimpiai bronzérmes úszó († 1991)
- november 13. – Szollás László, világbajnok műkorcsolyázó, orvos († 1980)
- november 21. – Charles Korvin (Kárpáthy Korvin Géza), magyar nemzetiségű amerikai színész († 1998)
- november 28. – Alberto Moravia, olasz író († 1990)
- november 29. – Jankovich Ferenc, Kossuth-, Baumgarten- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító († 1971)
- december 3. – Zsigmond László, Kossuth-díjas történész, akadémikus († 1992)
- december 7. – Ámos Imre, festőművész († 1944)
- december 7. – Kovács Károly Pál villamosmérnök, az MTA tagja, a magyar elektrotechnika kiemelkedő alakja († 1989)
- december 20. – Bárány István, olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó, edző, sportvezető, szakíró († 1995)
- december 28. – Erich Mielke, keletnémet politikus, állambiztonsági miniszter († 2000)
Halálozások [szerkesztés]
- január 29. – Storno Ferenc festőművész, építőművész, restaurátor, műgyűjtő (* 1820)
- február 2. – Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, orosz kémikus (* 1834)
- február 20. – Henri Moissan, Nobel-díjas vegyész (* 1852)
- március 2. – Széchenyi Andor utazó (* 1865)
- április 3. – Tóth Béla újságíró, filológus, a magyar szállóige- és anekdotakincs kutatója (* 1857)
- április 9. – Savanyú Jóska vagy Savanyó Jóska híres bakonyi betyár volt (* 1841)
- május 2. - Forster Géza, magyar mezőgazdász, agrárpoltikus (* 1850)
- június 14. – Mechwart András, gépészmérnök (* 1834)
- július 1. – Doby Jenő rézmetsző, rézkarcoló, festőművész (* 1834)
- július 5. – Kuno Fischer, német filozófus (* 1824)
- július 27. – Figyelmessy Fülöp, honvédőrnagy, az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese (* 1820) (* 1822)
- július 28. - Törley József, pezsgőgyáros, magyar iparmágnás (* 1858)
- július 31. – Károlyi István politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja (* 1845)
- augusztus 15. – Joachim József, világhírű magyar hegedűművész (* 1831)
- szeptember 4. – Edvard Grieg, norvég zeneszerző és zongoraművész (* 1843)
- október 19. – Podmaniczky Frigyes báró magyar politikus, író, (* 1824)
- december 5. – Dessewffy Sándor csanádi püspök (* 1834)
Nobel-díjak [szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
| Fizikai | Albert A. Michelson amerikai fizikus |
| Kémiai | Eduard Buchner német agronómus |
| Orvosi-fiziológiai | Alphonse Laveran francia orvos |
| Irodalmi | Rudyard Kipling angol író |
| Béke | Ernesto Teodoro Moneta olasz újságíró és Louis Renault francia jogász, tanár |

