Podmaniczky Frigyes
Podmaniczky Frigyes, báró (Pest, 1824. június 20. – Budapest, Erzsébetváros, 1907. október 19.[1]) magyar politikus, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1859).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Szülei báró Podmaniczky Károly és janckendorfi Nostitz Erzsébet (1788-1853). Iskoláit Pesten és Késmárkon végezte. 1843-tól tevékenyen részt vett a politikai életben. Ráday Gedeon megyei követ mellett irnok. 1847-ig Pest vármegyei aljegyző, 1847-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. 1848-ban a pesti országgyűlés felsőházának tagja és jegyzője. A szabadságharcban huszárkapitány és osztályparancsnok. Világos után büntetésből közlegényként katonáskodott 1850-ig. Ekkor visszavonult a közéleti szerepléstől, és szépirodalommal valamint evangélikus egyházának ügyeivel foglalkozott. 1867 és 1873 között a bányai evangélikus egyházkerület felügyelője volt, Székács József püspök világi elnöktársa. 1868 -1869-ben a Hazánk című folyóirat szerkesztője. 1873-tól 1905-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökeként sokat tett Budapest fejlesztéséért. Ekkor készült el a főváros általános rendezési terve, ekkor épültek ki a körutak és a sugárutak, a dunai rakpartok kiépítése, három Duna-híd stb. 1875-85 között a Nemzeti Színház intendánsa. Tízéves működése alatt a színház egyik fénykorát élte. Rendeleteivel hosszú időre biztosította, tevékenységével elősegítette a zökkenőmentes működést, anélkül, hogy a művészeti irányításba beleszólt volna. Első lépésként a műfajokat választotta szét. A népszínműveket és operetteket átadta a Népszínháznak. A szerveződő operaház – amelynek létrehozásában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökeként is jelentős szerepe volt – majdani együttesének kialakítását is megkezdte. Rendkívül sokat tett mind a Nemzeti Színház, mind az épülő operaház biztonságos működéséért, a korszerű technika megvalósításáért. A nyitás előtt már minden szempontból teljesen szétvált a drámai és operai tagozat. A különváló színházak között átgondolt rendszer alapján osztotta el a jelmezeket és a díszleteket. Gondossága, minden részletre kiterjedő figyelme hosszú időre biztosította e két intézmény kiegyensúlyozott ügykezelésének kereteit is. Budapest kulturális életének fejlesztésében játszott szerepe miatt köztiszteletben álló személy volt. 1861-1906 között országgyűlési képviselő. 1861-ben az országgyűlés alelnöke. 1889-től megszűnéséig a Szabadelvű Párt elnöke. Szépirodalmi művei, melyeket korában szívesen olvastak, nem maradandó irodalmi értékek. Naplója és útleírásai sok adatot tartalmaznak. Végső nyughelye az aszódi evangélikus templom.
[szerkesztés] A személyét övező legendák
I. kerület Clark Ádám tér
Kutas László alkotása (bronz, 2007)
Személyét, különösen pályája vége felé, legendák övezték. A várost a legenda szerint szinte sose hagyta el, mert azt hirdette, hogy nyaralni is itt lehet a legjobban. Kezdték „kockás bárónak”, „pepita bárónak” nevezni, sőt, bennfentes szeretettel „Fridmaniczky Poci”-nak. Emléke halála után sem halványult el. 1983-ban teret neveztek el róla, emlékének ápolása egyfajta erjesztője volt a városvédő fordulatnak, a lokálpatriotizmus éledésének. A Budapesti Városvédő Egyesület minden év június 20-án hagyományosan megkoszorúzza a szülőházán található emléktáblát, a belvárosi Ferenczy István utca 12. alatt. 1991 óta Kő Pál szobra is emléket állít Podmaniczky Frigyesnek, a róla elnevezett téren.
[szerkesztés] Főbb munkái
- Úti naplómból (útleírás, Pest, 1853)
- Az alföldi vadászok tanyája (r., I – IV., Pest, 1854)
- Álom és valóság (novellák, I – II., Pest, 1861)
- Régen történt mindez (r., I – III., Pest, 1866)
- Naplótöredékek 1824 – 1887 (I – IV., Bp., 1887 – 88)
[szerkesztés] Származása
| báró Podmaniczky Frigyes (Pest, 1824. jún. 20.– Budapest, 1907. okt. 19.) politikus |
Apja: b. Podmaniczky Károly (Aszód, 1772. nov. 13.– Pest, 1833. szept. 21.) |
Apai nagyapja: b. Podmaniczky Sándor (Aszód, 1723. jan. 6.– Pest, 1786. szept. 6.) |
Apai nagyapai dédapja: Podmaniczky János (1691. febr. 6.– 1743.) |
| Apai nagyapai dédanyja: osztrolukai Osztroluczky Judit (1690.– Aszód, 1766. jún. 19.) |
|||
| Apai nagyanyja: királyfiai Jeszenák Éva Zsuzsanna (Pozsony, 1735. febr. 22.– Pest, 1808. ápr. 8.) |
Apai nagyanyai dédapja: Jeszenák Pál (? –1762.) királyi tanácsos |
||
| Apai nagyanyai dédanyja: Beigler Erzsébet |
|||
| Anyja: jänckendorfi Nostitz Erzsébet (Drezda, 1788. nov. 17.– Aszód, 1853. aug. 23.) |
Anyai nagyapja: Gottlob Nostitz |
Anyai nagyapai dédapja: n.a. |
|
| Anyai nagyapai dédanyja: n.a. |
|||
| Anyai nagyanyja: Henriette von Bose |
Anyai nagyanyai dédapja: n.a. |
||
| Anyai nagyanyai dédanyja: n.a. |
[szerkesztés] Irodalom
- Doby Antal: A Podmaniczky család (Bp., 1892)
- Berczik Árpád: Podmaniczky Frigyes emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVI. Bp., 1914)
- Krúdy Gyula: Podmaniczky, a század legszabályosabb gavallérja (Írói arcképek, I., Bp., 1957).
[szerkesztés] Források
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 1608/1907. folyószáma alatt.
- ↑ Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája P–S, Heraldika Kiadó, Budapest, 1998., 94–97. o. ISBN 963-233-304-7
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai, H–K kötet, 335. o.
- Magyar életrajzi lexikon
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 326. o. ISBN 963-05-6411-4
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- Podmaniczky Frigyes: Az alföldi vadászok tanyája (MEK)
- Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei (MEK)
- Kovács Eszter Júlia: A Podmaniczky család és leszármazottainak bemutatása, a családi identitás vizsgálatának tükrében (MEK)
| A Szabadelvű Párt elnökei | ||
|---|---|---|
| elődje ? |
Podmanicky Frigyes
1889. – 1906. április 11. |
utódja A párt feloszlott |
