Magyar Tudományos Akadémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Alapítása 1.2 Működésének megkezdése 2 Székháza 3 Osztályai 4 Az Akadémiai Könyvtár 5 Illetmény 6 A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisai 6.1 MTA Akadémikusok 6.2 MTA Köztestület 7 A Magyar Tudományos Akadémia elnökei 8 Lásd még 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Alapítása

Már az 1791 évi országgyűlés tudományi bizottsága fölvette programmjába a katonai és képzőművészeti akadémián kivül egy magyar tudományos akadémia felállítását, s most ez országgyűlésen a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésében ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésben szóvá tette ennek szükséges voltát Máriássy Sáros vármegyei követ, de különösen gyújtó hatása volt másnap Felsőbüki Nagy Pál beszédének, melyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetiségünk és nyelvünk érdekeit. A közlelkesedésben, melyet a beszéd keltett, Széchenyi a hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra s ezt megnyerve,„a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, melyet 60 000 forintban állapított meg. Leírhatatlan örömmel és meghatottsággal fogadták e kijelentését, s utána egymásután keltek fel és tették meg ajánlataikat Vay Ábrahám (8 000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen; november 8-án a négy első alapító a nádorhoz s az alsó és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság tervének alaprajzát. A nádor bizottságot nevezett ki ez alaprajz tárgyalására, s ebben Széchenyi is tevékeny részt vett.

• 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.

• A bizottság munkálatai 1827. augusztus 18-án a királyi szentesítést is megnyerték 1827-ben az alapítást törvénybe iktatták(1825-27-iki XI. t.-c.). Az országgyűlés ebben a törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.

[szerkesztés] Működésének megkezdése

• Tényleges működését, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat 1830-ban kezdhette meg.

• Első közgyűlését 1831. február 4-én tartotta. A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. A következő osztályokat hozták létre:
  • nyelvtudományi,
  • bölcseleti,
  • történeti,
  • matematikai,
  • természettudományi,
  • törvénytudományi

• Az Akadémia vezetése a következőképpen alakult: Az Akadémia titkára először Döbrentei Gábor volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja, Toldy Ferenc következett, utána a történész Szalay László, s 1865-től Arany János. A következő évben Eötvös József lett az intézmény elnöke, aki 22 éves korában került az Akadémia tagjai közé 1835-ben.

• Széchenyi István 1842. november 27-én az Akadémián mint másodelnök megnyitó beszédet mondott. Beszédében a hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte.

• 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés Ybl Miklós és Skalnitzky Antal vezetésével 1862 tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler terve alapján.

• Az Akadémia 1869-ben szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá (1. nyelv- és széptudományi, 2. történeti, bölcseleti és társadalomtudományi 3. matematikai és természettudományi) vonták össze. Ebben a szervezetben működött az Akadémia 1946-ig. Ekkor a természettudományok számát kettőre emelték.

• Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.
• 1990-ben új alapszabályt fogadtak el. Az irodalom és a művészetek akadémiai képviseletének helyreállítására társult, de önálló intézményként létrejött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992). 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt (XL. tv.).

[szerkesztés] Székháza

1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor.

A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet.

A székház Budapest V. kerületében, a Roosevelt tér 9. alatt található.

[szerkesztés] Osztályai

Napjainkban 11 tudományos osztálya működik, ebből nyolc természet-, három társadalomtudományi:

• I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
• II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
• III. Matematikai Tudományok Osztálya
• IV. Agrártudományok Osztálya
• V. Orvosi Tudományok Osztálya
• VI. Műszaki Tudományok Osztálya
• VII. Kémiai Tudományok Osztálya
• VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
• IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
• X. Földtudományok Osztálya
• XI. Fizikai Tudományok Osztálya

[szerkesztés] Az Akadémiai Könyvtár

A Budapest V. Arany János u. 1. alatt található Akadémiai Könyvtárat (hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát) 1826-ban alapították. Az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. A mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.

[szerkesztés] Illetmény

Az Akadémia tagjai és az MTA doktorai illetményt kapnak. Ennek összege 2007. január 1. után (a 350/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján) rendes tag esetén havi 455 000 Ft, levelező tag esetén 353 900, az MTA doktorai esetén 90 000 Ft.

[szerkesztés] A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisai

[szerkesztés] MTA Akadémikusok

Az MTA Tagjainak adataiból az Akadémia adatbázist hozott létre, amely tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjainak, valamint a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező doktor képviselőknek az életrajzi adatait.

[szerkesztés] MTA Köztestület

Az MTA Köztestületi Adatbázisa annak a mintegy tízezer köztestületi tagnak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkeznek és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. Az adatbázis 1994 óta épül, hozzáférhető az interneten, illetve nyomtatott formában is megjelenik.

[szerkesztés] A Magyar Tudományos Akadémia elnökei

Gr. Teleki József	(1830. november 17. – 1855. február 15.)
Gr. Dessewffy Emil	(1855. április 17. – 1866. január 10.)
Br. Eötvös József	(1866. március 18. – 1871. február 2.)
Gr. Lónyay Menyhért	(1871. május 17. – 1884. november 3.)
Trefort Ágoston	(1885. május 28. – 1888. augusztus 22.)
Br. Eötvös Loránd	(1889. május 3. – 1905. október 5.)
Berzeviczy Albert	(1905. november 27. – 1936. március 22.)
Habsburg József főherceg	(1936. március 22. – 1944. október)
Kornis Gyula	(1945. március 7. – 1945. október 29.)
Moór Gyula	(1945. október 29. – 1946. július 24.)
Kodály Zoltán	(1946. július 24. – 1949. november 29.)
Rusznyák István	(1949. november 29. – 1970. február 5.)
Erdey-Grúz Tibor	(1970. február 5. – 1976. augusztus 16.)
Szentágothai János	(mb. 1976. október 26. – 1977. május 6.)
Szentágothai János	(1977. május 6. – 1985. május 10.)
Berend T. Iván	(1985. május 10. – 1990. május 24.)
Kosáry Domokos	(1990. május 24. – 1996. május 9.)
Glatz Ferenc	(1996. május 9. – 2002. május 4.)
Vizi E. Szilveszter	(2002. május 5. – 2008. május 6.)
Pálinkás József	(2008. május 6. –)

[szerkesztés] Lásd még

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája
• Akadémiai Értesítő

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Magyar Tudományos Akadémia honlapja
• A Magyar Tudományos Akadémia története
• Az MTA folyóirata
• Az MTA tagjai
• Átalakul az Akadémia szerkezete (2006. május 10.)
• Az MTA közgyűlése megszavazta az akadémiai reformot (2006. október 30.)
• Tévéadót indít a Magyar Tudományos Akadémia (Index, 2007. május 18.)
• Az MTA Startlapos linkgyűjteménye

m • v • sz Budapest Duna-parti látképének épületei Mátyás-templom · Budai vár · Citadella (a Szabadság-szoborral) · Belvárosi plébániatemplom · Vigadó · Magyar Tudományos Akadémia · Országház · Széchenyi lánchíd · Aquincum