Magyar Tudományos Akadémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A Budapest Duna-parti látképe
világörökségi helyszín része
Magyar Tudományos Akadémia
Budapest Hungarian Academy of Sciences.jpg
Az MTA épülete

Egyéb nevek MTA
Alapítva 1825. november 3.
Típus tudományos köztestület
Székhely Budapest
Nyelvek magyar
Vezető Lovász László

Magyar Tudományos Akadémia  (Budapest)
Magyar Tudományos Akadémia
Magyar Tudományos Akadémia
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 04″, k. h. 19° 02′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 04″, k. h. 19° 02′ 47″
A Magyar Tudományos Akadémia weboldala

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását.

Az 1825-ös reformországgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen szóvá tette ennek szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ, de különösen gyújtó hatása volt másnap Felsőbüki Nagy Pál beszédének, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. A beszéd keltette általános lelkesedésben, Széchenyi a hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra, s ezt mondta: „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden birtoka egyévi jövedelmét, amelyet 60 000 forintban állapított meg. Leírhatatlan örömmel és meghatottsággal fogadták e kijelentését, s utána egymásután keltek fel és tették meg ajánlatukat. Vay Ábrahám (8 000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen; november 8-án a négy első alapító a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság tervének alaprajzát. József nádor (aki 10 000 forintot adományozott az Akadémiának) bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is tevékeny részt vett.

  • 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (MTT) – mai nevén Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták [1].
  • A bizottság munkálatai 1827. augusztus 18-án a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták [2]. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.

Működésének megkezdése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Johann Ender: „Borúra derű” – A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája (1831)
  • Tényleges működését, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat, 1830-ban kezdhette meg. Az 1830. november 17-ei igazgatótanácsi tagválasztó ülésen Teleki József személyében megválasztotta - akkori nevén elölülőnek - első elnökét. Az első rendes tagokat, összesen 23-at ugyanezen napon a Teleki József vezette Igazgató Tanács nevezte ki. A tiszteleti tagok száma 24 volt.[3].
  • Első közgyűlését 1831. február 14-én tartotta.[3]. A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. A következő osztályokat hozták létre:
    • nyelvtudományi,
    • bölcseleti,
    • történeti,
    • matematikai,
    • természettudományi,
    • törvénytudományi
  • Az Akadémia vezetése a következőképpen alakult: Az Akadémia titkára először Döbrentei Gábor volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja, Toldy Ferenc következett, utána a történész és jogász Szalay László, s 1865-től Arany János. A következő évben Eötvös József lett az intézmény elnöke, aki 22 éves korában került az Akadémia tagjai közé, 1835-ben.
  • Széchenyi István 1842. november 27-én az Akadémián mint másodelnök megnyitó beszédet mondott. Beszédében a hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte.
  • 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével 1862 tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler tervei alapján.
  • Az Akadémia 1869-ben szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá (1. nyelv- és széptudományi, 2. történeti, bölcseleti és társadalomtudományi 3. matematikai és természettudományi) vonták össze. Ebben a szervezetben működött 1946-ig. Ekkor a természettudományok számát kettőre emelték.
  • Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.
  • 1990-ben új alapszabályt fogadtak el. Az irodalom és a művészetek akadémiai képviseletének helyreállítására társult, de önálló intézményként létrejött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992). 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt (XL. tv.).

Az 1956-os forradalom idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1956-os forradalom idején – október 25-e után – a tagok értekezlete új vezetőséget választott a korábban visszavonult vezetőség helyébe. Az értekezleten több mint 80 tag jelent meg, köztük olyanok is, akiket 1949-ben tanácskozó taggá minősítve tagsági jogaiktól megfosztottak.

Az értekezlet megemlékezett I. Tóth Zoltán levelező tagról, aki a forradalom harcai során elesett. Elhatározta, hogy az Akadémia közgyűlésének előkészítésére, a múltban elkövetett hibák orvoslási módozatainak kidolgozására, valamint a forradalom kitörése óta az Akadémia ügyvitele körében történt intézkedések felülvizsgálására nemzeti bizottságot alakít, amelybe az Akadémia minden osztályából három tagot választ. A bizottság elnöke Kodály Zoltán, alelnöke Gombás Pál, titkára Nizsalovszky Endre, tagjai Andreanszky Gábor, Baló József, Bruckner Győző, Dudich Endre, Eckhardt Sándor, Eckhart Ferenc, Egervári Jenő, Geleji Sándor, Gyulai Zoltán, Hajnal Imre, Hajós György, id. Issekutz Béla, Lakó György, Lukács György, Mócsy János, Pais Dezső, Plank Jenő, Szalai Sándor, Vendl Aladár, Verebélÿ László és Varga József lettek. A bizottság az 1956. október 28-án alapított Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, illetve a november 21-én megalapított Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa elődjének tekinthető.[4]

Székháza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MTA épülete, Szarvas Gábor szobrával
Magyar Tudományos Akadémia 2011-ben
Az MTA épülete a Dunáról nézve
Éjszakai kivilágításban
Budapesti kutatóház

1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor.

A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet.

A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.

Osztályai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban 11 tudományos osztálya működik, ebből nyolc természet-, három társadalomtudományi:

  • I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
  • II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
  • III. Matematikai Tudományok Osztálya
  • IV. Agrártudományok Osztálya
  • V. Orvosi Tudományok Osztálya
  • VI. Műszaki Tudományok Osztálya
  • VII. Kémiai Tudományok Osztálya
  • VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
  • IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
  • X. Földtudományok Osztálya
  • XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Kutatóintézet-hálózata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
    • Filozófiai Intézet
    • Irodalomtudományi Intézet
    • Művészettörténeti Intézet
    • Néprajztudományi Intézet
    • Régészeti Intézet
    • Történettudományi Intézet
    • Zenetudományi Intézet
  • MTA Természettudományi Kutatóközpont
    • Anyag- és Környezetkémiai Intézet
    • Enzimológiai Intézet
    • Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
    • Molekuláris Farmakológiai Intézet
    • Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet
    • Szerves Kémiai Intézet

Az Akadémiai Könyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest V. Arany János u. 1. alatt található a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ. 1826-ban alapították. Az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. A mintegy kétmillió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.

Illetmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Akadémia tagjai és az MTA doktorai illetményt kapnak. Ennek összege 2007. január 1-je után [a 350/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján] rendes tag esetén havi 455 000 Ft, levelező tag esetén 353 900, az MTA doktorai esetén 90 000 Ft.

A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MTA-akadémikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MTA tagjainak adataiból az Akadémia adatbázist hozott létre, amely tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjainak, valamint a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező doktor-képviselőknek az életrajzi adatait.

MTA Köztestület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MTA Köztestületi Adatbázisa annak a mintegy tízezer köztestületi tagnak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkeznek és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. Az adatbázis 1994 óta épül, hozzáférhető az interneten, illetve nyomtatott formában is megjelenik.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gr. Teleki József (1830. november 17. – 1855. február 15.)
Gr. Dessewffy Emil (1855. április 17. – 1866. január 10.)
Br. Eötvös József (1866. március 18. – 1871. február 2.)
Gr. Lónyay Menyhért (1871. május 17. – 1884. november 3.)
Trefort Ágoston (1885. május 28. – 1888. augusztus 22.)
Br. Eötvös Loránd (1889. május 3. – 1905. október 5.)
Berzeviczy Albert (1905. november 27. – 1936. március 22.)
Habsburg József főherceg (1936. március 22. – 1944. október)
Kornis Gyula (1945. március 7. – 1945. október 29.)
Moór Gyula (1945. október 29. – 1946. július 24.)
Kodály Zoltán (1946. július 24. – 1949. november 29.)
Rusznyák István (1949. november 29. – 1970. február 5.)
Erdey-Grúz Tibor (1970. február 5. – 1976. augusztus 16.)
Szentágothai János (mb. 1976. október 26. – 1977. május 6.)
Szentágothai János (1977. május 6. – 1985. május 10.)
Berend T. Iván (1985. május 10. – 1990. május 24.)
Kosáry Domokos (1990. május 24. – 1996. május 9.)
Glatz Ferenc (1996. május 9. – 2002. május 4.)
Vizi E. Szilveszter (2002. május 5. – 2008. május 6.)
Pálinkás József (2008. május 6. – 2014. május 6.)
Lovász László (2014. május 6. –)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd: 1827. évi XII. törvényczikk azoknak neve, akik a tudós társaság fölállítására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatot tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak | 1840. évi XLII. törvényczikk a magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról
  2. Lásd: 1827. évi XI. törvényczikk a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról
  3. ^ a b Kónya Sándor: „... MAGYAR AKADÉMIA ÁLLÍTASSÉK FEL...” Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827-1990. MTAK Budapest, 1994. 11. old.
  4. Lásd: Nizsalovszky Endre rádióbeszéde.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Tudományos Akadémia témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]