1980
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek
Évek: 1975 – 1976 – 1977 – 1978 – 1979 – 1980 – 1981 – 1982 – 1983 – 1984 – 1985
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 24.
- Indira Gandhi ismét kormányt alakíthat.
- A NATO–tagállamai elhatározzák a Különleges Konzultatív Csoport megalakítását a fegyverzet ellenőrzésére, beleértve a hadszíntéri atomeszközöket is.
- február 18. – Az EBEÉ Tudományos Fórumának hamburgi nyitó napja.
- március 1. – A Voyager-1 megerősítette a Janus hold létezését a Szaturnusz körül.
- március 3. – Hamburgban befejezi ülését az EBEÉ Tudományos Fóruma.
- március 18. – Ötvenen meghaltak Pleszeckben, amikor egy Vosztok rakéta az indítóállványon üzemanyag feltöltés közben felrobbant.
- március 27. – Összedőlt a norvég Alexander Kielland olajplatform. A 212 fős személyzetből 123 meghalt.
- április 18. – Rodézia elnyeri függetlenségét Zimbabwe néven.
- május 4. – Josip Broz Tito jugoszláv szövetségi elnök halála.
- május 18. – Kitör a Mount St. Helens vulkán és ezzel 57 ember halálát, továbbá 3 milliárd dolláros kárt okoz.
- június 3. – Egyhetes űrutazás után visszatér a Földre Farkas Bertalan magyar asztronauta.
- augusztus 14. – Gdańskban Lech Walesa vezetésével sztrájk kezdődik a hajógyárban.
- augusztus 31. – Gdańskban befejeződik a hajógyári sztrájk.
- szeptember 11. – Katonai vezetés veszi át a kormányzást Törökországban.
- szeptember 17. – Szaddám Huszein iraki elnök felmondja az algíri szerződést.
- szeptember 22. – Az iraki légierő több hullámban bombázza az iráni repülőtereket és bázisokat.
- szeptember 23. – Az iraki szárazföldi csapatok átlépik az iraki-iráni határt.
- október 20. – A görög fegyveres erőket újraintegrálják a NATO katonai szervezetébe.
- október 25. – Az iraki csapatok – heves harcok után – beveszik Khorramshahr városát.
- november 4. – Ronald Reagan győz az amerikai elnökválasztáson.
- november 11. – Megnyílik az EBEÉ értekezlete Madridban.
- november 12. – Az amerikai Voyager-1 űrszonda 124 ezer km-re megközelítette a Szaturnuszt.
- november 23. – A Richter-skála szerinti 6,2–6,8 erősségű földrengés pusztít Dél-olaszországban, 4800-an halnak meg, megsérül több műemlék is.
- november 28. – Megjelenik a Bibó-emlékkönyv, melyet Bibó István 1945–1948 között írt meg.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1980 a filmművészetben
[szerkesztés] 1980 az irodalomban
- Somlyó György – Szerelőszőnyeg (tanulmányok), Szépirodalmi
[szerkesztés] 1980 a zenében
- Megalakul a honi progresszív rock egyik jelentős képviselője, a Solaris.
[szerkesztés] Fontosabb külföldi albumok
- ABBA: Super Trouper
- AC/DC: Back in Black
- Accept: I'm a Rebel
- Adam and the Ants: Kings of the Wild Frontier
- The Beat: I Just Can't Stop It
- David Bowie: Scary Monsters (and Super Creeps)
- The Clash: Sandinista!
- The Cure: Seventeen Seconds
- Devo: Freedom of Choice
- Dire Straits: Making Movies
- Peter Gabriel: Peter Gabriel
- Genesis: Duke
- Iron Maiden: Iron Maiden
- John Lennon és Yoko Ono: Double Fantasy
- Joy Division: Closer
- Motörhead: Ace of Spades
- The Police: Zenyatta Mondatta
- Prince: Dirty Mind
- Queen: The Game
- Queen: Flash Gordon
- U2: Boy
- Van Halen: Women and Children First
- Yes: Drama
- Black Sabbath: Heaven And Hell
[szerkesztés] Fontosabb hazai albumok
- LGT: Loksi
- Hungária: Rock and Roll Party
- Kovács Kati: TÍz
- Kovács Kati: X
- V-Moto Rock: Várj, míg felkel majd a nap
[szerkesztés] 1980 a tudományban
[szerkesztés] 1980 sporteseményei
- június 22. – Az NSZK csapata 2-1-es győzelmet arat a római olimpiai stadionban rendezett EB-döntőn Belgium válogatottja fölött.
- július 19. – Megkezdődnek a XXII. olimpiai játékok Moszkvában
- Alan Jones nyeri a Formula–1-es világbajnoki címet a Williams csapattal.
[szerkesztés] 1980 a jogalkotásban
[szerkesztés] 1980 a televízióban
- november 18. – A Magyar Televízió új kulturális műsort indít Stúdió '80 címmel.
[szerkesztés] 1980-ban a Világörökség részévé vált
[szerkesztés] Születések
- január 4. ‑ Greg Cipes, amerikai színész
- január 6. – Michelle Wild magyar pornószínésznő
- január 6. – Steed Malbranque, francia labdarúgó
- január 7. ‑ Naiden Borichev, bolgár műkorcsolyázó
- január 12. – Amerie, amerikai R&B énekesnő/színésznő
- január 19. – Jenson Button brit autóversenyző, Formula–1-es pilóta
- január 29. – Jason James Richter, amerikai színész (a Szabadítsátok ki Willyt főszereplője)
- január 30. – Angela Williams, amerikai sprinter
- február 12. – Christina Ricci, amerikai színésznő
- február 12. – Juan Carlos Ferrero, spanyol teniszező
- február 17. – Jason Morgan Ritter, amerikai színész
- február 17. – Zachary Bennett, kanadai színész
- március 18. – Alekszej Jagugyin, orosz műkorcsolyázó
- március 21. – Ronaldinho, brazil labdarúgó
- április 17. – Nicholas D’Agosto, amerikai színész
- április 24. – Austin Nichols, amrikai színész
- április 24. – Karen Asrian, örmény sakknagymester († 2008)
- május 18. – Michaël Llodra, francia teniszező
- május 23. – Lane Garrison, amerikai színész
- május 28. – Mark Feehily, ír énekes, a Westlife tagja
- május 30. – Steven Gerrard, angol labdarúgó
Matthias Lanzinger síző
- június 11. – Ernie Cooksey, brit labdarúgó († 2008)
- június 17. – Venus Williams, amerikai teniszező
- június 17. – Ficsor Ádám politikus, kormányfői kabinetfőnök
- június 19. – Kovács Tímea énekesnő
- június 24. – Cicinho brazil labdarúgó
- július 8. – Robbie Keane, ír labdarúgó
- július 10. – Thomas Ian Nicholas, amerikai színész
- július 11. – Ashley Cooper, ausztrál autóversenyző († 2008)
- július 29. – Fernando González, chilei teniszező
- augusztus 5. – Wayne Bridge, angol labdarúgó
- augusztus 15. – Ilia Klimkin, orosz műkorcsolyázó
- augusztus 26. – Macaulay Culkin, amerikai színész
- szeptember 25. – Chris Owen, amerikai színész
- szeptember 29. – Răzvan Florea, román úszó
- szeptember 30. – Stefan Lindemann, német műkorcsolyázó
- október 4. – Tomas Rosicky, cseh labdarúgó
- október 26. – Cristian Chivu, román labdarúgó
- október 28. – Alan Smith, angol labdarúgó
- november 5. – Christoph Metzelder, német labdarúgó
- november 12. – Ryan Gosling, amerikai színész, zeneszerző
- november 14. – Brock Pierce, amerikai színész
- december 7. – John Terry, angol labdarúgó
- december 9. – Matthias Lanzinger, osztrák alpesi síző
- december 15. – István Dániel, magyar műsorvezető
- december 18. – Marian Drăgulescu, román tornász
- december 18. – Christina Aguilera, amerikai énekesnő
- december 19. – Fabian Bourzat, francia műkorcsolyázó
- december 19. – Jake Gyllenhaal, amerikai színész
- december 20. – Ashley Cole, angol labdarúgó
- december 22. – Chris Carmack, amerikai modell és színész
[szerkesztés] Halálozások
- január 1. – Tamkó Sirató Károly, költő (* 1905)
- január 22. – Hidas Antal, író, műfordító (* 1899)
- február 9. – Rosztyiszlav Jevgenyjevics Alekszejev szovjet mérnök, hajótervező (* 1916)
- február 12. – F. Rácz Kálmán író, műfordító (* 1910)
- február 19. – Bon Scott, az AC/DC együttes énekese(* 1946)
- március 8. – Bruckner Győző, kémikus (* 1900)
- március 12. – Gerő Ernő politikus, a Magyar Dolgozók Pártja első titkára (* 1898)
- március 31. – Jesse Owens (* 1913)
- április 15. – Jean-Paul Sartre, francia író (* 1905)
- április 19. – Pertorini Rezső, orvos, pszichiáter és neurológus szakorvos (* 1927)
- április 27. – Czottner Sándor, politikus (* 1903)
- április 29. – Alfred Hitchcock, brit filmrendező (* 1899)
- május 4. – Josip Broz Tito, politikus, jugoszláv államférfi (* 1892)
- május 6. – Csergő János, postafőigazgató, kohó- és gépipari miniszter (* 1920)
- május 10. – Bálint Sándor, néprajzkutató (* 1904)
- május 14. – Bulla Elma, színésznő (* 1913)
- július 19. – Hans Morgenthau, amerikai jogász, politikatudós (* 1904)
- július 25. – Vlagyimir Viszockij, szovjet-orosz színész, énekes (* 1938)
- július 27. – Mohammed Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah (* 1919)
- szeptember 1. – Ivánovics György, Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, az MTA tagja (* 1904)
- szeptember 1. – Gyarmati László, toxikológus, egyetemi tanár (* 1921)
- szeptember 16. – Jean Piaget, svájci pszichológus (* 1896)
- szeptember 29. – Márton Áron, erdélyi püspök (* 1896)
- október 2. – A. Tóth Sándor festőművész, bábművész, rajztanár (* 1904)
- október 4. – Szollás László, világbajnok műkorcsolyázó, orvos (* 1907)
- október 15. – Alexander Mach, szlovák belügyminiszter (* 1902)
- október 26. – Marcello Caetano, portugál miniszterelnök (* 1906)
- október 27. – Kovács Imre politikus, író (* 1913)
- november 18. – Makláry János, magyar színész, érdemes művész (* 1907)
- november 22. – Mae West, amerikai színésznő (* 1893)
- november 27. – Dr. Hepp Ferenc, sportvezető, pszichológus, testnevelőtanár (* 1909)
- november 27. – Kicsi Antal, magyar irodalomkritikus, –műfordító (* 1936)
- november 29. – Várady György, Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, színigazgató (* 1926)
- december 4. – Brandi Jenő, olimpiai bajnok vizilabdázó (* 1913)
- december 8. – John Lennon, zenész, a Beatles egykori tagja (* 1940)
- december 14. – Lahner Emil festőművész (* 1893)
- december 18. – Alekszej Nyikolájevics Koszigin, szovjet politikus, miniszterelnök (* 1904)
- december 19. – Anastasio Somoza Debayle, Nicaragua elnöke, tábornok (* 1925)
- december 24. – Karl Dönitz, német tengernagy (* 1891)
