1948
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Gergely-naptár | 1948 |
| Ab urbe condita | 2701 |
| Örmény naptár | 1397 ԹՎ ՌՅՂԷ |
| Bahá’í naptár | 104 – 105 |
| Berber naptár | 2898 |
| Buddhista naptár | 2492 |
| Kínai naptár | 4644–4645 |
| Japán naptár | 2608 (Jimmu-korszak) |
| Burmai naptár | 1310 |
| Bizánci naptár | 7456 – 7457 |
| Kopt naptár | 1664 – 1665 |
| Etióp naptár | 1940 – 1941 |
| Zsidó naptár | 5708 – 5709 (Zsidó év) | 5709 |
| Hindu naptárak | |
| - Vikram Samvat | 2003 – 2004 |
| - Shaka Samvat | 1870 – 1871 |
| - Kali juga | 5049 – 5050 |
| Holocén naptár | 11948 |
| Iráni naptár | 1326 – 1327 |
| Muszlim naptár | 1367 – 1368 |
| Koreai naptár | 4281 |
| Thai szoláris naptár | 2491 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
[szerkesztés] Határozott dátumú események
- január 1. – A British Railways létrehozása.
- január 4. – Burma függetlenségének kikiáltása.
- január 22. – Ernest Bevin, az Egyesült Királyság külügyminisztere az Alsóházban tartott felszólalásában javaslatot tesz a Nyugati Unió egy formájára.
- január 30. – Indiában meggyilkolják Mahatma Gandhit.
- február 10. – Szovjet–jugoszláv–bolgár tárgyalások Moszkvában a Balkáni-föderáció terveiről.
- február 18. – Magyarország megköti a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
- február 20. – A kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen.
- február 21–23. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes pártértekezletén sor kerül az egyesülésre, így a RKP-ból és a PSD balszárnyából megalakul a Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român), melynek első titkára Gheorghe Gheorghiu-Dej.
- február 25. – Edvard Beneš köztársasági elnök elfogadja a polgári pártok minisztereinek lemondását, s Klement Gottwalddal az élen kinevezi az új kormányt.
- március 5.-7. – Az MSZDP kongresszusán kizárják a Kéthly Anna féle szárny tagjait és a pártvezetést megbízzák, hogy az Magyar Kommunista Párttal kezdjen tárgyalásokat egy egységes munkáspárt létrehozásáról.
- március 14. – Az első Kossuth-díjak átadása.
- március 17. – A Nyugat-európai országok aláírják a Brüsszeli Egyezményt.
- március 18–19. – Moszkva visszarendeli Jugoszláviából a szovjet szakértőket. (A szovjet–jugoszláv konfliktus kezdete!)
- március 20. – Az első választások Szingapúrban
- március 25. – Magyarországon államosítják a száz főnél többet foglalkoztató üzemeket.
- március 28. – Parlamenti választások Romániában.
- március 31. – Megszüntetik a Budapesti Értéktőzsdét
- április 1. – Az MSZDP 32 országgyűlési képviselőjét visszahívja az Országgyűlésből.
- április 3. – Az Egyesült Államok meghirdeti az Európai Újjáépítési Programot (Marshall-segély).
- április 4.-5. – A Nemzeti Parasztpárt elnökének ismét megválasztják Veres Pétert
- április 13. – Az újonnan megválasztott román parlament elfogadja az ország új alkotmányát, amely május 1-jei hatállyal lép életbe.
- április 17.-18. – A Független Kisgazdapárt elnökének Dobi Istvánt választották.
- április 17. – A Csehszlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt vezetősége közös nyilatkozatban jelenti be a munkásosztály marxista–leninista alapokon való egyesítésének szükségességét.
- május 7. – Létrehozzák a Községi Élelmiszerkereskedelni RT-t, ismertebb nevén a KÖZÉRT-et.
- május 14. – Izrael állam megalakulása, kitör az arab-izraeli háború.
- június – Németország nyugati övezeteiben bevezetik az új márkát.
- június 2.
- Aláírják a magyar–szovjet katonai egyezményt.
- A végbemenő változásokkal azonosulni nem tudó, s nem akaró csehszlovák köztársasági elnök, Eduard Beneš lemond tisztéről.
- június 3. – Pócspetriben egy tüntetés során életét veszti egy rendőr. Az eset koncepciós perében a jegyzőt halálra, a plébánost életfogytiglanra itélik.
- június 10–11. – A Román Munkáspárt plenáris ülésén meghatározzák a román belpolitika irányvonalát, továbbá elfogadják a Kominform Jugoszláviát elítélő dokumentumát, elutasítják a Marshall-tervet és megfogalmazzák a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a fokozott iparosításról szóló határozatokat.
- június 11. – Romániában törvény születik a nagyipar, a bányászat, a biztosító- és a szállító vállalatok államosításáról.
- június 12. – A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kongresszusain kimondják a két párt egyesülését: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (MDP).
- június 14. – Csehszlovákiában Klement Gottwaldot választják elnökké.
- június 15. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszünetet rendel el Palesztinában, az arab-izraeli háborús konfliktus véget ér, de a béke nem teljes.
- június 20–22. – A Kominform első Jugoszlávia-ellenes határozata, amelyet 28-án hoznak nyilvánosságra. (A nyílt szovjet–jugoszláv „hidegháború” kezdete!)
- június 24. – A berlini válság, mely során a szovjetek lezárják a Berlin nyugati zónáihoz vezető összes utat.
- június 25.
- A nyugati hatalmak útnak indítják az első repülőgépes segélyszállítmányt (berlini légihíd).
- A csehszlovák és a magyar kommunisták képviselőinek pozsonyi tárgyalásán a felek megállapodnak, hogy a csehszlovákiai magyarok visszakapják állampolgárságukat, és ugyanolyan jogokban részesülnek, mint a csehek és a szlovákok.
- június 28. – Jugoszlávia hivatalosan kilép a Kominformból.
- július 2. – Romániában felállítják az Állami Tervbizottságot, amely – a gazdaság egységes, központi irányítására – 1949-re és 1950-re egyéves tervet, 1951-től kezdve ötéves terveket dolgoz ki.
- július 21–28. – A Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusa elutasítja a Kominform vádjait. (Megkezdődnek az antikominformista tisztogatások!)
- július 31. – Lemondatják Tildy Zoltán köztársasági elnököt.
- augusztus 3.
- Szakasits Árpád lesz Tildy Zoltán utódja.
- Romániában kezdetét veszi az egyházi iskolák államosítása.
- augusztus 14. – Az NSZK történetének első választásán a jogosultak 78%-ának részvételével a CDU (31.0%) győz. Az első Bundestagba még az SPD (29,2%), az FDP (11,9%) és az NKP (5,7%)jut be több regionális párt mellett.
- augusztus 30. – Romániában létrehozzák a titkosrendőrséget
- szeptember-november – A Kínai Néphadsereg felszabadítja Mandzsúriát (Északkelet-Kínát).
- szeptember 6. – Az Államrendőrség Államvédelmi Osztályából (ÁVO) létrehozzák a BM Államvédelmi Hatóságát (ÁVH)
- szeptember 8. – A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulása.
- szeptember 27–28. – A Csehszlovák Kommunista Párt és az eddig szervezetileg különálló Szlovák Kommunista Párt egyesülése, az egységes párt elnökévé Klement Gottwaldot, főtitkárává Rudolf Slánskyt választják.
- november 26. – A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.
- december 1. – Romániában rendeletileg feloszlatják a görög katolikus egyházat, és híveit „beolvasztják” a ortodox egyházba.
- december 10.
- Megalakul a Dobi-kormány, az új miniszterelnök Dobi István (a korábbi: Dinnyés Lajos).
- Az ENSZ Közgyűlésén elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
- december 12. – Romániában kezdetét veszi a nemzetiségi politika új irányvonala.
- december 23. – Kivégzik Tokióban Hideki Tojo japán miniszterelnököt és 6 társát mint háborús bűnöst.
- december 26. – Letartóztatják Mindszenty József hercegprímás-érseket.
[szerkesztés] Határozatlan dátumú események
- A Természetvédelmi Világszövetség megalapítása
- A phenjani Sunan nemzetközi repülőtér megnyitása
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1948 a tudományban
[szerkesztés] 1948 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1948 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] 1948 a filmművészetben
[szerkesztés] 1948 az irodalomban
- Kodolányi János: Vízöntő (avagy Vízözön)
- Megszűnik a Sorsunk c. folyóirat
[szerkesztés] 1948 a zenében
[szerkesztés] 1948 a sportban
- A Csepel FC nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.
- július 29-étől Londonban a XIV. nyári olimpiai játékok
[szerkesztés] 1948 a televízióban
[szerkesztés] 1948 a jogalkotásban
[szerkesztés] Születések
- január 7. – Zmago Jelinčič Plemeniti szlovén politikus, a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) alapítója
- január 24. – Németh Miklós, miniszterelnök
- január 28. – Kern András, magyar színész
- január 28. – Mikhail Baryshnikov orosz születésű amerikai balett-táncos, koreográfus, filmszínész
- február 3. – Drapál János, († 1985)
- február 4. – Alice Cooper, amerikai zenész
- február 4. – Wichmann Tamás, kilencszeres kenuvilágbajnok, kétszer olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok
- február 12. – Raymond Kurzweil, amerikai feltaláló, író
- február 17. – Cserhalmi György, színművész
- február 21. – Laczkovich Miklós, magyar matematikus
- március 9. – Lovász László, matematikus
- március 12. – Dienes Gábor, festőművész
- március 17. – William Gibson, amerikai science fiction író
- március 22. – Andrew Lloyd Webber, brit zeneszerző
- március 31. – Al Gore, volt USA-alelnök
- április 6. – Grendel Lajos, szlovákiai magyar író
- április 17. – Ivánka Csaba, színész, rendező, zeneszerző, szövegíró, énekes († 1996)
- május 19. – Grace Jones, amerikai modell, énekesnő és színésznő
- május 26. – Gálvölgyi János színész, parodista
- május 27. – Presser Gábor, zeneszerző, zenész, énekes
- június 18. – Schmidt Éva tudományos kutató, tanár, néprajztudós és nyelvész volt († 2002)
- június 22. – Cserháti Zsuzsa, énekesnő († 2003)
- július 4. – Verebes István színész, rendező
- július 5. ‑ Lojze Peterle szlovén politikus, kormányfő
- július 25. – Baka István, magyar költő, műfordító († 1995)
- július 25. – Fazekas Attila, képregényrajzoló, illusztrátor.
- július 30. – Jean Reno, színész
- augusztus 4. – Dinnyés József, zeneszerző, előadóművész
- augusztus 17. – Badari Tibor, Európa-bajnok ökölvívó
- augusztus 23. – Jurij Ivanovics Jehanurov, ukrán politikus, 2005–2006 között Ukrajna miniszterelnöke
- szeptember 2. – Oszter Sándor, színész
- szeptember 3. – Sáfár Anikó magyar színésznő
- szeptember 10. – Charles Simonyi szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója
- szeptember 29. – Theo Jörgensmann, klarinétművész
- szeptember 29. – Koroknay Géza színész
- október 1. – Cságoly Ferenc, építész, egyetemi tanár
- október 8. – Claude Jade, francia színésznő († 2006)
- október 11. – Verbőczy Antal, költő († 1982)
- október 28. – Ördögh Szilveszter, író, műfordító († 2007)
- november 15. – Droppa Judit Munkácsy-díjas textiltervező
- november 28. – Tamás Gáspár Miklós, filozófus
- december 3. – Ozzy Osbourne, énekes
- december 21. – Samuel L. Jackson, amerikai színész
- december 27. – Gérard Depardieu, francia színész
- december 31. – Donna Summer, amerikai énekesnő, többszörös Grammy-díjas
- december 31. – Joe Dallesandro amerikai színész
[szerkesztés] Halálozások
- január 26. – Kâzım Karabekir török tábornok, politikus, a török parlament házelnöke 1946-tól haláláig
- január 28. – Arthur Liebehenschel, az auschwitzi és majdaneki haláltáborok parancsnoka (* 1901)
- február 11. – Szergej Mihajlovics Eisenstein orosz rendező (* 1898)
- február 16. – Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1895)
- május 30. – Klekl József, korábban alaptalanul magyarellenességgel vádolt magyarországi szlovén politikus, majd belgrádi parlamenti képviselő. 1918-ban tervezetett készített a szlovén nemzetiségi területet magába foglaló autonóm, vagy pedig független Szlovenszka krajina kialakítására (* 1874)
- június 12. – Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (* 1893)
- július 7. – Schulek János építész (* 1872)
- július 18. – Telcs Ede, szobrászművész (* 1872)
- július 30. - Paikert Alajos, ifj., mezőgazdász, agrárpolitikus, múzeumigazgató (* 1866)
- augusztus 18. – Habsburg–Tescheni Vilmos Ferenc József főherceg, Sztálin börtönében halt meg (* 1895)
- augusztus 20. – Emery Roth magyar származású amerikai építész, New York meghatározó lakóépületeinek, hoteljeinek, felhőkarcolóinak tervezője (* 1871)
- augusztus 27. – Markovits Rodion, magyar író, újságíró (* 1884)
- szeptember 3. – Edvard Beneš cseh politikus (* 1884)
- szeptember 22. – Adalbert Ferdinánd porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tisztje (* 1884)
- október 18. – Walther von Brauchitsch német katonatiszt, tábornagy (* 1881)
- október 23. – Zerkovitz Béla zeneszerző (* 1881)
- október 24. – Vámbéry Rusztem, jogász, polgári radikális publicista (* 1872)
- november 21. – Dálnoki Miklós Béla katonatiszt, az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke (* 1890)
- november 28. – Ábrányi Emilné Wein Margit magyar szopránénekesnő (* 1861)
- november 30. – Bíró Mihály magyar festő, grafikus, szobrász (* 1886)
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Patrick Maynard Stuart Blackett brit fizikus |
| Kémiai | Arne Tiselius svéd kémikus |
| Orvosi-fiziológiai | Paul Hermann Müller svájci biokémikus |
| Irodalmi | Thomas Stearns Eliot brit író |
| Béke | nem adták ki |
