1948

1948 más naptárakban
Gergely-naptár	1948
Ab urbe condita	2701
Bahái naptár	104 – 105
Berber naptár	2898
Bizánci naptár	7456 – 7457
Buddhista naptár	2492
Burmai naptár	1310
Etióp naptár	1940 – 1941
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2003 – 2004
Shaka Samvat	1870 – 1871
Kali juga	5049 – 5050
Holocén naptár	11948
Iráni naptár	1326 – 1327
Japán naptár	2608 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4644–4645
Kopt naptár	1664 – 1665
Koreai naptár	4281
Muszlim naptár	1367 – 1368
Örmény naptár	1397 ԹՎ ՌՅՂԷ
Thai szoláris naptár	2491
Zsidó naptár	5708 – 5709

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953

Események

Határozott dátumú események

• január 1. – A British Railways létrehozása.
• január 4. – Burma függetlenségének kikiáltása.
• január 22. – Ernest Bevin, az Egyesült Királyság külügyminisztere az Alsóházban tartott felszólalásában javaslatot tesz a Nyugati Unió egy formájára.
• január 30. – Indiában meggyilkolják Mahátma Gandhit.
• február 10. – Szovjet–jugoszláv–bolgár tárgyalások Moszkvában a Balkáni-föderáció terveiről.
• február 18. – Magyarország megköti a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
• február 20. – A kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen.
• február 21–23. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes pártértekezletén sor kerül az egyesülésre, így a RKP-ból és a PSD balszárnyából megalakul a Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român), melynek első titkára Gheorghe Gheorghiu-Dej.
• február 25. – Edvard Beneš köztársasági elnök elfogadja a polgári pártok minisztereinek lemondását, s Klement Gottwalddal az élen kinevezi az új kormányt.
• március 5.-7. – Az MSZDP kongresszusán kizárják a Kéthly Anna féle szárny tagjait és a pártvezetést megbízzák, hogy az Magyar Kommunista Párttal kezdjen tárgyalásokat egy egységes munkáspárt létrehozásáról.
• március 14. – Az első Kossuth-díjak átadása.
• március 17. – A Nyugat-európai országok aláírják a Brüsszeli Egyezményt.
• március 18–19. – Moszkva visszarendeli Jugoszláviából a szovjet szakértőket. (A szovjet–jugoszláv konfliktus kezdete!)
• március 20. – Az első választások Szingapúrban
• március 25. – Magyarországon államosítják a száz főnél többet foglalkoztató üzemeket.
• március 28. – Parlamenti választások Romániában.
• március 31. – Megszüntetik a Budapesti Értéktőzsdét
• április 1. – Az MSZDP 32 országgyűlési képviselőjét visszahívja az Országgyűlésből.
• április 3. – Az Egyesült Államok meghirdeti az Európai Újjáépítési Programot (Marshall-segély).
• április 4.-5. – A Nemzeti Parasztpárt elnökének ismét megválasztják Veres Pétert
• április 13. – Az újonnan megválasztott román parlament elfogadja az ország új alkotmányát, amely május 1-jei hatállyal lép életbe.
• április 17.-18. – A Független Kisgazdapárt elnökének Dobi Istvánt választották.
• április 17. – A Csehszlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt vezetősége közös nyilatkozatban jelenti be a munkásosztály marxista–leninista alapokon való egyesítésének szükségességét.
• május 7. – Létrehozzák a Községi Élelmiszer-kereskedelmi RT-t, ismertebb nevén a KÖZÉRT-et.
• május 14. – Izrael állam megalakulása, kitör az arab-izraeli háború.
• június – Németország nyugati övezeteiben bevezetik az új márkát.
• június 2.
  • Aláírják a magyar–szovjet katonai egyezményt.
  • A végbemenő változásokkal azonosulni nem tudó, s nem akaró csehszlovák köztársasági elnök, Edvard Beneš lemond tisztéről.
• június 3. – Pócspetriben egy tüntetés során életét veszti egy rendőr. Az eset koncepciós perében a jegyzőt halálra, a plébánost életfogytiglanra ítélik.
• június 10–11. – A Román Munkáspárt plenáris ülésén meghatározzák a román belpolitika irányvonalát, továbbá elfogadják a Kominform Jugoszláviát elítélő dokumentumát, elutasítják a Marshall-tervet és megfogalmazzák a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a fokozott iparosításról szóló határozatokat.
• június 11. – Romániában törvény születik a nagyipar, a bányászat, a biztosító- és a szállító vállalatok államosításáról.
• június 12. – A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kongresszusain kimondják a két párt egyesülését: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (MDP).
• június 14. – Csehszlovákiában Klement Gottwaldot választják elnökké.
• június 15. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszünetet rendel el Palesztinában, az arab-izraeli háborús konfliktus véget ér, de a béke nem teljes.
• június 20–22. – A Kominform első Jugoszlávia-ellenes határozata, amelyet 28-án hoznak nyilvánosságra. (A nyílt szovjet–jugoszláv „hidegháború” kezdete!)
• június 24. – A berlini válság, mely során a szovjetek lezárják a Berlin nyugati zónáihoz vezető összes utat.
• június 25.
  • A nyugati hatalmak útnak indítják az első repülőgépes segélyszállítmányt (berlini légihíd).
  • A csehszlovák és a magyar kommunisták képviselőinek pozsonyi tárgyalásán a felek megállapodnak, hogy a csehszlovákiai magyarok visszakapják állampolgárságukat, és ugyanolyan jogokban részesülnek, mint a csehek és a szlovákok.
• június 28. – Jugoszlávia hivatalosan kilép a Kominformból.
• július 2. – Romániában felállítják az Állami Tervbizottságot, amely – a gazdaság egységes, központi irányítására – 1949-re és 1950-re egyéves tervet, 1951-től kezdve ötéves terveket dolgoz ki.
• július 21–28. – A Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusa elutasítja a Kominform vádjait. (Megkezdődnek az antikominformista tisztogatások!)
• július 31. – Lemondatják Tildy Zoltán köztársasági elnököt.
• augusztus 3.
  • Szakasits Árpád lesz Tildy Zoltán utódja.
  • Romániában kezdetét veszi az egyházi iskolák államosítása.
• augusztus 14. – Az NSZK történetének első választásán a jogosultak 78%-ának részvételével a CDU (31.0%) győz. Az első Bundestagba még az SPD (29,2%), az FDP (11,9%) és az NKP (5,7%)jut be több regionális párt mellett.
• augusztus 30. – Romániában létrehozzák a titkosrendőrséget
• szeptember-november – A Kínai Néphadsereg felszabadítja Mandzsúriát (Északkelet-Kínát).
• szeptember 6. – Az Államrendőrség Államvédelmi Osztályából (ÁVO) létrehozzák a BM Államvédelmi Hatóságát (ÁVH)
• szeptember 8. – A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulása.
• szeptember 27–28. – A Csehszlovák Kommunista Párt és az eddig szervezetileg különálló Szlovák Kommunista Párt egyesülése, az egységes párt elnökévé Klement Gottwaldot, főtitkárává Rudolf Slánskyt választják.
• november 17. – Az MDP Államvédelmi Bizottsága – Rákosi Mátyás javaslatára – határoz arról, hogy szovjet katonai és rendőrségi szakértőket kérnek, illetve magyar katona- és rendőrtiszteket küldenek a Szovjetunióba.
• november 26. – A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.
• december 1. – Romániában rendeletileg feloszlatják a görög katolikus egyházat, és híveit „beolvasztják” a ortodox egyházba.
• december 10.
  • Megalakul a Dobi-kormány, az új miniszterelnök Dobi István (a korábbi: Dinnyés Lajos).
  • Az ENSZ Közgyűlésén elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
• december 12. – Romániában kezdetét veszi a nemzetiségi politika új irányvonala.
• december 23. – Kivégzik Tokióban Hideki Tojo japán miniszterelnököt és 6 társát mint háborús bűnöst.
• december 26. – Letartóztatják Mindszenty József hercegprímás-érseket.

Határozatlan dátumú események

• A Természetvédelmi Világszövetség megalapítása
• A phenjani Sunan nemzetközi repülőtér megnyitása

Az év témái

1948 a filmművészetben

• Bán Frigyes: Talpalatnyi föld
• Frank Capra: Államok szövetsége
• Vittorio De Sica: Biciklitolvajok
• John Huston: A Sierra Madre kincse
• Laurence Olivier: Hamlet
• Szőts István: Ének a búzamezőkről
• Orson Welles: Machbet

1948 az irodalomban

• Jerzy Andrzejewski: Hamu és gyémánt (regény)
• Kodolányi János: Vízöntő (avagy Vízözön)
• Norman Mailer: Meztelenek és holtak (regény)
• Irwin Shaw: Oroszlánkölykök (regény)
• Megszűnik a Sorsunk c. folyóirat

1948 a sportban

• A Csepeli Munkás TE nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.
• július 29. – augusztus 14. XIV. Nyári olimpiai játékok Londonban. 59 ország részvételével.
• január 30. – február 9. V. Téli olimpiai játékok St. Moritzban. 28 ország részvételével.

Születések

• január 7. – Zmago Jelinčič Plemeniti szlovén politikus, a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) alapítója
• január 24. – Németh Miklós, miniszterelnök
• január 25. – Vikidál Gyula, magyar énekes
• január 28. – Kern András, magyar színész
• január 28. – Mikhail Baryshnikov orosz születésű amerikai balett-táncos, koreográfus, filmszínész
• február 3. – Drapál János, († 1985)
• február 4. – Alice Cooper, amerikai zenész
• február 4. – Wichmann Tamás, kilencszeres kenuvilágbajnok, kétszer olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok
• február 12. – Raymond Kurzweil, amerikai feltaláló, író
• február 17. – Cserhalmi György, színművész
• február 21. – Laczkovich Miklós, magyar matematikus
• március 3. – Böröczky József, magyar humorista, motorsport-szakkommentátor († 2011)
• március 9. – Lovász László, matematikus
• március 12. – Dienes Gábor, festőművész († 2010)
• március 17. – William Gibson, amerikai science fiction író
• március 22. – Andrew Lloyd Webber, brit zeneszerző
• március 31. – Al Gore, volt USA-alelnök
• április 6. – Grendel Lajos, szlovákiai magyar író
• április 17. – Ivánka Csaba, színész, rendező, zeneszerző, szövegíró, énekes († 1996)
• április 22. – Ġorġ Abela máltai jogász, politikus, köztársasági elnök
• május 19. – Grace Jones, amerikai modell, énekesnő és színésznő
• május 26. – Gálvölgyi János színész, parodista
• május 27. – Presser Gábor, zeneszerző, zenész, énekes
• június 18. – Schmidt Éva tudományos kutató, tanár, néprajztudós és nyelvész volt († 2002)
• június 22. – Cserháti Zsuzsa, énekesnő († 2003)
• július 4. – Verebes István színész, rendező
• július 5. – Lojze Peterle szlovén politikus, kormányfő
• július 13. – El Kazovszkij, Kossuth-díjas magyar festőművész, díszlettervező († 2008)
• július 25. – Baka István, magyar költő, műfordító († 1995)
• július 25. – Fazekas Attila, képregényrajzoló, illusztrátor.
• július 30. – Jean Reno, színész
• augusztus 4. – Dinnyés József, zeneszerző, előadóművész
• augusztus 17. – Badari Tibor, Európa-bajnok ökölvívó
• augusztus 23. – Jurij Ivanovics Jehanurov, ukrán politikus, 2005–2006 között Ukrajna miniszterelnöke
• szeptember 2. – Oszter Sándor, színész
• szeptember 3. – Sáfár Anikó magyar színésznő
• szeptember 10. – Charles Simonyi szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója
• szeptember 29. – Theo Jörgensmann, klarinétművész
• szeptember 29. – Koroknay Géza színész
• október 1. – Cságoly Ferenc, építész, egyetemi tanár
• október 8. – Jhonny Ramone, amerikai gitáros, zenész
• október 8. – Claude Jade, francia színésznő († 2006)
• október 11. – Verbőczy Antal, költő († 1982)
• október 28. – Ördögh Szilveszter, író, műfordító († 2007)
• november 8. – Deák Bill Gyula, magyar bluesénekes
• november 14. – Károly walesi herceg
• november 15. – Droppa Judit Munkácsy-díjas textiltervező
• november 28. – Tamás Gáspár Miklós, filozófus
• december 3. – Ozzy Osbourne, énekes
• december 21. – Samuel L. Jackson, amerikai színész
• december 27. – Gérard Depardieu, francia színész
• december 31. – Donna Summer, amerikai énekesnő, többszörös Grammy-díjas
• december 31. – Joe Dallesandro amerikai színész

Halálozások

• január 26. – Kâzım Karabekir török tábornok, politikus, a török parlament házelnöke 1946-tól haláláig (* 1882)
• január 28. – Arthur Liebehenschel, az auschwitzi és majdaneki haláltáborok parancsnoka (* 1901)
• január 30. – Mahátma Gandhi indiai miniszterelnök, meggyilkolják. (* 1869)
• február 11. – Szergej Mihajlovics Eisenstein orosz rendező (* 1898)
• február 16. – Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1895)
• május 30. – Klekl József, korábban alaptalanul magyarellenességgel vádolt magyarországi szlovén politikus, majd belgrádi parlamenti képviselő. 1918-ban tervezetett készített a szlovén nemzetiségi területet magába foglaló autonóm, vagy pedig független Szlovenszka krajina kialakítására (* 1874)
• június 6. – Louis Lumière francia kémikus, a filmművészet és a filmgyártás úttörője (* 1864)
• június 12. – Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (* 1893)
• július 7. – Schulek János építész (* 1872)
• július 18. – Telcs Ede, szobrászművész (* 1872)
• július 30. – Paikert Alajos, ifj., mezőgazdász, agrárpolitikus, múzeumigazgató (* 1866)
• augusztus 18. – Habsburg–Tescheni Vilmos Ferenc József főherceg, Sztálin börtönében halt meg (* 1895)
• augusztus 20. – Emery Roth magyar származású amerikai építész, New York meghatározó lakóépületeinek, hoteljeinek, felhőkarcolóinak tervezője (* 1871)
• augusztus 27. – Markovits Rodion, magyar író, újságíró (* 1884)
• szeptember 3. – Edvard Beneš cseh politikus (* 1884)
• szeptember 22. – Adalbert Ferdinánd porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tisztje (* 1884)
• október 18. – Walther von Brauchitsch német katonatiszt, tábornagy (* 1881)
• október 23. – Zerkovitz Béla zeneszerző (* 1881)
• október 24. – Vámbéry Rusztem, jogász, polgári radikális publicista (* 1872)
• november 21. – Dálnoki Miklós Béla katonatiszt, az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke (* 1890)
• november 28. – Ábrányi Emilné, Wein Margit magyar szopránénekesnő (* 1861)
• november 30. – Bíró Mihály magyar festő, grafikus, szobrász (* 1886)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Patrick Maynard Stuart Blackett brit fizikus
Kémiai	Arne Tiselius svéd kémikus
Orvosi-fiziológiai	Paul Hermann Müller svájci biokémikus
Irodalmi	Thomas Stearns Eliot brit író
Béke	nem adták ki