Pozsony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Pozsony
Pressburg
Bratislava
A pozsonyi vár
A pozsonyi vár
zászló
címer
zászlaja címere
Elhelyezkedése
Pozsony elhelyezkedése Szlovákiában elhelyezkedése
Pozsony elhelyezkedése Szlovákiában
Koordinátái: é. sz. 48°8′41’’, k. h. 17°6′46’’
Kormányzat
Ország
  Kerület
Szlovákia
  Pozsonyi
Polgármester Andrej Ďurkovský
Népesség
  Város (2001)  428 672 fő
Népsűrűség  1156 fő/km²
Földrajzi jellemzői
Területe  
  Teljes  367,9 km²
Időzóna
  Nyáron (DST)
CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Weboldal: http://www.bratislava.sk

Pozsony (szlovákul Bratislava, 1919-ig régi elnevezéssel Wilsonovo mesto Prešporok avagy Prešporek, németül Pressburg) Szlovákia fővárosa, az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Duna partján, az ország délnyugati csücskében, Ausztria és Magyarország határainak közvetlen közelében, a Kis-Kárpátok előterében fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi magyar Poson személynévből (a vár első ispánjáról) ered. Maga a személynév lehet a cseh Pos, de lehet a német Poscho személynévből is. A szlovák név előzménye a 907-ben említett Braslavespruch illetve Brezalauspruch alak. Ez a szláv Braslav személynév és a német burg (= vár) főnév összetétele. Ebből lett a mai német Presburg. Mai hivatalos neve 1837-ben keletkezett úgy, hogy P.J.Šafárik szlovák történész, régész tévesen rekonstruálta a város régi nevét, azt hitte hogy az nem a Braslav, hanem a Bratislav névből származik. Korábban a város szlovák neve Prešporok/Prešporek volt.

1918 és 1919 között – tehát jóval Trianon előtt – a város neve Wilsonovo Mesto (Wilson-város) volt.
1919. március 6-án lett a város hivatalos neve Bratislava.

[szerkesztés] Népesség

2001-ben 428 672 lakosából 391 761 szlovák (91,4%), 16 451 magyar (3,8%), 7972 cseh (1,9%), 1200 német, 461 ruszin, 452 ukrán és 417 fő roma volt.

[szerkesztés] Története

Területén már az újkőkorban (neolitikum) éltek emberek. A Várhegyen már a honfoglalás előtt római, majd morva erődítmény állott. Vratislav morva fejedelem erős favárat építtetett ide. A Nagymorva Birodalomhoz tartozott, amíg a magyarok 907-ben el nem foglalták. Itt létesült az első magyar várispánság.

A 11. századtól Pozsony vármegye székhelye és káptalani székhely lett. 1051-ben a várat ostromló német hajókat a magyarok (Búvár Kund mondája) elsüllyesztették(Pozsonyi csata). 1077-ben a várba zárkózott Salamon király I. Géza seregei elől, aki ki akart békülni vele, de a tárgyalások közben április 25-én meghalt. 1108-ban V. Henrik német-római császár serege ostromolta, de Kálmán visszaverte őket.

1146-ban rövid időre német kézre került. A 13. században bajor hospesek telepedtek itt le ezzel elkezdődött a város polgárosodása és német jellege dominált 1918-ig. 1254. május 1-jén itt kötött békét II. Ottokár cseh királlyal IV. Béla. 1262-ben itt verte meg István herceg apja hadait. 1270-ben itt kötött békét V. István Ottokár osztrák herceggel, de 1271 elején Ottokár a várat bevette. A mosoni csata után 1271. július 2-án ismét békét kötöttek. 1273-ban Ottokár kétszer is elfoglalta. 1287-ben Albert osztrák herceg foglalta el. 1291-ben a város III. Endrétől kiváltságokat kapott (például árumegállító jogot, egyben megtiltotta, hogy megakadályozzák a jobbágyok városba költözését). Várnagya volt 1354-ben Toldi Miklós. A középkorban a várpalota körül többszörös falgyűrű épült ki.

Pozsony a 16. században
Pozsony a 16. században

1405-ben szabad királyi város, ezen belül a tárnokmester bíráskodás alá tartozó tárnoki város volt. Egyetemét 1467-ben Mátyás király alapította. 1506-ban I. Miksa császár foglalta el. 1526 után az ország fővárosa lett, itt őrizték a Szent Koronát, itt koronázták a királyokat, többször volt országgyűlés színhelye.

1620-ban Bethlen Gábor seregei elfoglalták a várost. 1626. december 20-án itt kötötték meg a békét Bethlen és a császár. A Wesselényi-féle összeesküvés elnyomása után. 1674-ben Ampringen János Gáspár kormányzósága idején itt működött a protestánsok elnyomásának hírhedt eszköze, az ún. Pozsonyi vértörvényszék, amely protestáns lelkészeket gályarabságba küldött. 1683. július 29-én a város alatt győzte le Lotharingiai Károly herceg a Duna bal partján előrenyomuló Thököly Imre seregét. A Habsburgok a belsővárat reprezentatív palotává építették ki. 1780-tól a vár hanyatlásnak indult, előbb a bútorokat szállították el, majd papnevelőintézet és kaszárnya lett.

1780-ban itt jelent meg a Magyar Hírmondó című magyar újság, 1783-tól itt működött a királyi jogakadémia. 1806-ban és 1809. június 26-án elfoglalták a franciák. Az 1809-es ágyúzásból eredő károkat az 1811. május 28-i tűzvész tetőzte be. A vár helyreállítása csak 1953-ban kezdődött meg.

1840-ben Pozsony és Szentgyörgy között indult meg az első magyar lóvontatású vasút. 1848. április 7-én itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium. 1882 és 1919 között Evangélikus Teológiai Akadémia, 1914 és 1921 között az Erzsébet Tudományegyetem, 1921-től a Comenius Egyetem működik a városban. 1910-ben 78 229 lakosából 32 790 német, 31 705 magyar, 11 673 szlovák, 1242 cseh, 351 horvát és 115 lengyel volt.

1918. október 31-én a Csehszlovák Légió megpróbálta elfoglalni a várost, de 16 -17 éves hadapródtanoncok sikeresen visszaverték őket. A Károlyi Mihály kormányának hatalomra kerülését követően még két hónapig volt magyar kézen a város. 1918.december 30-án a Csehszlovák Légió 33. gyalogezrede Riccardo Barecca ezredes vezetésével először bekerítette Pozsonyt; majd elfoglalta szilveszter napján Lamacsot, Dévényújfalut és a Zerge-hegyet; újév napján a pozsonyi pályaudvart és a tölténygyárat; január 2-án pedig megszállta a város fontosabb középületeit, harcok nélkül. 1919. február 4- én Pozsony lesz Csehszlovákián belül Szlovákia fővárosa, és a Szlovákia igazgatásával megbízott teljhatalmú minisztériumnak a székhelye.1919. február 12- én a város magyar és német lakosságának a megszállás elleni békés tiltakozását a Csehszlovák Légió vérbe folytja. (Lásd : Pozsonyi vértanúk.)

Az 1919-1938-ig terjedő első csehszlovák időszakban megkezdődik a város magyar jellegének fokozatos felszámolása: megváltoztatják a város nevét és az utcaneveket; csaknem teljesen megszűntetik a magyar és német nyelvű oktatást; eltűntetik vagy szétverik a magyar vonatkozású szobrokat; tömegesen épülnek lakások a városba megtelepedni akaró szlovákoknak, akiknek a lakhatás mellett új munkahelyekre is szükségük volt . Az első bécsi döntést követően Pozsony a Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság fővárosa lesz, de az óvárostól nyugatra levő Dévény, és a délre levő Ligetfalu az -Anschluss után- a Harmadik Birodalomhoz kerül. A II. világháború alatt bár a város zsidó lakosságát deportálták, az épületek megmenekültek az Apollo olajfinomító kivételével a bombázástól. 1945. április 4-én szovjet és román csapatok foglalják el a várost, amely az ismét Csehszlovákia része lesz. A háború után a maradék magyar és német lakosságot erőszakkal kitelepítik, és a háborút lezáró új békeszerződés Csehszlovákiának ítéli stratégiai okokból a mai város szerves részét alkotó Horvátjárfalut, Oroszvár és Dunacsúnt.

1968. október 28-án a vár a felújításának befejezésével, helyszínéül szolgál cseh-szlovák föderációról szóló törvény aláírásának is. 1972. augusztus 26-án készül el az óvárost és Ligetfalut összekötő 432 méter hosszú, és 21 méter széles Új híd, Árpád Tesár - Jozef lacko tervei szerint. 1978-ban kezdődött meg a ma 120000 lakosú lakótelep építése Ligetfaluban, melynek következtében a város összlakossága ma megközelíti a 450000 főt.

1993. január 1. óta az önálló Szlovákia fővárosa.

[szerkesztés] Látnivalók

A város látképe északról a várral
A város látképe északról a várral
A pozsonyi vár látképe a Dunával
A pozsonyi vár látképe a Dunával

[szerkesztés] Városrészek

Pozsony kerületei
Pozsony kerületei
Szlovák parlament
Szlovák parlament
Járás Városrészek A Pozsonyhoz
csatolás éve
1. Pozsonyi I. kerület
(Okres Bratislava I.)
Óváros (Staré mesto) -
2. Pozsonyi II. kerület
(Okres Bratislava II.)
Főrév (Prievoz) 1946
Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) 1971
Vereknye (Vrakuňa) 1971
Dornkapli (Trnávka)  
3. Pozsonyi III. kerület
(Okres Bratislava III.)
Pozsonyszőlős (Vajnory) 1946
Pozsony-Újváros (Nové Mesto)
Récse (Rača) 1946
4. Pozsonyi IV. kerület
(Okres Bratislava IV.)
Dévény (Devín) 1946
Dévényújfalu (Devínska Nová Ves) 1971
Károlyfalu (Karlova Ves) 1944
Lamacs (Lamač) 1946
Pozsonybeszterce (Záhorská Bystrica) 1971
Pozsonyhidegkút (Dúbravka) 1946
5. Pozsonyi V. kerület
(Okres Bratislava V.)
Dunacsún (Čuňovo) 1971
Horvátjárfalu (Jarovce) 1971
Oroszvár (Rusovce) 1971
Pozsonyligetfalu (Petržalka) 1946

A II. világháború után Köpcsény egy részét is hozzácsatolták, mely ma Pozsonyligetfalu része. Része még Szúnyogdi is, amely ma közigazgatásilag Pozsonypüspöki alá tartozik.

[szerkesztés] Híres emberek

Lépcsősor a várhoz
Lépcsősor a várhoz
Dunaparti alkony
Dunaparti alkony
Szlovák Nemzeti Színház
Szlovák Nemzeti Színház

[szerkesztés] Itt született

[szerkesztés] Itt hunyt el

[szerkesztés] Sport

Pozsonyban elsősorban a jégkorong és a labdarúgás a legnépszerűbb sport. A Slovan Bratislava mindkét sportágban megtalálható. A Slovan Szlovákia egyik leghíresebb sportklubja.

[szerkesztés] Jégkorong

[szerkesztés] Labdarúgás

[szerkesztés] Partnervárosai

Utcarészlet trolibuszokkal (Kramáre)
Utcarészlet trolibuszokkal (Kramáre)
A pozsonyi híd a Dunával
A pozsonyi híd a Dunával

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Pozsony témájú médiaállományokat.
Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Pozsony témájú médiaállományokat.



A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsony
Személyes eszközök