Magyar Kommunista Párt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Kommunista Párt

MKP logó.png
Adatok
Elnök Rákosi Mátyás
Utolsó vezető Rákosi Mátyás

Alapítva 1944 októbere
Feloszlatva 1948. július 22.
Elődpárt Kommunisták Magyarországi Pártja
Utódpárt Magyar Dolgozók Pártja

Ideológia Sztálinizmus, kommunizmus
Politikai elhelyezkedés szélsőbaloldal
Parlamenti jelenlét 19451948
Hivatalos színei vörös

A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt.

Alapítók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pártot a Szovjetunióból hazatérő kommunisták által megalakított Központi Vezetőség hozta létre, ennek tagjai voltak Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Nagy Imre, Révai József. 1945 februárjának végén, Budapest felszabadulása után a Magyarországon illegalitásban működő Központi Bizottság is csatlakozott a kezdeményezőkhöz, és a párt főtitkára Rákosi Mátyás lett.

A párt programja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MKP az ország újjáépítését és demokratikus átalakítását tűzte ki célul, földreformot ígért és a vasút teljes helyreállítását. A kommunisták minden, a náci Németországgal együttműködő háborús bűnöst felelősségre kívántak vonni.

1946 tavaszán, a Baloldali Blokk elnevezésű tömörülésre támaszkodva elérte, hogy közös harc induljon a munkásegység megteremtésére, a polgári pártok visszaszorítására. Még ebben az évben államosították a bányákat és törvényerőre emeltették a hároméves terveket.

1947-ben államosították az ország jelentős bankjait és a 100 főnél többet foglalkoztató ipari üzemeket.

A hatalom megszerzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1945. évi országgyűlési választásokon a szavazatok 16,96%-át[1] szerezte meg, 1947-ben pedig 22,25%-át, ezzel a Parlament legnagyobb pártjává vált. Az 1947-es választásokat nevezték „kékcédulás választás”-nak: aki a választás napján nem tartózkodott a lakóhelyén, az a választási bizottságtól elkért kék színű névjegyzék-kivonat segítségével bárhol szavazhatott az országban. Az MKP vezetése, felhasználva a Belügyminisztériumot és a Gazdasági Főtanács forrásait, nagyszámú hamis cédulát nyomtatott ki, majd ezeket kiképzett aktivisták segítségével – egy ember általában 10-20 szavazatot adott le – fel is használta a választások napján.

Gazdasági és társadalmi aktivitása, az elért gazdasági eredmények miatt 1948-ban lehetőség adódott a politikai paletta átrendezésére: az MKP magába olvasztotta a Nemzeti Parasztpártot, majd az MSZDP-vel való egyesülés eredményeként megalakította a Magyar Dolgozók Pártját.

A folyamat során Magyarország polgári pártjai olyan veszteségeket szenvedtek, hogy nem voltak képesek komoly ellenállást kifejteni az újonnan létrejött MDP-vel szemben, így az a politikai hatalom egyedüli birtokosává vált, s megteremtette a proletárdiktatúrát.

Országgyűlési választásokon elért eredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1945-ös*
801 999 16,96% 70 17,11% kormánypárt
1947-es*
1 111 001 22,25% 100 24,33% kormánypárt

* Önálló eredményei, a Baloldali Blokk részeként

Megjegyzések

  • 1947-ben csalással nyert választást. Lásd: kékcédulás választás
  • Utolsó utódpártja az MSZMP 1989-ig, a valódi demokráciát nélkülöző választások eredményeként volt hatalmon.
  • 1989. október 7-én, a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusán új párt létrehozásáról döntöttek. Demokratikus alapszabályt fogadtak el, az átlépők elhagyták a párt nevében szereplő „munkás” szót is. A Magyar Szocialista Párt jogutódként örökölte az állampárt vagyonát.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]