Szlovének
| Szlovének | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Jurij Vega, Ivana Kobilca, Jože Plečnik, Ivan Cankar | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2,2 millió (körülbelül) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szlovén | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Többségben Római katolikus | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| egyéb szláv népek, különösen dél-szlávok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
A világon legtöbb szlovén napjainkban már a független Szlovénia határain belül él, számuk körülbelül 1 631 363 főre tehető. Ezen kivül több országban vannak jelen, nemzeti kisebbségben élők. Olaszország északi részén, becslések szerint 83,000 – 100,000 közötti fő él, míg Ausztriában 18,000 fő, Horvátországban 13,200 fő és Magyarországon 3,180 fő van számon tartva. Ebben a 4 országban hivatalosan is elismerik a népcsoportot kisebbségnek.
Hivatalos népszámlálási adatok szerint Szlovéniában 2002-ben, 1 631 363 ember vallotta magát etnikailag is a népcsoporthoz tartozónak ([10]), míg 1 723 434 fő nyilvánította a szlovén nyelvet anyanyelvének ([11]).
A szlovének összesített száma Ausztriában 24,855 fő, amelyből 17,953 fő alkot valós kisebbséget az országban, a 6,902 fő külföldi mellett ([12]).
Tartalomjegyzék |
Történelem [szerkesztés]
A szlovének a 7. században érkeztek a mai lakóhelyükre.
1918-ban a szlovén területek déli része a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része lett, míg az északi része Ausztria területe lett.
Irodalmi nyelv [szerkesztés]
A rendkívül magas és olykor nehezen átjárható hegyekkel szabdalt szlovén területek miatt a nyelvjárások rendkívül differenciáltak lettek. Két peremterületi nyelvjárásnak kifejezetten nagy az önállósága, abból az egyiknek hosszú irodalmi hagyományai vannak, amelyeket az utóbbi években felélesztettek.
Primož Trubar volt az irodalmi nyelv megalkotója. 1550-ben Ulrich Morhart Bad Urach-ban megírta az első szlovén szótárat. 1584-ben Jurij Dalmatin fordította az első szlovén nyelvű bibliát (megjegyzés: Károlyi Gáspár Biblia fordítása 1586. és 1589. között készült, majd 1590-ben jelent meg).
Magyarországon élő szlovének is megalkották a maguk irodalmi nyelvét. A 18. században Küzmics István és Küzmics Miklós átültették a vend nyelvre a bibliát és további könyvk születtek a szlovének ezen dialektusában, amit még ma is használnak.
Egy másik kiszakadt dialektust beszélnek Olaszországban, alig másfélezren. Ez az ún. réziai nyelv, amit a Rézia-völgyben használnak az ott élő szlovénok.
Lásd még [szerkesztés]
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ [1]
- ↑ Zupančič, Jernej (author), Orožen Adamič, Milan (photographer), Filipič, Hanzi (photographer): Slovenci po svetu. In publication: Nacionalni atlas Slovenije (Kartografsko gradivo) / Inštitut za geografijo, Geografski inštitut Antona Melika. Ljubljana: Rokus, 2001.Sablon:COBISS
- ↑ [2]
- ↑ [3]
- ↑ [4]
- ↑ [5]
- ↑ [6]
- ^ a b c d e f g h i Trebše-Štolfa, Milica, ed., Klemenčič, Matjaž, resp. ed.: Slovensko izseljenstvo: zbornik ob 50-letnici Slovenske izseljenske matice. Ljubljana: Združenje Slovenska izseljenska matica, 2001.Sablon:COBISS
- ↑ [7]
- ↑ [8]
- ↑ [9]
- ↑ Amerikai statisztika
- ↑ Kanadai statisztika
- ↑ Ausztrália
|
|||||
