Venezuela

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Venezuelai Bolivári Köztársaság
República Bolivariana de Venezuela
 Venezuela zászlaja
Venezuela zászlaja
 Venezuela címere
Venezuela címere
Nemzeti mottó: Dios y federación
(„Isten és szövetség”)
Nemzeti himnusz: Gloria al Bravo Pueblo
(„Dicsőség a bátor népnek”)
LocationVenezuela.svg

Fővárosa Caracas
é. sz. 10° 30′, ny. h. 66° 58′
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Alelnök Elias Jaua Milano[1]
Hivatalos nyelv spanyol
Beszélt nyelvek spanyol, indián nyelvek
Spanyolországtól 1811. július 5.
Nagy-Kolumbiától 1830. január 13.

Tagság A Dél-amerikai Unió, a MERCOSUR, a CARICOM, a FLAR,
az OPEC, az ALADI, az ALBA, az ENSZ, az OAS, az IMF, a Latin Unió, és az Arab Liga (megfigyelő státusz)
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 42
Becsült 27 730 469 fő (2007-es)
Rangsorban 42
Népsűrűség 30 fő/km²
GDP 2006-os becslés
Összes 181 608 millió dollár (37)
PPP: 174 604 millió dollár
Egy főre jutó 6 736 dollár (60)
PPP: 7 166 dollár
HDI (2004) 0,784 (72) – magas
Földrajzi adatok
Terület 916 445 km²
Rangsorban 33
Víz 0,32%
Időzóna AST (UTC-4:30)
Egyéb adatok
Pénznem Venezuelai bolívar (VEB)
Nemzetközi gépkocsijel YV
Hívószám 58
Internet TLD .ve

Venezuela-CIA WFB Map.png

Venezuela (teljes nevén: Venezuelai Bolivári Köztársaság[2]) ország Dél-Amerikában. Az ország nevének jelentése: kis Velence (a Venecia kicsinyítőképzős alakja spanyolul).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerika északi részén terül el. Természetes határa a tengerpartja a Karib-tenger illetve az Atlanti-óceán mentén, mintegy 2 800 km hosszan.

Délen Brazíliával 2200 km hosszú határszakasza van; kelet felé a Guyanai Köztársasággal 743 km hosszú a határa, nyugaton Kolumbia a szomszédja, mintegy 2050 km hosszú szakaszon.

Északon tengerpart (a Karib-tengeren), keleten Guyana, délen Brazília, nyugaton Kolumbia határolja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Venezuela domborzati térképe
A Kukenan és Roraima tepuí (lapos tetejű, meredek falú táblahegyek)

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északi részén az Andok vonulatai emelkednek. Legmagasabb pontja az országban a Pico Bolívar (4978 m). Part menti láncát két részre osztja a Barcelonai-öböl: keleten a Cumanai-hegység, míg nyugaton a Karib-hegység foglal helyet. A Karib-hegységben számtalan medence helyezkedik el, melyek közül a legkiterjedtebb a Valenciai-medence. Az Andoktól északi irányban, a partvidéken a Maracaibói-medence lagúnavidéke húzódik, a Maracaibói-öbölben.

Déli részét a Guyanai-felföld 2000 méteres hegyei alkotják. A felföld az Orinoco-tól keletre fekvő tájegység, északi része dombvidék, középen hullámos hegyvidék, dél felé magashegység.

Az Andok és a Guyanai-felföld között ékelődik be az Orinoco-síkság vagy Orinoco-medence.

A partvonal előtt, a Karib-tengerben sorakozó szigetek legnagyobbika Margarita.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb vízgyűjtő az Orinoco (2 900 km). Jelentősebb folyók még: a Río Negro (2 253 m), a Caroni, az Apure.

Legmagasabb vízesés a Földön: Angel-vízesés (Guyanai-hegyvidék) a Churun folyón, 979 m.

Legnagyobb tavai: Maracaibo-lagúna (12 950 km²), Valencia-tó (325 km²).

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban előforduló éghajlati viszonyok:

Évi középhőmérséklet: 19-27 °C, de a magasság is befolyásolja.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Venezuela állatvilága
Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Venezuela növényvilága

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legalább 15 000 éve lakja ember a mai Venezuela területét. Ennek bizonyítékai a késői pleisztocénből feltárt szerszámok, nyílhegyek.

A 16. században, amikor megkezdődött Venezuela spanyol gyarmatosítása, a bennszülött népeket tervszerűen legyilkolták. Indián törzsfőnökök (kacikák) megkíséreltek ellenállni a spanyol behatolásnak, de végül vereséget szenvedtek, és ezzel szolgaságba kerültek (amikor a spanyolok rájöttek, hogy a nehéz munkát az indiánok nem tudták végrehajtani kezdtek afrikai fekete rabszolgákat vásárolni és a kolóniákba vinni).

Venezuela betelepítése 1522-ben kezdődött. Ekkor alapították Coro városát, a Spanyol Birodalom első állandó dél-amerikai települését a mai Cumana regióban. Kelet-Venezuelának ezt a részét Új-Andalúziába tagolták. A mai Venezuela legnagyobb része Új-Granada alkirályság része lett a 18. század elején. 1776-ban állították fel az önálló főkapitányságot. Sikertelen felkelések sorozata után Venezuela 1811. július 5-én kiáltotta ki függetlenségét Francisco de Miranda vezetésével. Ő résztvevője volt a francia forradalomnak, azután lett Venezuela marsallja.

Caracast 1812-ben földrengés rombolta le, és az új állam ellen felkeltek a venezuelai nagybirtokosok. Mindez hozzájárult az első venezuelai köztársaság bukásához. A második venezuelai köztársaságot 1813. augusztus 7-én kiáltották ki. Néhány hónap után ez is összeomlott.

Az önrendelkezést az ország végül az 1821. június 24-én megvívott Carabobo-i csata után nyerte el. Ezt a csatát Simón Bolívar nyerte José Antonio Páez és Antonio José de Sucre támogatásával. José Prudencio Padilla és Rafale Urdaneta a Maracaibo-tónál vívott csatában győzött 1823. július 24-én, segítve a független Venezuela megszületését. Új Granada kongresszusa Bolívárt bízta meg a granadai hadsereg vezetésével; parancsnoksága alatt az több országot szabadított fel és megalapították Nagy Kolumbiát. Sucre, aki sok csatában vett részt Bolívar oldalán, felszabadította Equadort, később pedig Venezuela második elnöke lett. Venezuela Nagy Kolumbia része volt 1830-ig, amikor a Páez vezette lázadásban kikiáltották az új Venezuelai Köztársaságot; első elnöke Páez lett.

Venezuelában a 19. században állandó volt politikai forrongás, diktátorok követték egymást. A 20. század első felében "caudillo"-k (puccsista katonatisztek) uralma folytatódott, miközben végrehajtották a legszükségesebb társadalmi reformokat és támogatták a gazdasági növekedést. Juan Vicente Gómez 1935-ös halála után vége lett a caudillismonak, demokratikus mozgalmak arra kényszerítették a katonákat, hogy visszavonuljanak a közvetlen politikai beavatkozástól 1958-ban. Azokban az években Venezuelában demokratikusan választott kormányok követték egymást. Az első világháború idején jelentős kőolajkészletet fedeztek fel az országban. Ez gazdasági fellendülést hozott, amely az 1980-as évekig tartott; 1935-ben az egy főre jutó GDP Venezuelában volt a legmagasabb egész Dél-Amerikában. A második világháború után a globalizáció hatásai és az erőteljes bevándorlás sokrétűvé tette a venezuelai társadalmat. A bevándorlók elsősorban Dél-Európából (Spanyolország, Olaszország, Portugália) és Latin-Amerika szegényebb országaiból érkeztek.

Az 1970-es években és az 1980-as évek elején, a "petrodollár éveiben" a nagyarányú közkiadások, a kormány és a magánszektor külső és belső eladósodása az olajárak 1980-as években bekövetkezett csökkenése idején válságba sodorta Venezuela gazdaságát. Hogy képes legyen teljesíteni fizetési kötelezettségeit, a kormány leértékelte valutáját. A következmény az életszínvonal drámai visszaesése lett. A hibás gazdaságpolitika, a kormány és társadalom egyre nagyobb korrupciója a szegénység kiterjedéséhez vezetett és olyan mértékű bűnözéshez, ami már a politikai stabilitást veszélyeztette. Végül 1992-ben két jelentős puccskísérlet is volt.

Hugo Chávez 2003-ban

1992. februárjában egy korábbi ejtőernyős tiszt, Hugo Chávez megkísérelte megdönteni Carlos Andrés Pérez kormányát, mert dühítették az elnök szigorú gazdasági intézkedései. A puccskísérlet sikertelen volt, Chávezt bebörtönözték. Ugyanazon év novemberében volt egy másik sikertelen puccskísérlet is. A hadsereg forradalmi csoportjai szervezték, céljuk ugyanaz volt, mint Chávez megelőző kísérletének.

1998-ban Hugo Chávezt (ugyanazt az embert, aki az 1992-es sikertelen puccsot vezette) elnökké választották. Ez reakció volt a rendszer vezető politikai pártjainak korrupciójára és a politikájuk által kiváltott társadalmi egyenlőtlenségekre. Azóta van hatalmon Chávez. Vitatott reformokat hajtott végre az alkotmányon, bevezette a "bolivari forradalom" fogalmát. 2002 áprilisában Chávezt - aki egyébként mindmáig demokratikusan választott elnök - átmenetileg megfosztották hatalmától a hadsereg és az üzleti világ jobboldali elemei.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete a magasból, Caracas

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Venezuela elnöki szövetségi köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kormány Parlament Bíróság

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg  Bővebben: Venezuela közigazgatása
  • 9 Adminisztratív Régió (Regiones político-administrativas)
    • 23 szövetségi állam (estado)


Zászló Címer Állam neve Főváros Megalakulása államként Népesség (I.N.E, 2009. évi becslés) Terület Administratív régió Térkép
Flag of Amazonas State.svg Escudo amazonas.gif Amazonas Puerto Ayacucho 1992 149.811 180.145 km² Venezuelai Guyana Venezuela Amazonas State Location.svg
Banderaanzoa.GIF Ve Anzoategui.png Anzoátegui Barcelona 1909 1.654.323 43.300 km² Északkelet-Venezuela Venezuela Anzoategui State Location.svg
Flag of Apure State.svg Coat of arms of Apure.png Apure San Fernando de Apure 1864 499.120 76.500 km² Llanos Venezuela Apure State Location.svg
Flag of Aragua State.svg Coat of arms of Aragua.png Aragua Maracay 1909 1.852.266 7.014 km² Közép-Venezuela Venezuela Aragua State Location.svg
Flag of Barinas State.svg Barinas.jpg Barinas Barinas 1937 866.569 35.200 km² Andoki régió Venezuela Barinas State Location.svg
Bolivar State flag.png Ve bolivar-escut.png Bolívar Ciudad Bolívar 1901 1.604.021 238.000 km² Venezuelai Guyana Venezuela Bolivar State Location.svg
Flag of Carabobo State.svg Escudocarabobob.jpg Carabobo Valencia 1865 2.531.376 4.650 km² Közép-Venezuela Venezuela Carabobo State Location.svg
Flag of Cojedes State.svg Escudo cojedes-1-.jpg Cojedes San Carlos 1864 340.815 14.800 km² Közép-Venezuela Venezuela Cojedes State Location.svg
Flag of Delta Amacuro State.svg Delta Amacuro CoA.png Delta Amacuro Tucupita 1992 159.791 40.200 km² Venezuelai Guyana Venezuela Delta Amacuro State Location.svg
Federal dependencies of Venezuela's Flag.svg Escudodearmasdelestado1.jpg Dependencias Federales Nincsen, Caracasból kormányozzák - 2.294 342 km² Venezuelai szigetek Venezuela Federal Dependences Location.svg
Flag of Caracas-2.png Caracas coat of arms.gif Distrito Capital Caracas Distrito especial 1999 2.100.452 433 km² Főváros Venezuela Capital Location.svg
Flag of Falcón.svg ESCUDO DEL ESTADO FALCON.jpg Falcón Coro 1872 960.478 24.800 km² Középnyugat-Venezuela Venezuela Falcon State Location.svg
Flag of Guarico State.svg Escudo Guarico.png Guárico San Juan De Los Morros 1864 796.440 64.986 km² Llanos Venezuela Guarico State Location.svg
Flag of Lara State.svg Lara Barquisimeto 1909 1.999.358 19.800 km² Középnyugat-Venezuela Venezuela Lara State Location.svg
Flag of Mérida.svg Escudo Mérida.gif Mérida Mérida 1909 895.697 11.300 km² Andoki régió Venezuela Merida State Location.svg
Banderamiranda.jpg EscudoMiranda.jpg Miranda Los Teques 1909 2.945.493 7.950 km² Capital Venezuela Miranda State Location.svg
Flag of Monagas State.png Escudo Monagas.gif Monagas Maturín 1909 999.533 28.930 km² Nor - Oriental Venezuela Monagas State Location.svg
Flag of Nueva Esparta.svg Escudonvaesparta.jpg Nueva Esparta La Asunción 1909 508.579 1.150 km² Insular Venezuela Nueva Esparta State Location.svg
Flag of Portuguesa.svg Escudo Portuguesa.jpg Portuguesa Guanare 1909 919.196 15.200 km² Centro-Occidental Venezuela Portuguesa State Location.svg
Flag of Sucre State.svg Coat of arms of Sucre State.png Sucre Cumaná 1909 945.608 11.800 km² Nor - Oriental Venezuela Sucre State Location.svg
Flag of Táchira.svg Escudo Estado Tachira.svg Táchira San Cristóbal 1899 1.225.562 11.100 km² Sureña Venezuela Tachira State Location.svg
Flag of Trujillo State.svg Escudo trujillo Vzla.gif Trujillo Trujillo 1864 747.100 7.400 km² Andina Venezuela Trujillo State Location.svg
Flag of Vargas State.svg Escudo vargas.PNG Vargas La Guaira 1999 337.825 1.496 km² Capital Venezuela Vargas State Location.svg
Flag of Yaracuy State.svg Escudo yaracuy.JPG Yaracuy San Felipe 1899 640.163 7.100 km² Centro-Occidental Venezuela Yaracuy State Location.svg
Flag of Zulia State.svg Armoirie.Zulia.Venezuela.gif Zulia Maracaibo 1864 3.906.862 63.100 km² Zuliana Venezuela Zulia State Location.svg
Bandera de Venezuela Coat of arms of Venezuela.svg Venezuela Caracas - 27.934.783 916.445 km² - LocationVenezuela.svg
Bandera de Venezuela Coat of arms of Venezuela.svg Guayana Esequiba Nincsen - 102.000 159.500 km² Vitatott hovatartozású terület Guyana és Venezuela között Venezuela Reclamacion Zone Location.svg
    • 1 szövetségi terület (territorio federal)
    • 1 szövetségi kerület (distrito federal)

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Negyven éven át volt két fontos erős párt az országban, az AD (Acción Democrática) és a COPEI (Comité de Organización Política Electoral Independiente). Mind a kettő visszaszorult 1998-ban, mikor a Hugo Chávez pártja, a MVR (Movimiento Quinta Republica) megnyerte a választásokat. annak más politikai pártok, mint a Primero Justicia (Luis Borges, Henrique Capriles Radonski) és a Un Nuevo Tiempo (Omar Barbosa, Delsa Solórzano).

2007-ben az elnök Chávez, kimondta, hogy egypártrendszert szeretne bevezetni, hasonlóan a régi Szovjetunióhoz. Bár megjegyzendő, hogy az országban demokrácia van, azaz Chávezt mindig tisztán és demokratikusan választják meg, sőt az egyik választás főfelügyelője Jimmy Carter volt amerikai elnök volt, aki az eredményt szintén elismerte. Az elnök ellen több puccsot kísérelt meg a CIA, eddig sikertelenül.

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emberek, Zulia
Caracas, a venezuelai főváros
Yanomami indián törzs asszonyai az Amazonas őserdejében

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lakosság: 23 865 800 fő (2003)
  • Népsűrűség: 26 fő/km²
  • Népességnövekedés: 1,52%
  • Születéskor várható élettartam: nők – 77 év, férfiak – 71 év

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai összetétel – nyelvi megoszlás – vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérida katedrálisa

Mesztic 69%, fehér 20%, fekete 9%, indián 2%.

Az állam hivatalos nyelve a spanyol, ezen kívül 31 őshonos indián nyelvet beszélnek. Ezek között van a guajibo (vagy guahibo), a pemon, a warao, a wayuu, továbbá különbőző yanomaman nyelvek.

Vallási megoszlás: római katolikus 85%, egyéb 15%.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hazai össztermék (GDP)/fő: 5400 USD (2002-ben).
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 50%, szolgáltatások 45%.
  • Munkanélküliség: 17%.
  • Munkaerő: 9 900 000 fő.
  • Infláció: 31,2% (2002-ben).

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezőgazdaság

A növénytermesztést a kakaó, dohány, kávé, banán és cukornád termesztése képviseli. Az ország jelentős részén szarvasmarha és kecske tenyésztése folyik.

  • Ipar, bányászat

Az ország földje kőolajban, vasércben, gyémántban és bauxitban igen gazdag. Iparának gerincét a nehézipar (vaskohászat, alumíniumkohászat), a kőolaj-feldolgozás és a gépgyártás adja.

  • Kereskedelem
  • Exporttermékek: kőolaj, bauxit, alumínium, acél, vegyipari termékek, mezőgazdasági termékek, alapvető iparcikkek
  • Importtermékek: nyersanyagok, gépek, berendezések, közlekedési eszközök, építőanyagok
  • Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Kolumbia, Brazília, Holland Antillák, Mexikó, Kanada, Kína, Japán

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híd Maracaibo-nál
Simón-Bolivár repülőtér, Maiquetía, Caracas

Szárazföldi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vasúthálózat hossza: 682 km.
  • Közúthálózat hossza: 96 155 km.

Vízi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kikötők száma: 13.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Repülőterek száma: 127 (a legjelentősebb Caracas nemzetközi repülőtere).

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Canaima Nemzeti Park egy része

A kulturális világörökség része:

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A venezuelai űrügynökség rádiólokátorai
Joropo, Venezuela nemzeti tánca
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

El Agua tengerpartja (Isla de Margarita)

Venezuela idegenforgalma jelentősen fejlődött az elmúlt évtizedben, különösen a kedvező földrajzi helyzete, a különböző tájegységek, a gazdag flórájának és faunájának köszönhetően, továbbá hogy egész évben élvezhető a kellemes trópusi éghajlata.

Margarita szigete egyike az ország legfontosabb turisztikai célpontjainak.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koleo egy hagyományos sportág, amely hasonló az észak-amerikai rodeóhoz

A legnépszerűbb sportágak a baseball, a kosárlabda, a labdarúgás, a golf és a motorsportok. [3]

Venezuelai labdarúgó-válogatott

Venezuela az olimpiai játékokon

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnep Dátum
Újév Napja: január 1.
Karnevál: február 19-20.
Nagycsütörtök: április 5.
Nagypéntek: április 6.
Emancipation Nap: április 29.
Munka ünnepe: május 1.
Carabobo-i csata Napja: június 24.
Függetlenség Napja: július 5.
Bolivár Napja: július 24.
Colombus Napja: október 12.
Karácsony: december 25.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., 2003)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., 2001-2002)
  • D. Gergely Anikó (szerk.): Földünk országai (Kossuth Könyvkiadó, 1981) ISBN 963-09-1666-5
  • A Föld. Világatlasz (TOP-O-GRÁF, Szarvas, Kárpátia, Nyír-Karta)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Venezuela témájú médiaállományokat.