Fülöp-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülöp-szigeteki Köztársaság
Republika ng Pilipinas
Republic of the Philippines
 Fülöp-szigetek zászlaja
Fülöp-szigetek zászlaja
 Fülöp-szigetek címere
Fülöp-szigetek címere
Nemzeti mottó: Maka-Diyos, Maka-kalikasan, Makatao at Makabansa
(filippínó: Isten, a természet, a nép és az ország szeretetéért)
Nemzeti himnusz: Lupang Hinirang
LocationPhilippines.png

Fővárosa Manila
é. sz. 11° 20′, k. h. 123° 01′
Államforma elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Benigno S. Aquino III
Hivatalos nyelv filippínó (tagalog), angol
Beszélt nyelvek angol, cebuano, ilokano, hiligaynon, bikol,
winaray, pampanga, pangasinan, kinaray-a,
maranao, maguindanao, tausug
függetlenség Spanyolországtól
kikiáltása 1898. június 12.
önkormányzat 1934. március 24.

Tagság ENSZ, IMF, ASEAN, Latin Unió
Népesség
Népszámlálás szerint 92 337 852 fő (2010. május 1.)
Rangsorban 12
Becsült 98 955 000 fő (2014)
Rangsorban 12
Népsűrűség 330 fő/km²
GDP 2003
Összes  (25)
PPP: 352,18 milliárd USD
Egy főre jutó egy főre jutó (103)
PPP: 4 321 USD
HDI (2007) 0.751 (105) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 300 000 km²
Rangsorban 71
Víz 0,6%%
Egyéb adatok
Pénznem Fülöp-szigeteki peso (PHP)
Nemzetközi gépkocsijel RP
Hívószám 63
Internet TLD .ph

Philippines-CIA WFB Map.png

A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog) nyelven Republika ng Pilipinas Angol nyelv: Republic of the Philippines) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. Fővárosa Manila. Szigetállam 7107 szigetet foglal magába, ebből nagyjából 800 lakott.

Az európaiak számára Ferdinand Magellan, spanyol szolgálatban álló portugál felfedező fedezte fel 1521-ben és II. Fülöp spanyol királyról nevezte el és a spanyol korona javára gyarmatosította a szigetcsoportot. A spanyol-amerikai háború során Spanyolország elvesztette és 1898-ban az Amerikai Egyesült Államok igazgatása alá került. A második világháború során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét. Az ország Dél- és Délkelet-Ázsia államai közül az egyetlen döntően keresztény vallású állam.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Délkelet-Ázsia keleti pereme mellett elterülő szigetállam 7107 szigetet foglal magába (apály alkalmával 7111), ebből kb. 800 lakott. 11 nagyobb szigete az ország területének 96%-át teszi ki. Legnagyobb és legnépesebb közülük Luzon. Az ország területének háromnegyede a szigetek ívét követő hegyvidék. Gyakoriak a földrengések és jelentős a vulkáni tevékenység a területen. Legmagasabb pontja Mindanao szigeten Mount Apo, 2954 méter. Főbb folyók: Cagayan, Agusan, Kabacan.

Élővilág, környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fülöp-szigeteken eredetileg nem éltek ragadozó emlősök. Szerepüket kígyók (piton, kobra) és ragadozó madarak töltötték be. A ma is jelentős területet elfoglaló trópusi erdőkben sok az endemikus állat- és növényfaj.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:A Fülöp-szigetek állatvilága


Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyarmatosítás előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti és embertani bizonyítékok vannak arra, hogy Palawan-szigeten már ötvenezer éve is élt Homo sapiens. A Fülöp-szigetek eredeti lakói a negritók. Legkésőbb harmincezer éve érkeztek a szigetekre. Az ausztronézek az ázsiai szárazföldről vándoroltak Taiwan szigetére, majd innen érkeztek a Fülöp-szigetekre 6000 éve. Letelepedtek itt, majd innen vándoroltak tovább Indonéziába, Malaysiába, jóval később a polinéz szigetvilágba és Madagaszkárra.

A Fülöp-szigetek kultúrája rokonságban állt Malaysia, Indonézia és az ókori India kultúrájával, népe a 9. század eleje óta kereskedelmi kapcsolatban állt Kínával és Japánnal.

Az iszlám vallást Malaysiából és Indonéziából érkező kereskedők terjesztették el. A 13. században jelent meg az iszlám a Sulu-szigeteken, azután innen terjedt el Mindanaón; Manila térségét 1565-ben érte el. A muszlim vallásra áttértek közösségeket alapítottak és államokat, melyeknek uralkodóját rádzsának vagy szultánnak hívták. Egyik iszlám állam sem terjesztette ki uralmi területét a teljes szigetvilágra, valamint maradtak autonomóm, nem iszlám bennszülött társadalmak, amelyek vezetőit datu-nak vagy apo-nak hívták. Amikor a spanyolok a 16. században megérkeztek, a szigetvilág becslés szerint 500 000 fős lakosságának többsége barangay néven említett független településeken, vagy néhány ilyen település hálózatában élt.

Magellán Victoria hajójának másolata. Magellán 1521-ben érte el a Fülöp-szigeteket
A bennszülöttek hagyományos öltözete és fegyvere, Luzon

Ferdinand Magellán, spanyol szolgálatban álló portugál felfedező és legénysége 1519. szeptember 20-án indult útjára. Samar szigetét 1521. március 17-én érték el, másnap pedig Homonhon szigetet. Limasawa szigetet 1521. március 28-án fedezték fel, ahol március 31-én először ünnepeltek húsvétot a Fülöp-szigeteken. Cebu szigetét április 7-én érte el az expedíció, ahol Hurnabon rádzsa békésen fogadta őket, családjával és 700 más cebuival együtt áttért a kereszténységre. Nem sokkal később a Mactan-szigeti csatában Magellán életét vesztette a Lapu-Lapu által vezetett bennszülött harcosok kezétől. Lapu-Lapu elkeseredett ellensége volt Hurnabonnak.

Spanyol gyarmat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyarmatosítást a II. Fülöp spanyol király által egymás után küldött expedíciók kezdték meg. Miguel López de Legazpi 1565-ben érkezett Mexikóból és megalapította az első spanyol települést Cebu szigetén. 1571-ben alapította Manilát, ami az új spanyol gyarmat fővárosa lett.

A spanyol uralom idején egyesítették az előzőleg egymástól független szigeteket és közösségeket, és bevezették a nyugati civilizáció elemeit: törvénykönyvet adtak ki, nyomdát működtettek és bevezették a Gergely-naptárt. Fülöp-szigetek Új-Spanyolország része volt 1565-től 1821-ig, de Mexikó függetlenné válása után közvetlenül Madridból kormányozták. A spanyol gyarmati korban számos várost alapítottak, infrastruktúrát építettek ki, új növények termesztését, új állatfajták tenyésztését vezették be, virágzott a kereskedelem. A 16. század elejétől a manila galeonok évente egyszer vagy kétszer elhajóztak a mexikói Acapulcóba, selymet, fűszert, elefántcsontot és porcelánt vittek Amerikába, a visszaúton pedig ezüstöt hoztak. A spanyol katonák számos bennszülött lázadást levertek. Elhárították a a britek, a kínai kalózok, a hollandok és a portugálok fenyegetését. Római katolikus misszionáriusok a lakosság többségét a kereszténységre térítették, számos iskolát, egyetemet és kórházat alapítottak. 1863-ban egy spanyol dekrétum bevezette a közoktatást, ingyenes iskolák kezdtek működni spanyol nyelven.

José Rizal egy Fülöp-szigeteki nacionalista volt, aki Spanyolországban tanult. Ott alapította propaganda mozgalmát. Feladatának tekintette a spanyol kormány informálását a gyarmati közigazgatás jogtalan tetteiről, a szerzetesrendek visszaéléseiről. Az 1880-as és az 1890-es években a propagandisták világossá tették politikai és társadalmi reformok szükségességét, beleértve a Fülöp-szigetek nagyobb képviseletét Spanyolország törvényhozásában. Amikor kiderült, hogy képtelen jelentős reformokat kieszközölni, Rizal visszatért hazájába és helyben fejtett ki nyomást a reformok érdekében. Rövidesen bebörtönözték, árulásért halálra ítélték és 1896. december 30-án kivégezték.

Amerikai félgyarmat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy évvel korábban a Katipunan nevű, Andrés Bonifacio által vezetett szervezet lázadást robbantott ki. Az további események vezetője Emilio Aguinaldo volt. Forradalmi kormányt alakított, bár a spanyol főkormányzó, Fernando Primo de Rivera is forradalmat hirdetett 1897. május 17-én. A spanyol-amerikai háború Kubában robbant ki 1898-ban és a Fülöp-szigeteket akkor érte el, amikor George Dewey amerikai hajói vereséget mértek a Manila-öbölben állomásozó spanyol hajókra. Aguinaldo 1898. június 12-én kiáltotta ki a Fülöp-szigetek függetlenségét, és önmagát államfővé nyilvánította. Spanyolország háborús veresége után még rövid időre képes volt erővel helyreállítani hatalmát a Fülöp-szigeteken, míg Kuba (amely névleg függetlenné vált, de külügyeit az Amerikai Egyesült Államok intézte), Guam és Puerto Rico amerikai megszállás alá került. 1899-ben kiáltották ki az első Fülöp-szigeteki köztársaságot Bulacan szigeten, Malolos városban, de ezt később szétszórták az amerikai csapatok. Ezzel kezdődött az Amerikai Egyesült Államok és a Fülöp-szigeteki forradalmárok közötti háború. Az Egyesült Államok hivatalosan megállapította az ellenségeskedések befejezését 1901. március 23-án, amikor csapatai fogságba ejtették Aguinaldót. A harcok azonban 1913-ig folytatódtak, milliónyi filippinó életét követelve. Az ország kezdetben terület volt, majd 1935-ben bizonyos önkormányzatot kapott, megalakult a Fülöp-szigetek Közösség. Tervezték, hogy a következő évtizedben kiterjesztik az önkormányzatot, de a végrehajtást felfüggesztették a második világháború kitörése miatt. Ennek során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét.

Független állam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferdinand Marcos Imeldával

1946 óta az új állam politikai instabilitással küzd. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején gazdasági fejlődése Japán mögött a második volt Ázsiában. Akkoriban Ferdinand Marcos volt a választott elnök. Félve attól, hogy nem választják meg harmadszorra, 1972. szeptember 21-én kihirdette a hadiállapotot és a rendeleti kormányzást. Ez a lépés csak a politikai instabilitást növelte, kommunista és muszlim felkelők jelentek meg. Ebben az időszakban Marcos felesége a gyönyörű Imelda Marcos hatalmas építési hullámot indított el az országban, azzal a céllal, hogy „megszépíti” a második világháború miatt igencsak megviselt országot, amelynek célja volt ugyanakkor, hogy a Nyugat kulturális versenytársa legyen a Fülöp-szigetek a harmadik világban. Imelda tervei azonban messze elrugaszkodtak a valóságtól és óriási költségeket emésztettek fel, mialatt az ország nyomorgott és teljes gazdasági csőd szélére került. A pompás építészeti alkotások a giccses egoizmus hatását keltették, ahol mértéket nem ismerően keveredett a Fülöp-szigeteki és nyugati kultúra. Részben ez is okozta Marcos elnök bukását.

1986. januárjában Marcos elcsalta a választásokat, ami heves tiltakozásokat váltott ki. A választás eredményét mindenki hamisnak tartotta, patthelyzet alakult ki az elnökhöz hű és a lázadó katonák között. A lázadókat támogatták a tüntetők., akik a vezető kormánytagok lemondását követelték. Végül a választások győztesének Corazón Aquinót ismerték el. Ő alkotmányozó gyűlést hívott össze új alkotmány kidolgozására. Marcos, a családja és leghűbb szövetségesei Hawaii-ba menekültek.

Az 1986-os események után a demokráciára való visszatérést és a kormányzati reformokat veszélyeztette az állam nagyarányú eladósodása, a kormányzati korrupció, puccskísérletek, a kommunisták felkelése és a muszlim szeparatista mozgalmak. Az 1992-ben megválasztott Fidel V. Ramos kormánya idején a gazdaság virágzott. Azonban 1997-ben a kelet-ázsiai pénzügyi válság megsemmisítette az addigi eredményeket. A következő elnök, Joseph Estrada bukását népi tiltakozás okozta 2001-ben. A jelenlegi elnök Gloria Macapagal-Arroyo, kormánya a korrupció és a választási csalások ellen küzd.

Az iszlám vallású fillipínókkal a konfliktusok újra és újra megújulnak. Az iszlám lázadók ráadásul saját államot akarnak alapítani, amely Mindanao szigetén lenne. Több kísérlet is történt már erre, egyik ízben túszok szabadon bocsátása árán követelték Mindanao függetlenségét.

Közigazgatása és politikai rendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benigno S. Aquino III., az ország elnöke
A Kongresszus (képviselőház) ülésterme

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fülöp-szigetek államformája elnöki köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országot 73 tartományra osztották fel, melyek a következők: Abra, Agusan del Norte, Agusan del Sur, Albay, Antique, Basilan, Bataan, Batanes, Batangas, Benguet, Bohol, Bukidnon, Bulacan, Cagayan, Camarines Norte, Camarines Sur, Camiguin, Capiz, Catanduanes, Cavite, Cebu, Davao del Norte, Davao del Sur, Davao Oriental, Eastern Samar, Ifugao, Lanao del Norte, La Union, Leyte, Maguindanao, Marinduque, Masbate, Mindoro Occidental, Mindoro Oriental, Misamis Occidental, Misamis Oriental, Mountain, Negros Occidental, Negros Oriental, North Cotabato, Northern Samar, Nueva Ecija, Nueva Vizcaya, Palawan, Pampanga, Pangasinan, Quezon, Quirino, Rizal, Romblon, Samar, Sicuijor, Sorsogon, South Cotabato, Southern Leyte, Sultan Kudarat, Sulu, Surigao del Norte, Surigao del Sur, Tarlac, Tawi-Tawi, Zambales, Zamboanga del Norte, Zamboanga del Sur.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros, Manila egy képe
Iskoláslányok

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország népessége 87 857 473 fő, melynek 59%-a él városokban. A népességnövekedés 1,92%-os, az írástudatlanság pedig 4,1%-os. Minden percben 25-40 gyermek születik átlagosan. A legtöbben szívinfarktus, tüdőrák, mellrák, diabétesz, prosztatarák következtében halnak meg.

Népesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legbiztonságosabb városa Marikina city, Ologapo city.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önkéntes keresztrefeszítés nagypéntek idején, San Fernando, Pampanga

Az országban a hivatalos nyelv a filippínó (tagalog), az angol és a francia, de beszélnek még számos helyi dialektust is.

A lakosság 83%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 5%-a mohamedán, 3%-a pedig egyéb vallású. A népesség enyhe többsége az államalkotó filippínó néphez tartozik. A filippínók tulajdonképpen kínai-fehér(európai) keverék népcsoport. További 40% maláj etnikumú. Akiknek a többsége 30%-a Indonéziából érkezett velük együtt polinézek is érkeztek az országba. Malajziából érkezett malájok, illetve negritók (fekete bőrű népcsoport, a Maláj-Szigetek eredeti lakói) 10%-ot tesznek ki. Ezenfelül van még 10%-nyi kínai, 5% indiai és 5% egyéb.[1]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Makati, Manila üzleti negyede

Mezőgazdaság, bányászat, erdészet, halászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földje ásványkincsekben gazdag, kiemelkedő a réz- és a nemesfémbányászata. A mezőgazdaság legfontosabb ága a főként exportra termelő növénytermesztés (kaucsuk) (rizs, kukorica, manilakender, cukornád). Világelső kókuszdió-, ananász- és kopratermelésben is.[2] Az állattenyésztés (bivaly, sertés, baromfi) elmaradott.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredetileg amerikai katonai támaszpontként szolgáló területek helyén korszerű ipari parkok létesültek. Jelentős az elektronikai-, műszer- és textilipar.

Szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsipni, a tömegközlekedés egy formája

A vasúthálózat hossza 897 km, a közúthálózaté 201 994 km. A kikötők száma 15, a repülőtereké 82.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti:

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gasztronómiában igencsak megjelenik az angol behatás, ugyanis mindenfelé találhatunk gyors éttermeket. Bár, a választék igencsak bő, ugyanis a McDonald's és BurgerKing mellett megtalálható a helyi szájízre specializálódott Fülöp-szigeteki Jollibee is, vagy a kínai ízeket preferáló ChowKing. Utcai árusokkal is gyakran szembetalálkozhatunk, akiktől mindenféle érdekességet és finomságot vehetünk. Ilyen például a grillezett/sült banán, vagy az úgy nevezett "balut penoy", ami igazából főtt kacsatojás. Az egzotikuma az, hogy a kis kacsamagzat már kifejlődőben van, mikor elkészítik, így fogyasztáskor a kiskacsát a tojás közepében találjuk. Igen népszerű a lila fagyi fogyasztása, ami attól különleges, hogy nem mesterséges ételszínezéket tartalmaz, hanem az "ube" nevű burgonyaszerű növénytől kapja élénk, jellegzetes színét. Nagy számban fogyasztanak rizs-, illetve tésztaféléket (például pancit). Népszerű ételek még a tengeri élőlényekből készített fogások (hal, rák, garnélarák szósz). A citrom és a lime Fülöp-szigeteki megfelelője a calamansi. Előszeretettel ízesítik vele ételeiket, szószaikat, italaikat is. A Fülöp-szigetek a legnagyobb sörfogyasztó országok közé tartozik. Kifejezetten büszkék hazai sörmárkáikra (Red Horse, San Miguel).

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Fülöp-szigetekre utazóknak:

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kosárlabda, ökölvívás, röplabda, labdarúgás, tollaslabda, karate, taekwondo, biliárd, sakk népszerű sportágak.

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország eddig még nem nyert aranyérmet a játékok során, de két ezüst, és hét bronzéremmel rendelkeznek. A legeredményesebb sportág az ökölvívás.

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Világ országai, Nyír-Karta Bt 2008
  2. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöp-szigetek témájú médiaállományokat.