Repülőmaki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Repülőmaki
Repülőmaki egy Santa Fe-i menhelyen
Repülőmaki egy Santa Fe-i menhelyen
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Bőrszárnyúak (Dermoptera)
Család: Repülőmakifélék (Cynocephalidae)
Nem: Cynocephalus
Boddaert, 1768
Faj: C. volans
Tudományos név
Cynocephalus volans
Linnaeus, 1758
Szinonimák

a nem szinonimái:

  • Colugo Gray, 1870
  • Dermopterus Burnett, 1829
  • Galeolemur Lesson, 1840
  • Galeopithecus Pallas, 1783
  • Galeopus Rafinesque, 1815
  • Pleuropterus Burnett, 1829

a faj szinonimái:

  • Lemur volans
  • Cynocephalus philippinensis Waterhouse, 1838
  • Cynocephalus philippensis (Lesson, 1840)
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Repülőmaki témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Repülőmaki témájú kategóriát.

A repülőmaki (Cynocephalus volans) az emlősök (Mammalia) osztályának a bőrszárnyúak (Dermoptera) rendjébe, ezen belül a repülőmakifélék (Cynocephalidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fülöp-szigetek esőerdeiben él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőmaki egy ausztráliai állatkertben

Az állat fej-törzs-hossza 33-42 centiméter, farokhossza 22 - 27 centiméter és testtömege 1 - 1,75 kilogramm. A repülőmaki bundája szürke, barnával és fehér pettyekkel. Az állat színezete révén tökéletesen alkalmazkodik környezetéhez: a fatörzsekhez és az ágakhoz. A repülőhártya, az állat végtagjaít köti össze egymással, és kiterjesztett állapotban akár 120 centiméter átmérőjű is lehet. Karja és lába egyforma hosszú; a patagium (repülőhártya) a farkat és a nyakat is beburkolja, így az állat nagy távolságokat is képes megtenni vitorlázórepüléssel. Erős karmaival az állat jól tud kapaszkodni a fatörzseken és az ágakon. Látása nagyon fejlett. Nagy, kerek szeme segítségével a repülőmaki éjszaka is kiválóan meg tudja becsülni a fák közötti távolságot.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülőmaki éjszaka aktív, és magányos falakó. Tápláléka levelek, virágok és gyümölcsök. Az állat 20 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak januártól márciusig tart. A vemhesség 60 napig tart, ennek végén 1 utód születik. A nőstény, egyetlen utódját, élete első hetében magával cipeli.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülőmaki egyetlen élő rokona, a maláj repülőmaki (Galeopterus variegates).

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]