Szem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az emberi szem

Emberi szemen tükröződő fényforrás

A szem (latinul oculus) a látás szerve, amely a fény érzékelésére szolgál.

Különféle fényérzékeny szerveket találhatunk különféle szervezetekben. Míg a legegyszerűbb szemek csak annak eldöntésére képesek, hogy a környezetében fény van-e vagy sötét, addig az összetettebb szemek képesek alakok és színek megkülönböztetésére. A legtöbb állat – emlős, madár, hüllő és hal – kétszemű. Ez a két szem gyakran ugyanabba az irányba néz, ezzel egyetlen térbeli képet hoz létre, mint az embernél is; más esetben más irányban, két külön képet hoznak létre, mint a nyúl vagy a kaméleon esetén.

Az emberi szem az arc síkjában elhelyezkedő páros szerv. A szemek a szemüregben találhatók. A szemet járulékos szervek veszik körül, ezek gondoskodnak védelméről és biztosítják mozgását.

[szerkesztés] A szemek sokfélesége

A szitakötő összetett szeme

Az antarktiszi krill látószerve

A nautiluszok kulcslyuk formájú szeme

[szerkesztés] A szem evolúciója

Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek – és így az emberek – szeme. Az emberek távoli állati őseiben kétféle, fényre érzékeny sejtet találtak, a rhabdomérákat és a fényérzékelő sejteket. Míg a legtöbb állatban a rhabdomérákból fejlődtek ki a szem sejtjei és a csillószerű fényérzékelő sejtek eredeti helyükön, az agyban maradtak, a gerincesek és így az emberek szemének fejlődése más utat követett: a csillószerű fényérzékeny sejtek látósejtekké váltak. A mi látósejtjeink, a csapok és pálcikák nyilvánvalóan a férgek és emberek közös ősének agyából származnak - magyarázza Jochen Wittbrodt, a kutatócsoport tagja. Az emberi agyban még mindig találhatóak fényre érzékeny sejtek, amelyek a napi ritmusunkat szabályozzák. A vizsgált élőlény az „élő kövület” Platynereis dumerilii volt, amely gyakorlatilag azonos 600 millió évvel ezelőtt élt ősével.

[szerkesztés] A szem anatómiája

Az emberi szem sematikus ábrája

Az emberi szem egyszerű, két részből álló objektívvel rendelkezik. A külső a szaruhártya, a belső a lencse. A szivárványhártya, amely a szem színét is meghatározza, a szembe lépő fény mennyiségét csökkenti. Ez áthalad az üvegtesten és a retinán, ezután kognitív funkciók igénybevételével kialakul a kép.

A retinát a látás érzékelésére a fotoreceptorok, 130 millió pálcika és a színes látás érzékelésére 7 millió csap alkotja. A nyúlványok legnagyobb koncentrációja az úgynevezett sárgafoltban, tehát a legélesebb látás helyén van. Egy kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy az emberi szem 130 megapixeles fényképezőgép. A szem és az agy képesek a környezetet akár három látószögben is látni. Az ember és vele együtt a többi főemlős is a világot a kéktől egészen a vörös színig érzékeli, tehát körülbelül a 400 nm-től 700 nm-ig terjedő hullámhosszú fényt.

1:posterior chamber 2:ora serrata 3:ciliary muscle 4:ciliary zonules 5:canal of Schlemm 6:pupil 7:anterior chamber 8:cornea 9:iris 10:lens cortex 11:lens nucleus 12:ciliary process 13:conjuntiva 14:inferior oblique muscule 15:inferior rectus muscule 16:medial rectus muscle 17:retinal arteries and veins 18:optic disc 19:dura mater 20:central retinal artery 21:central retinal vein 22:optical nerve 23:vorticose vein 24:bulbar sheat 25:macula 26:fovea 27:sclera 28:choroid 29:superior rectus muscule 30:retina

[szerkesztés] A szem felépítése

• Szaruhártya
• Szemlencse
• Üvegtest
• Retina (recehártya)
• Sclera (ínhártya)
• Szivárványhártya (írisz)
• Uvea (érhártya)

[szerkesztés] Iridoszkópia

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Szem témájú médiaállományokat.

• A szem betegségei
• Szem.lap.hu - linkgyűjtemény

Ez az anatómiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!