Szövet (biológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A szövet azonos alakú és működésű sejtek összessége, illetve ha tartalmaz különböző alakú és működésű sejteket, akkor ezek aránya egy szövetféleségen belül állandó. (Utóbbira példa a növényi hámszövet és a gázcserenyílások közti kapcsolat.) A szövet sejtből és néhány esetben sejtközötti állományból áll. A sejtközötti állomány rostból és rostközötti állományból áll.

Csoportosítása:

• hámszövet
• kötő- és támasztószövet
• izomszövet
• idegszövet

Tartalomjegyzék 1 Hámszövet 2 Kötő- és támasztószövet 3 Izomszövet 4 Idegszövet 5 Lásd még

[szerkesztés] Hámszövet

A hámszövetnek nincs saját érhálózata, az alatta lévő kötőszövet segítségével bonyolítja le anyagforgalmát. Sejtközötti állománya elenyésző. Az egyrétegű hám előfordulása általános, a többrétegű hám csak a gerinceseknél található meg. Feladata: fed, és borít kívül és belül. Ide tartozik a bőr és a nyálkahártya.

Szerkezeti típusai:

• laphám
• köbhám
• hengerhám

Rétegeltség szerint:

• egyrétegű – laphám, köbhám, hengerhám
• többrétegű: laphám, hengerhám (a legalsó sejtsor folyamatosan osztódik)

Élettani szerep szerint:

• fedőhám -testet, szervet fed vagy bélel. Működés, sejtalak és rétegződés szerint sok fajtája van. Egyrétegű laphám béleli például az ereket, egyrétegű hengerhám fedi a földigiliszta testét, csillós hengerhám béleli a petevezetéket, többrétegű elszarusodó laphám borítja az emlősök bőrét.
• mirigyhám -feladata a váladéktermelés. A sejtek jellemző alakú végkamrát határolnak, oda juttatják a váladékot. A külső elválasztású mirigyek termékei a végkamrából kivezetőcsövön át jutnak a testfelületre (verejték, tej) vagy valamely belső szerv külvilággal kapcsolatos üregrendszerébe (nyál, hasnyál). a belső elválasztású mirigyeknek nincs kivezetőcsövük. Váladékukat (a hormonokat) a testfolyadék szállítja a test különböző részeibe.
• érzékhám - speciális hámszövet, mely például az orrüreg szaglóterületén található.
• felszívóhám
• csillós hám
• pigmenthám

[szerkesztés] Kötő- és támasztószövet

Feladata:

• szerveket köt össze
• hézagokat tölt ki
• támaszt

Minden esetben:

• a középső csíralemezből alakul ki
• sejt közötti állomány (rostok, alapállomány)
• laza rostos kötőszövet (emlősbőr irharétegében, sok belső szerv falában, felületén, laza hajlékony rostos: fehérje-kollagén, elasztin)
• tömött rostos kötőszövet - a szárnyas ínsejtek erőssé, rugalmassá teszi az inakat, csontokban rögzíti az izmokat (lassan gyógyul)
• rostok, idegek, erek, lazarostok, tömöttrostok, zsírszövet
• a test mélyebb rétegeiben

Kötőszövet még:

• vér: sejtközötti állomány amely folyékony, ebben úsznak a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék, vérplazma.
• zsírszövet -tömény energiaraktár, táplálékbőség idején feltöltődik, mostohább időszakban biztosítja a túlélést.

Támasztószövet még:

• Csontszövet (szilvamag alakú, soknyúlványú (plazmanyúlványok) sejtek feladata a tápanyag szállítása. Sejtközötti állományuk szilárd, a kollagén és az elasztin alkotja a szerves állományt,mely rugalmassá teszi, míg a kalcium-foszfát (Ca₃(PO₄)₂) a szervetlen állományt, mely merevvé teszi a szövetet. Gerincesek többségének vázrendszere.
• Porcszövet -gömbölyű sejtek csoportosulása, sejtközötti állomány: rugalmas. (cápák vázrendszere, fülkagylóban, légcsőben, csigolyák közti porckorongokban)
• Gerinchúrszövet - chordaszövet, a gerincoszlop előfutárát, a gerinchúrt építi fel. Nem szilárd szövet, de kötőszövetes burokba zárt nagy víztartalmú sejtjei összességükben rugalmas támasztólemezt képeznek.

[szerkesztés] Izomszövet

A középső csíralemezből alakul ki. Az izomszövetek közös tulajdonsága, hogy összehúzódva majd elernyedve változó hosszúságot, feszességet érnek el. Ezzel mechanikai mozgást és munkát végeznek az összhúzékony izomsejtek, az aktin és a miozin. A két különböző rost téglaszerűen kötegekben rendeződnek, s ha inger éri a sejteket, összehúzódnak és új kötések jönnek létre.

3 típus:

• Harántcsíkolt izomszövet -Ezek a sokmagvú izomrostok kötegekbe rendeződve az ízeltlábúak és a gerincesek mozgásszerveinek izomzatát építik fel. Erős, gyors, de hamar kifárad. Oxigénszegény állapotban anaerob tejsavas erjedéssel jut energiához (izomláz).
• Sima izomszövet -A hosszú szál alakú szövet általánosan elterjedt a gerincteleneknél és a gerincesek belső szerveiben. Mozgása viszonylag lassú, de kitartó. Vegetatív.
• Szívizom -Az Y alakú izomrost erős, gyors, kitartó. Sorozatos összehúzódásait szükségszerű elernyedési szakaszok szakítják meg, azaz ritmikusan dolgozik. A többi izomtól eltérően spontán működik.

[szerkesztés] Idegszövet

A külső csíralemezből alakult ki, ezért a szövet kizárólag állati testekben létezik. Az idegszövetek idegsejtekből -nyúlványos csillag alakú sejtekből- (neuronokból) és támasztósejtekből (gliasejtekből) épülnek fel. A gliasejtek velőshüvelyeket alakítanak ki, hogy az ingerek által keltett ingerületek gyors továbbítására, feldolgozására szolgálnak.

[szerkesztés] Lásd még

• Szövetes növények