Kötőszövet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kötőszövet a rostos szövetek egy fajtája különböző funkciókkal.[1] A szövetek négy típusának egyike a hám-, az izom-, és az idegszövet mellett.

Támogatja és összeköti a belső szerveket, hozzájárul a csontképzéshez, építi az érfalakat, az izmokat a csontokhoz köti, sérülés esetén pótolja a más típusú szöveteket.[1]

A kötőszövet túlnyomórészt az ún. alapanyagba ágyazódott hosszú rostokból áll.[1] Ezen rostok sűrűsége ill. bizonyos kémiai anyagok megléte ill. hiánya a kötőszövetek egyes fajtáit könnyűvé és rugalmassá, míg másokat keménnyé és merevvé teszi.[1]

A kötőszövetnek vannak speciális, könnyebben azonosítható fajtái is – csontok, ínszalagok, inak, a porc, továbbá a zsírszövet.[2]

A kötőszövet minden formája tartalmazza[2]:

  • sejtenkívüli rostok
  • alaktalan sejtközötti állomány, az ún. alapanyag
  • állandó és mozgó sejtek

Néhány területen a kötőszövet laza szerkezetű és sejtekbe rendeződött; másutt a rostos összetevő dominál; végül a test egyéb pontjain az alapanyag lehet a legfontosabb alkotóelem.[2]

Rost típusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • kollagén rostok: kollagén tartalom, csigolyák közötti porc állomány
  • elasztikus rostok: sok elasztin, pl fülkagyló, porcos orr
  • csontvelő: szilárd sejtközötti állomány 30-40% os szerves fehérjék rugalmas törékeny csont Ca3(po4)2, caco3

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d connective tissue (angol nyelven). Dorland's Medical Dictionary
  2. ^ a b c Connective tissue (angol nyelven). Encyclopædia Britannica, 2010