A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból) a biológiának az az ága, mely az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozik. Két ágra osztható: állatok anatómiájára (zootómia) és növények anatómiájára (fitotómia). Ezenkívül az anatómia szétválasztható a testrészek és a szervrendszerek szerint is; előbbi szerint vizsgálhatjuk például a fejet vagy a mellkast, utóbbi szerint vizsgálhatjuk például az idegrendszert vagy a légzés szervrendszerét. Az anatómia főbb ágai az összehasonlító anatómia, a szövettan (hisztológia) és az emberi test anatómiája.
[szerkesztés] Az állatok anatómiája
[szerkesztés] Az emberi test anatómiája
A jelentősebb erek az emberi testben
[szerkesztés] Nagyobb szervrendszerek
[szerkesztés] Az emberi csontváz csontjai
Belső elválasztású
- Mirigy szerepet is betöltenek:
Külső elválasztású
- Osztódószövetek
- Elsődleges osztódószövet (merisztéma, meristema)
- Másodlagos osztódószövet (kambium, cambium)
- Szárvastagító kambium
- Prokambium
- Parakambium
- Sebkambium
- Bőrszövet-rendszer
- Elsődleges bőrszövet (epidermisz, epidermis)
- Másodlagos bőrszövet vagy paraszövet (periderma)
- Harmadlagos bőrszövet vagy héjkéreg (ritidóma, rhytidoma)
- Szállítószövet-rendszer
- Farész (xilém, xylem)
- Háncsrész (floém, phloem)
- Alapszövet-rendszer
- Asszimiláló alapszövet
- Átszellőztető alapszövet
- Raktározó alapszövet
- Vízgyűjtő alapszövet
- Váladéktartó alapszövet
- Kiválasztó alapszövet
- Szállító alapszövet
- Mechanikai alapszövet
- Szklerenchima (sclerenchyma)
- Kollenchima (collenchyma)
[szerkesztés] Egyéb anatómiai kifejezések
Fő szócikk: Emberi test
