Csont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a csontról szól. Hasonló címmel lásd még: Os (egyértelműsítő lap).

Hosszú csöves csont keresztmetszete, amelyen mind a szivacsos (substantia spongiosa) , mind a tömött (substantia compacta) csontállomány látható.

Emberi combcsont (Hosszú csöves csont)

A csont (latinul os, többesszámban ossa) a gerincesekben megtalálható kemény szerv. A csontokat magasan mineralizált csontszövet alkotja. A csontváz a test alakját adja meg és védi azt a külső behatásokkal szemben. A csontrendszer (systema sceleti) az élő emberi test súlyának hozzávetőlegesen 20%-át kitevő része.

Tartalomjegyzék

1 Csontváz
2 Alapvető funkciói
3 A csontszövet összetétele
- 3.1 A csont sejtes alkotórészei
- 3.2 A csontok típusai
4 Lásd még
5 Források
6 Galéria
7 Kigészítő irodalom
8 Érdekes weblapok

[szerkesztés] Csontváz

Az emberi csontváz felépítésében a járulékos csontokat leszámítva mintegy 206 csont vesz részt. A csontokat a szervezetben az ízületeken keresztül szalagok és egyéb járulékos elemek egyesítik csontvázzá. A csontok kemény, szilárd és egyúttal rugalmas képletek. A csontok külső felszínét csonthártya (periosteum) borítja, a csontok belső üregét csontbelhártya (endosteum) béleli.

[szerkesztés] Alapvető funkciói

Emberi falcsont, belső felszíne (lapos csont).

meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az endoskeletont alkotja
védelem – elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg, szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben. Például a koponya csontjai védik az agyat
vérképzés – a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő, amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló zsírszövet)
az emberi test mozgásának passzív szerve
ásványi anyagok raktára – a csontban raktározódik a kalcium és a foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak
sav-bázis egyensúly – a csont képes különböző bázisok megkötésére vagy felszabadítására
méregtelenítés – a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve ezáltal káros hatásukat. Később kis, ártalmatlan mennyiségekben adja le.

Emberi felső állcsont. (Légtartalmú; pneumatikus csont) Légtartalmú ürege, az arcüreg (sinus maxillaris)) feltárva.

Emberi köbcsont. (Szabálytalan, vagy köbös csont).

[szerkesztés] A csontszövet összetétele

A gerincesek csontjait a támasztószövetek csoportjába tartozó csontszövet építi fel. A csontok, illetve a csontszövet 40%-a víz, a száraz anyagban szervetlen (anorganikus) és a szerves (organikus) alkotórészek egyaránt szerepelnek:

35% a szerves rész:
- osteokollagén rostok (I-es típusú kollagén),
- osteocalcin (glikoprotein) és
- sialoprotein.
65% a szervetlen rész:
- ennek mintegy 85%-a hidroxilapatit (Ca₁₀(PO₄)₆(OH)₂)
- kalcium-karbonát,
- magnézium-karbonát,
- kova (szilícium-dioxid),
- alkáli sók stb.

Tömött csontszövet keresztmetszete. (Havers rendszer). A lemezek között szilvamag alakú csontsejtek.

Tömött csontállományt képző csontépítő sejtek.

Csontfaló sejt (osteoclast): Többmagvú óriássejt.

[szerkesztés] A csont sejtes alkotórészei

Csontképző sejtek (osteoblastok), a csont növekedésének és átépülésének a helyén fordulnak elő. Megfelelően szétágazó nyúlványrendszerük van, nagy mennyiségben állítják elő az ún. I-es típusú kollagént.
Csontsejtek (osteocyták), tulajdonképpen a csontszövet belsejében rekedt osteoblastok. Tápanyagforgalmukat minden irányba kinyúló nyúlványrendszerük biztosítja, ezek biztosítják a csontok ásványi anyagforgalmát is.
Csontfaló sejtek (osteoclastok), a csontfelszívódás helyén fordulnak elő. Működésük következtében a csont felszínén (kimaródás) bemélyedés (Howship-féle lacuna) jön létre.

[szerkesztés] A csontok típusai

Hosszú csöves csontok
Lapos csontok
Légtartalmú (pneumatikus) csontok
Köbös vagy szabálytalan csontok

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

Tóth Mária, Dobosi Gábor, Bajnóczi Bernadett: Vértesszőlősi égett csontok analitikai vizsgálata
Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) ISBN 963 243
Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959)
Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)
Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)

[szerkesztés] Galéria

Emberi csontváz áttekintő ábrája (A fő részek nevének feltüntetésével)
Emberi combcsont (Hosszú csöves csont)
Emberi falcsont, belső felszíne (lapos csont)
Emberi felső állcsont. (Légtartalmú; pneumatikus csont) Légtartalmú ürege, az arcüreg (sinus maxillaris)) feltárva
Emberi állkapocscsont
Emberi köbcsont. (Szabálytalan, vagy köbös csont)
Tömött csontszövet keresztmetszete. (Havers rendszer). A lemezek között szilvamag alakú csontsejtek
Tömött csontszövetet képző csontépítő (osteoblast) sejtek
Csontfaló sejt (osteoclast): Többmagvú óriássejt
Vörös csontvelő metszete