Csont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hosszú csöves csont keresztmetszete, amelyen mind a szivacsos (substantia spongiosa) , mind a tömött (substantia compacta) csontállomány látható.
Emberi combcsont (Hosszú csöves csont)

A csont (latinul os, többesszámban ossa) a gerincesekben megtalálható kemény szerv. A csontokat magasan mineralizált csontszövet alkotja. A csontváz a test alakját adja meg és védi azt a külső behatásokkal szemben. A csontrendszer (systema sceleti) az élő emberi test súlyának hozzávetőlegesen 20%-át kitevő része.

Csontváz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberi csontváz felépítésében a járulékos csontokat leszámítva mintegy 206 csont vesz részt. A csontokat a szervezetben az ízületeken keresztül szalagok és egyéb járulékos elemek egyesítik csontvázzá. A csontok kemény, szilárd és egyúttal rugalmas képletek. A csontok külső felszínét csonthártya (periosteum) borítja, a csontok belső üregét csontbelhártya (endosteum) béleli.

Alapvető funkciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emberi falcsont, belső felszíne (lapos csont).
  • meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az endoskeletont alkotja
  • védelem – elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg, szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben. Például a koponya csontjai védik az agyat
  • vérképzés – a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő, amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló zsírszövet)
  • az emberi test mozgásának passzív szerve
  • ásványi anyagok raktára – a csontban raktározódik a kalcium és a foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak
  • sav-bázis egyensúly – a csont képes különböző bázisok megkötésére vagy felszabadítására
  • méregtelenítés – a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve ezáltal káros hatásukat. Később kis, ártalmatlan mennyiségekben adja le.
Emberi felső állcsont. (Légtartalmú; pneumatikus csont) Légtartalmú ürege, az arcüreg (sinus maxillaris)) feltárva.
Emberi köbcsont. (Szabálytalan, vagy köbös csont).

A csontszövet összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gerincesek csontjait a támasztószövetek csoportjába tartozó csontszövet építi fel. A csontok, illetve a csontszövet 40%-a víz, a száraz anyagban szervetlen (anorganikus) és a szerves (organikus) alkotórészek egyaránt szerepelnek:

  • 35% a szerves rész:
    • osteokollagén rostok (I-es típusú kollagén),
    • osteocalcin (glikoprotein) és
    • sialoprotein.
  • 65% a szervetlen rész:
    • ennek mintegy 85%-a hidroxilapatit (Ca10(PO4)6(OH)2)
    • kalcium-karbonát,
    • magnézium-karbonát,
    • kova (szilícium-dioxid),
    • alkáli sók stb.
Tömött csontszövet keresztmetszete. (Havers rendszer). A lemezek között szilvamag alakú csontsejtek.
Tömött csontállományt képző csontépítő sejtek.
Csontfaló sejt (osteoclast): Többmagvú óriássejt.

A csont sejtes alkotórészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csontképző sejtek (osteoblastok), a csont növekedésének és átépülésének a helyén fordulnak elő. Megfelelően szétágazó nyúlványrendszerük van, nagy mennyiségben állítják elő az ún. I-es típusú kollagént.
  • Csontsejtek (osteocyták), tulajdonképpen a csontszövet belsejében rekedt osteoblastok. Tápanyagforgalmukat minden irányba kinyúló nyúlványrendszerük biztosítja, ezek biztosítják a csontok ásványi anyagforgalmát is.
  • Csontfaló sejtek (osteoclastok), a csontfelszívódás helyén fordulnak elő. Működésük következtében a csont felszínén (kimaródás) bemélyedés (Howship-féle lacuna) jön létre.

A csontok típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hosszú csöves csontok
  • Lapos csontok
  • Légtartalmú (pneumatikus) csontok
  • Köbös vagy szabálytalan csontok

A csont alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi csont eszközök.

Ősidőktől fogva használ az ember csont eszközöket. Viszonylag könnyű megmunkálhatóságának köszönhetően gyakran díszíti is. Mára, a műanyagnak köszönhetően sokat vesztett funkcionális jelentőségéből, de dísztárgyként napjainkban is kedvelik. Legértékesebbek az elefántcsontból készült tárgyak. Csontból készítenek enyvet is ezt csontenyvnek nevezik.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kigészítő irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekes weblapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tóth Gábor: A csontrendszer. Tóth Gábor egészség és életmód. (Hozzáférés: 2010. március 11.)