Csontváz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elefánt csontváza

A csontváz (latinul sceletum) tapadási helyet biztosít és megtartja a gerincesek izmait. Passzívan részt vesz a mozgásban, fontos szerepe van a vérképzésben is. A csontokkal foglalkozó tudományt oszteológiának nevezzük.[1]

Az emberi csontváz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberi csontváz felépítése

A felnőtt emberi csontváz körülbelül 206 darab csontból áll. Az újszülöttnek 270 csontja van. A csontok száma a születés után még növekszik (osszifikáció), a serdülőkor során azonban a csontok száma csökken, ahogy bizonyos csontok egybeolvadnak. Előfordul, hogy valakinek 1-2 darabbal több vagy kevesebb csontja van, ez az életkortól és genetikai tényezőktől is függ. Pár kivétellel mindegyik csont páros. A csontok között megkülönböztetünk hosszú, rövid, lapos és szabálytalan alakú csontokat. A csontokat ízületek vagy varratok kapcsolják össze. A csontok rugalmasak, de szilárdak. Lényegében minden csont egy-egy szervnek tekinthető, aminek megvan a szerepe a csontváz rendszerében[2][3][4]

Koponyacsontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koponya

A koponyacsontok két csoportba sorolhatók: ezek az arckoponya és az agykoponya csontjai. Az agykoponya csontjai védelmezik az agyat (cerebrum) . Nyolc darab ilyen csont van, varratokkal (sutura) kapcsolódnak össze. Vannak köztük párosak és páratlanok. Az arckoponya 14 csontból áll, melyeknek nagy része páros. Ezek a csontok alakítják ki arcunkat.

Gerinc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gerinc

A gerincet csigolyák alkotják. Egy felnőtt embernek 33 darab csigolyája van. A gerinc a koponyától a medencéig húzódik. Védelmezi a gerincvelőt. A fej és a törzs súlyát az alsó végtagokra közvetíti. Kettős S-alakja nagy rugalmasságot és szilárdságot ad neki. A gerincet 3 fő részre osztjuk (a csigolyák az általuk alkotott szakaszról kapják a nevüket): a nyakcsigolyák (vertebrae cervicales) (7 db), a hátcsigolyák (vertebrae thoracicae) (12 db), és az ágyéki csigolyák (vertebrae lumbales) (5 db). Ezek után jön még a keresztcsont (os sacrum) (összecsontosodva 5 db (vertebra sacralis) és a farokcsont (os coccygis) (összecsontosodva 3-5 db (vertebra coccygea).

Mellkas[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mellkas

A mellkas 12 darab ívelt bordapárból, 12 darab hátcsigolyából, és az elöl elhelyezkedő szegycsontból (sternum) áll. Feladata védelmet nyújtani a szívnek és a tüdőnek. Rugalmas, hisz be- és kilégzéskor felfelé és lefelé végez mozgást. A bordák porccal kapcsolódnak a szegycsonthoz. Vannak valódi (costae verae, costae vertebrosternales), ál- (costae spuriae, costae vertebrochondrales), és lengőbordák (costae fluitantes, costae vertebrales).

Váll, fel-, alkar és kéz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gray220.png

Az emberi váll két csontból épül fel: a kulcscsontból (clavicula) és a lapockából (scapula). Ezekhez kapcsolódik gömbízülettel a felkarcsont (humerus). A felkarcsont a könyökkel (ami csuklóízület, ez nem azonos a csuklóval) kapcsolódik a singcsonthoz (ulna) és az orsócsonthoz (radius). Ez a két csont alkotja az alkart. Ez a két csont egymással külön forgó típusú ízületet képez, ezért az orsócsont a singcsont körül 180°-ban el tud forogni. A csuklót ennek a két csontnak a vége és további hét darab apró csont (kéztőcsontok) alkotja. A kezet a kézközépcsontok (os metacarpale) és az ujjperccsontok (phalanx) alkotják. Minden csont páros, és a kéztőcsontok kivételével hosszú, csöves csontok. A kezet úgy is szokás nevezni, mint az evolúció mérnöki csodája.

A medence[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gray238.png

A medence összeköttetést képez a törzs és az alsó végtagok között. Három fő csontból és a gerinc végéből áll. A női és a férfi medence között különbség van, amely szülésnél fontos tényező. Helyet és védelmet biztosít az alhasban a nemi szerveknek és a húgyhólyagnak (vesica urinaria). Tapadási felületet biztosít olyan erős izmoknak, mint például a nagy farizom (musculus gluteus maximus).

A láb, a boka és a lábfej[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gray268.png

A lábat három hosszú csont alkotja. Felül a combcsont (femur), mely testünk legnagyobb csontja; ez viseli a test tömegét. Utána a térdízület következik, mely csuklóízület. Ezután a vékony szárkapocs (fibula) jön, és vele párhuzamosan a nála vastagabb sípcsont (tibia). Ennek a két csontnak a vége alkotja a bokát, amely csuklóízület. A lábfejek 26 csontból állnak. Kezdődik a sarokcsonttal (calcaneus), a köbcsonttal (os cuboideum) és az ugrócsonttal (talus), majd folytatódik az ékcsontokkal, majd ezek után jönnek a lábközépcsontok (os metatarsale) és végül az ujjperccsontok.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Van De Graaff. Human Anatomy, Sixth Edition - Skeletal System: Introduction and the Axial Skeleton, Chapter 6, (angol nyelven). The McGraw−Hill Companies, 132. o (2001) 
  2. Szentágothai János - Réthelyi Miklós. Funkcionális natómia (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest), 283-439. o. ISBN 963-241-789-5 (1989) 
  3. Henry Gray: Anatomy of the human body (angol nyelven). Bartleby.com; Great Books Online
  4. Kiss Ferenc. Rendszeres bonctan (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest), 40-152. o (1967) 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csontváz témájú médiaállományokat.