Bázis (kémia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bázisnak, lúgnak vagy aljnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, melyek vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldat kémhatását növelik (a pH 7,0-nél nagyobb lesz). A bázisok protonátadással való reakció során protont vesznek fel, vizes oldatuk lúgos kémhatású.

A kémiában bázisnak tekintjük azokat a molekulákat vagy ionokat, melyek protont (H+ iont) vesznek fel egy másik molekulától vagy iontól (a savtól, mely lehet a víz is), vagy elektronpárt adnak át annak. (Lásd még: sav-bázis elméletek.) A bázisok speciális formái a lúgok, melyek vízbe kerülve hidroxidionokat (OH-) adnak le.

Savak és bázisok ellentétes karakterű anyagok tehát, reakciójukból keletkeznek a sók (közömbösítés, semlegesítés).

Bázisok megnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bázisok megnevezésekor az összetételében résztvevő fém neve után tesszük a "hidroxid" szót. Ha a fém vegyértékkel képez hidroxidot, akkor megadjuk a vegyértékét is.

Tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bázisok vízben különböző mértékben oldható anyagok, az oldatok kémhatását emelik. (Az erős lúgok általában vízben jól oldódnak.) Híg vizes oldatuk íze többnyire jellegzetesen keserű. A töményebb lúgoldatok tapintása síkos, szappanszerű, maró hatásúak. A kémhatás emelése a protonfelvételnek/hidroxidion-leadásnak köszönhető:

B + H2O → BH+ + OH-

Illetve:

NaOH → Na + + OH-

Ahol: B jelöli a tetszőleges bázist, BH+ a protolizált bázis, mely a protont a disszociáló vízmolekulától veszi fel, OH- pedig a hidroxidion.

Az első egyenletben a bázis által felvett proton (hidrogénion) a víz autoprotolíziséből (disszociációjából) származik, mely az alábbiak szerint a tiszta vízben is végbemegy:

H2O → H+ + OH-

(De mivel a fenti reakcióban a csekély számban keletkező protonok, illetve hidroxidionok mennyisége megegyezik, a tiszta víz kémhatása semleges, pH=7)

A bázisok vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot (például nátrium- vagy kálium-hidroxid az alkáli-elemekben), azaz elektrolit.

A bázisok szilárd anyagok, amelyek lehetnek:

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legismertebb bázisok (lúgok):

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]