Portál:Kémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kémiaportál
Kémiaportál
M Faraday Lab H Moore.jpg
A kémia a természet elemi építőegységeinek vizsgálatával, az anyagfajták tulajdonságaival és átalakulásaival foglalkozik. Alapját az ősidőktől fogva az anyagi javak termelése során felhalmozódott tapasztalatok, a középkorban az alkimisták által végzett megfigyelések, majd a természettudományok kialakulásától kezdve a vegyi anyagok és reakciók megismerése érdekében tudatosan végzett kísérletek eredményei képezik. Önálló tudománnyá a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején vált alaptörvényeinek (tömegmegmaradás, egyszerű és összetett tömegviszonyok, vegyülő gázok térfogati törvénye) felismerése révén.
Crystal Clear app kaddressbook.png
Kiemelt szócikk
A hidrogén 1-es tömegszámú izotópja (prócium)

A hidrogén (latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme. A hidrogénatom vegyjele H, rendszáma 1. A hidrogén valójában igen ritkán fordul elő önálló atomként, legtöbbször kétatomos molekulákat alkot, melyek képlete H2. A hidrogént először Robert Boyle állította elő 1671-ben. Henry Cavendish fedezte fel 1766-ban, hogy önálló elem. A hidrogént Antoine Lavoisier nevezte el, a neve „vízképzőt” jelent. görög eredetű, Normálállapotban színtelen, szagtalan, íztelen, nemfémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony gáz. Nagyon jó hővezető. Vízben igen kis mértékben oldódik, nagyon jól oldódik egyes fémekben (palládium, platina, nikkel). A hidrogén a legkönnyebb és egyben a világegyetemben leggyakrabban előforduló elem. A Földön leginkább vegyületeivel találkozhatunk: jelen van a vízben, szinte minden szerves vegyületben és minden élőlényben. A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá égetnek el. Laboratóriumi előállítása során erős savakat reagáltatnak valamilyen negatív standardpotenciálú fémmel, például cinkkel. Ipari mennyiségű hidrogént többnyire földgáz és vízgőz reakciójával állítanak elő. A víz elektrolízise a hidrogén előállításának egyszerű, de energia-, így költségigényes módja. A hidrogén leggyakoribb izotópja 1H, ennek neve prócium. Ennek a stabil izotópnak az atommagja egyetlen protonból áll. Létezik még egy stabil és egy radioaktív izotópja is, a deutérium (2H) és a trícium (3H).



1
H

2
He
3
Li
4
Be


5
B
6
C
7
N
8
O
9
F
10
Ne
11
Na
12
Mg


13
Al
14
Si
15
P
16
S
17
Cl
18
Ar
19
K
20
Ca
21
Sc

22
Ti
23
V
24
Cr
25
Mn
26
Fe
27
Co
28
Ni
29
Cu
30
Zn
31
Ga
32
Ge
33
As
34
Se
35
Br
36
Kr
37
Rb
38
Sr
39
Y

40
Zr
41
Nb
42
Mo
43
Tc
44
Ru
45
Rh
46
Pd
47
Ag
48
Cd
49
In
50
Sn
51
Sb
52
Te
53
I
54
Xe
55
Cs
56
Ba
57
La
*
72
Hf
73
Ta
74
W
75
Re
76
Os
77
Ir
78
Pt
79
Au
80
Hg
81
Tl
82
Pb
83
Bi
84
Po
85
At
86
Rn
87
 Fr 
88
Ra
89
Ac
**
104
Rf
105
Db
106
Sg
107
Bh
108
Hs
109
Mt
110
Ds
111
Rg
112
Cn
113
Uut
114
Uuq
115
Uup
116
Uuh
117
Uus
118
Uuo

58
 Ce 
59
Pr
60
Nd
61
Pm
62
Sm
63
Eu
64
Gd
65
Tb
66
Dy
67
Ho
68
Er
69
Tm
70
Yb
71
Lu
90
Th
91
Pa
92
U
93
Np
94
Pu
95
Am
96
Cm
97
Bk
98
Cf
99
Es
100
Fm
101
Md
102
No
103
Lr


Crystal Clear app gimp.png
Kiemelt kép
Réz(II)-szulfát kristály

A réz-szulfát a réz egyik legismertebb vegyülete. A természetben is előforduló ásványa a Kalkantit. A képen a réz-szulfát pentahidrátja látható.

Tennivalók
Nagyon fontos lenne kezdetnek az alábbi szócikkek színvonalas megírása, bővítése:

Megírandó: Katód, Poliamid, Poliészter, Kreatin

Kiegészítendő/javítandó: Kémia, Kémiai elem, Fémek, Molekula, Szerves kémia, Fizikai kémia, Elektronszerkezet, Szkandium, Ittrium, Technécium, Neodímium, Volfrám

További tennivalókat találsz a kémiaműhely oldalán.


Ha segítségre van szükséged a kémiai képletek szerkesztéséhez, akkor azt a Wikipédia:Képletleíró nyelv lapon megtalálod.
A témával foglalkozó műhely: kémiaműhely

További portálok