Nitrogéncsoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nitrogéncsoport elemei

A periódusos rendszer V. oszlopának csoportját, a nitrogéncsoportot a nitrogén, foszfor, arzén, antimon és bizmut alkotja. A csoport fizikai és kémiai sajátságai az atomsúly növekedésével fokozatosan változik.

Fizikai tulajdonságaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közönséges körülmények között csak a sorozat első tagja gáz alakú, a többi szilárd halmazállapotú. A sűrűség, az olvadáspont és a forráspont az atomsúly növekedésével fokozatosan emelkedik. A sorozat legutolsó tagja a bizmut, melynek olvadáspontja nem illik bele a sorba.

Kémiai tulajdonságaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kémiai sajátosságok közül a negatív jellem az atomsúly növekedésével egyre kevésbé határozott. A nitrogén és a foszfor még határozottan negatív jellemű, az arzén és az antimon tipikus félfém, az utolsó tag, a bizmut pedig már csaknem minden tekintetben fémként viselkedik. Ennek megfelelően hidrogénvegyületeik állandósága is az említett sorrendben csökken. A fokozatos átmenet az elemek külsején is jól észlelhető: míg a nitrogén és a foszfor tipikusan nemfémes külsejű, az arzénnek és az antimonnak már fémfényű módosulatai is ismeretesek, amelynek a hőt és az elektromosságot is jól vezetik, de nem nyújthatók, a bizmutnak pedig már csak fémes módosulata van.

Szerkezetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csoport elemei a nemfémektől a félfémeken át a valódi fémekig terjedő széles skálát futnak be, analóg vegyületeik mégis nagy hasonlóságot mutatnak, ami külső elektronhéjuk hasonló elrendeződésével függ össze. A külső elektronhéjon öt elektron foglal helyet, s így ezek az elemek külső héjukat három elektron felvételével nemesgáz-konfigurációra egészíthetik ki, ezért három vegyértékkel szerepelnek. Hidrogénvegyületeik képlete valamennyi esetben XH3. E vegyületek állandósága a nitrogéntől a bizmutig csökken.