Apatit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apatit

Az apatit a vízmentes foszfátok csoportjába tartozó ásványfaj. Pontos megnevezése fluor-apatit, megkülönböztetve ezzel az apatit-sor többi tagjától: a hidroxil-, a klór-, az oxi- és a karbonát-apatittól.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képlete: Ca5(F(PO4)3)
  • Szimmetriája: hexagonális (hexagonális dipiramisos)
  • Sűrűsége: 3,10-3,22 g/cm3
  • Keménysége: 5 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa)
  • Hasadása:
  • Színe: színtelen, vagy sárgára, zöldre, kékre, barnára színezett – átlátszó/áttetsző
  • Fénye: üvegfényű, törési felületen zsírfényű
  • Egyéb jellegzetes tulajdonságai: UV-fényben, illetve katód- és röntgensugárzás hatására fluoreszkál

Megjelenési formái, genetikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kristályainak termete a keletkezési hőmérséklet függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik.

Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz.

A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát.Főképp állati eredetű maradványok: csont, fog, madár- és denevérürülék (guanó) felhalmozódásával keletkezett.

Ipari alkalmazásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A foszforitot és a magmás apatittelepeket műtrágyagyártás céljaira művelik.

Rokon ásványfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

vanadinit

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apatit témájú médiaállományokat.