Másodfajú fémek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A másodfajú fémek a fémek egyik csoportja, a periódusos rendszer III/A-VI/A oszlopában szerepelnek. Ide tartozik az alumínium (Al), a gallium (Ga), az indium (In), az ón (Sn), a tallium (Tl), az ólom (Pb), a bizmut (Bi), a réz (Cu), az ezüst (Ag), az arany (Au), valamint a 113-116 rendszámú transzurán elemek.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A másodfajú fémekre jellemző az alacsony olvadáspont (30 °C-330 °C), kivétel az alumínium (660 °C).

Bővebb kitérés a réz csoport elemeire:

Kettős sajátságúak (oxidációfokuktól függően), mivel hasonlítanak:

1. a félfémekre: a p-mezőbeli másodfajú fémek ns2 elektronpárja sokszor nemkötő marad, illetve pl. a komplexképző sajátságaik alapján is, mivel az (n-1) d e--jaik kevésbé vesznek részt --> 4-es koordinációs szám a jellemző, ritkább a 6-os

2. Az átmeneti fémekre: vegyértékelektronjaik nem teljesen különülnek el a nemesfém-héjtól d-mezőbeli másodfajú fémek oxidációfoka az oszlopszámnál nagyobb is lehet elektronegativitásuk viszont nagyobb (kiv. platinafémek, melyekéhez hasonló); több is nemesfém .

Nagysűrűségű, viszonylag puha, jól megmunkálható (aranyfóliák), A1 rácsú fémek. A réz vörös, az ezüst fémesen fehérfényű, az arany sárga. Elektromos vezető (Ag 16 nWm) és hővezető (Ag 430 W/mK) képességük kiemelkedő. Kolloidjaik jellemző színűek (részecskeméret), pl. vörös, kék és ibolyaszínű aranykolloid rendszerek.

Kémiai tulajdonságok:

Tiszta, száraz levegőben mindhárom fém stabilis, bár a réz magasabb hőmérsékleten reagál oxigénnel: 4 Cu + O2--> 2 Cu2O. Nedves, CO2 tartalmú levegőben a réz patina, szulfid jelenlétében pedig barna CuS, ezüstből fekete Ag2S (Hepar-reakció). A réz és az ezüst oxidáló savakban (salétromsav=választóvíz: 14/24 karát) oldódik: 3 Ag + 4 HNO3 --> 3 AgNO3 + NO + 2 H2O Az arany csak királyvízben: Au + 4 HCl + HNO3 --> H[AuCl4] + NO + 2 H2O A rezet ammónium-hidroxidban is lehet oldani oxigén jelenlétében: 2 Cu + 8 NH4OH + O2 --> 2 [Cu(NH3)4](OH)2 + 6 H2O Az ezüst és az arany pedig ciánlúgozással hasonlóan, míg a réz a KCN oldatból H2-t fejleszt. A réz félnemesfém – könnyen képződik oxid a hidroxidjából, nem igazán oldódik ásványi savakban. Az ezüst és az arany nemesfém. Számos más fémmel és egymással is ötvözetet képeznek; osztályozásuk a vegyértékelektronok és az atomok számának aránya (elektronkoncentrációelektronvegyületek) alapján, pl. a -sárgarézben (Cu-Zn ötvözet) 1,5. Nagy komplexképzési hajlamúak: jellemző koordinációs számuk 4.

Felhasználás:

Cu: ötvözőanyag: sárgaréz (Cu-Zn), bronz (Cu-Sn), konstantán= 45% Ni+ 55% Cu (+Mn), alpakka= Ni+Cu+Zn, érmék (Cu+Ni+Ag, esetleg Zn/Mn); elektrotechnika: vezetékek, huzalok, elemek, szupravezetők: YBa2CuIIyCuIII3-yOx (6<x<7) és La2-xSrxCuIIyCuIII1-yO4; Fehling-reagens (tartaráto-komplexe enyhe redukálószerek kimutatására), permetezőszerek (CH3)2SiCl2→szilikonok reakcióban használt katalizátor, Cu/V ciklohexanol→ciklohexanon katalizátora adipinsav előállítására a nylon-66 gyártásánál; Ag: elektrotechnikai eszközök (biztosítékok) és szárazelemek, dísztárgyak, ékszerek, tükrök, fényképészet, újezüst= 25% Ag + 50% Ni + 25% Zn; AgI esőcsinálás Au: pénzvilág, ékszerek (24 karát =100m/m%), elektrotechnikai eszközök (kontaktusok), fóliák (1cm3 Au  18 m2, 230 atom vastagságú), speciális hővisszaverő üvegek, gyógyászat, nanotechnológia .

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]