Kovalens kötés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko=közös, valens=vegyértékű). Kémiai jellegükben azonos vagy különböző elemek atomjai között jön létre, vegyérték elektronjaik közössé tételével.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A kötés létrejöttének feltételei

  1. részecskék effektív ütközése
  2. megfelelő energia
  3. pályaátfedés
  4. ellenkező spinkvantumszámú elektronok

[szerkesztés] Apoláris kovalens kötés

Apoláris kovalens kötés esetében a kötéskialakitó elektronfelhő, az atommagokat összekötő képzeletbeli szakasz felezőpontjára emelt merőleges síkhoz viszonyítva szimmetrikus (a sűrűség egyforma). Tehát az apoláris kovalens kötés azonos atomok között jön létre.

[szerkesztés] Poláris kovalens kötés

Ha kettő vagy több atom vegyértékelektronjai közös pályán mozognak azt kovalens kötésnek nevezzünk. Például két hidrogén ha találkozik "egyesülnek" mindkettőnek két elektronja lesz, azaz osztoznak azon a kettőn. Tehát: H* + *H = H-H (H2) Poláris kovalens kötés esetében az elektron felhő sűrűsége a képzeletbeli síkhoz viszonyítva nem lesz szimmetrikus, a sűrűség nagyobb lesz a nagyobb elektronvonzó képességgel rendelkező atom esetében.

[szerkesztés] Típusai

Kovalens kötés kialakulásakor két atomi egy elektronos orbitál átfedésével jön létre, molekula orbitál jön létre.

[szerkesztés] Szigma típusú kötés (stabil)

Az atommagok közös tengely mentén fednek át és az atomok elfordulhatnak a kötés mentén.Ebben a típusú kötésben a P illetve az S orbitálok vesznek részt

[szerkesztés] Pi típusú kötés (nem stabil)

A p orbitálok párhuzamosan fednek át (S típusú orbitál nem vesz részt). A kötés nem engedi az atomok elfordulását.

[szerkesztés] A közössé tett elektronok száma szerint

A kovalens kötés lehet:

  • egyes kovalens kötés (1-1 elektron) - mindig szigma kötés
  • kettős kovalens kötés (2-2 elektron) - 1 szigma és 1 pi kötés
  • hármas kovalens kötés (3-3 elektron) - 1 szigma és 2 pi kötés