Molekula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Molekulának nevezzük az erős, kémiai kötésekkel összekapcsolódott atomokból álló atomcsoportot. Ezek az ún. elsődleges kötések: az ionos kötés, a kovalens kötés és a fémes kötés. Töltésük nincs (semleges töltés), ha mégis rendelkezik töltéssel, akkor azt összetett ionnak nevezzük.

A molekulát az azt alkotó atomok fajtáját és azok számát feltüntető képlettel jelöljük.

A molekulák halmaza a molekularács.

Tartalomjegyzék 1 Egyatomos molekula 2 Monomer 3 Dimer 4 Trimer 5 Oligomer 6 Makromolekula

[szerkesztés] Egyatomos molekula

A nemesgázok atomjai molekulának tekinthetők. A nemesgázok elektronhéja telített, ezért elektron leadásra és felvételre nem képesek. Magas az ionizációs energiájuk.

[szerkesztés] Monomer

Monomernek (a görög mono „egy” és meros „rész” szavakból) nevezzük azon egyszerű molekulákat, melyek megfelelő körülmények között képesek nagy számban összekapcsolódni (polimerizáció).

[szerkesztés] Dimer

Két összekapcsolódott monomerből álló molekula.

[szerkesztés] Trimer

Három összekapcsolódott monomerből álló molekula.

[szerkesztés] Oligomer

Kis („véges”) számú (rendszerint 10-100) összekapcsolódott monomerből álló molekula.

[szerkesztés] Makromolekula

Kb. száznál több atomot tartalmazó molekulákat makromolekuláknak nevezzük. Ezek alapvázát jellemzően szénatomok alkotják, és a szerves kémia foglalkozik velük részletesen.