Digital object identifier

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A digital object identifier (digitális-objektum azonosító[1] vagy digitális objektumok azonosítója,[2] DOI) elektronikus dokumentumok azonosítását lehetővé tevő jelzés. A DOI a Nemzetközi DOI Alapítvány (International DOI Foundation, IDF) bejegyzett védjegye.[3] Az IDF meghatározása szerint a „DOI név egy digitális azonosító bármely szellemi termék számára”. A DOI lehetővé teszi, hogy „szellemi termékeket digitális hálózatokon állandóan azonosítani lehessen, és a rájuk vonatkozó kurrens adatokat el lehessen érni”.[4]

A DOI-k a Corporation for National Research Initiatives (CNRI) kezelőrendszerén (Handle System) belül a 10. előtaggal vannak ellátva.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Összehasonlítás más szabványokkal

A DOI és más szonosító rendszerek közti legfontosabb különbség, hogy nem helyhez kötött, nem függ attól, hol található a dokumentum (mint például az URL vagy az URN).

[szerkesztés] Felépítés

A DOI egyedi alfanumerikus karaktersor, mely egy elő- és egy utótagból áll.

10.1000/182

ahol:

10.1000 az előtag, ezen belül
10 a directory code (jelenleg a 10. egyetlen használatban lévő)
1000 a publisher ID, vagyis a regisztrált kiadó kódja
182 az item ID, vagyis az egyedi dokumentum kódja (általában egy jóval hosszabb szám)

Az előtagot a DOI regisztrációs ügynöksége osztja ki a regisztrálásukat kérőknek. Az utótagot maga a regisztált adja hozzá, ügyelve arra, hogy az előtagon belül egyedi legyen.

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások