ISBN

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy ISBN vonalkódja. A vonalkód reprezentálja a 13 számjegyű ISBN-t (például: ISBN 978-81-7525-766-5). A régi stílusú 10 számjegyű ISBN 81-7525-766-0 a tetejére, a 13 számjegyű az aljára kerül. Mindkét szám ugyanazt a könyvet jelöli. (2007. január 1. óta a vonalkód fölött is a 13 jegyű ISBN-t kell feltüntetni.)

Az ISBN vagy ISBN-szám[1] (International Standard Book Number) 13 jegyű (a 2007. január 1. előtt kiadott könyveknél 10 jegyű) azonosítószám, a könyvek és egyéb monografikus jellegű művek (a részletes listát lásd az Alkalmazási köre szakaszban) nyilvántartására szolgáló nemzetközi szabványos számrendszerhez tartozó kód.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ISBN ötletét W. H. Smith vetette fel először 1965-ben, amikor könyvkereskedését egy számítógépekkel felszerelt raktárépületbe költöztette. 1966-ban készítették elő a Standard Book Numbering (SBN) elnevezésű rendszert, mely így 1967-ben bevezetésre kerülhetett az Egyesült Királyságban.

Az ISO tárgyalásokat kezdett 1968-ban Londonban Dánia, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia, Norvégia, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és az UNESCO megfigyelői részvételével a brit SBN rendszer nemzetközi bevezetéséről. 1969-ben a berlini és stockholmi ülések során született döntés az ISBN 1970-es nemzetközi bevezetéséről. Az ISBN lett az ISO 2108 szabvány.

Ezt a rendszert használta 2007. január 1-jéig közel 150 ország, amikor az ISBN számjegyeinek számát 10-ről 13-ra emelték.[2]

ISBN Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország 1974 óta tagja az ISBN-rendszernek, országkódja 963.

Az azonosítót az Országos Széchényi Könyvtárban működő Magyar ISBN Iroda osztja ki. Az új 13 jegyű ISBN bevezetésének részleteiről a Könyvtári Intézet honlapján a Szabványok… pont alatt lehet tájékozódni.

Alkalmazási köre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő kiadványok kaphatnak ISBN-t:

  • Nyomtatott könyvek, brosúrák;
  • Braille kiadványok;
  • Térképek;
  • Oktatási célú video- és diafilmek, szoftverek;
  • Kazettán, CD-n vagy DVD-n kiadott hangoskönyvek;
  • Elektronikus kiadványok, akár fizikai hordozón, akár online hozzáféréssel;
  • Multimédiás kiadványok, amennyiben a tartalom túlnyomó része szövegalapú.

A következőkre nem szabad ISBN-t kiutalni:

  • Időszaki kiadványok egésze[3] (ezek ISSN-t kaphatnak);
  • Hangfelvételek és kották (utóbbiakat ISMN-nel lehet ellátni);
  • Maga a szöveges mű mint szellemi termék;[4]
  • Címlap és szöveges tartalom nélküli művészeti nyomatok, képeskönyvek, kifestők;
  • Személyes dokumentumok, pl. szakmai önéletrajzok;
  • Rövid életű (efemer) nyomtatványok, mint például naplók, naptárak, noteszek, reklám- és hirdetési anyagok, üdvözlőkártyák, képeslapok stb.
  • Faliképek, tablók;
  • Elektronikus hirdetőtáblák;
  • Nem oktatási célú video- és diafilmek, szoftverek;
  • Játékok.

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ISBN első számcsoportja a GS1 által kinevezett 978 vagy 979 előtag; a második számcsoport a könyv származási országára vagy nyelvére utal, a harmadik a könyvkiadót jelöli, a negyedik a könyv azonosítására, az ötödik (ez csak egy számjegyből áll) az egész számsor matematikai ellenőrzésre szolgál. Az ISBN-ekhez automatikusan hozzárendelhető a hasonlóan szabványos, gépek által leolvasható vonalkód is. (A 979-es előtag 2008-as bevezetése érintette az ISMN rendszerét, amelyek a 979-0 számcsoportba kerültek.)

A könyvsorozatokat és az időszaki kiadványokat ún. ISSN (International Standard Serial Number) számmal azonosítják. Ez kétszer négy, egymástól kötőjellel elválasztott számcsoportból áll, amelyek az ISBN-nel szemben nem bírnak jelentéssel (nem utalnak országra vagy kiadóra).

Az ISBN – és sorozatok esetén az ISSN – feltüntetése a könyvben kötelező, ezek jellemzően a copyright- vagy a kolofonoldalra kerülnek. A mindig nagybetűkkel írandó ISBN/ISSN mozaikszavakat követő számcsoportokat kötőjelek vagy szóközök választják el egymástól.

Egy könyv mindegyik kiadása és változata (kivéve az utánnyomást) egyedi ISBN azonosítót kap. A szám lehet 13 vagy 10 (2007. január 1. előttiek) számjegyű, és az alábbi részekből áll:

Az ISBN részeinek szemléltetése
  1. ha 13 számjegyű ISBN, akkor egy GS1 prefix, 978 vagy 979,
  2. a származási ország vagy egy nyelvi területet jelölő kód,
  3. a kiadó,
  4. a termék száma, és
  5. egy ellenőrző karakter.

A különböző részek különböző hosszúságúak lehetnek, kötőjellel elválasztva. A jelenleg érvényes, 2006-ban megjelent ISBN Útmutató[5] szerint „az ISBN öt számcsoportból áll, melyek közül az elsőnek és az utolsónak a hosszúsága kötött, a középső háromé változó. A számcsoportokat kötőjel választja el egymástól.” (A szóköz is megengedett tagolókarakter.[6])

A második számcsoport 0 vagy 1 az angol anyanyelvű országokban, 2 a francia, 3 a német, 4 a japán, 5 az orosz anyanyelvű országokban stb. Az eredeti SBN-ből hiányzott az országazonosító, de eléírva egy 0-t a 9 számjegyű SBN helyes ISBN kóddá alakul át. Az ország mező 5 karakter hosszú lehet; a 99936-s Bhután számára van fenntartva.

A kiadó azonosítóját a helyi ISBN ügynökség állapítja meg. A termékszámot vagy maga a kiadó, vagy szintén az ügynökség adja ki. (Magyarországon jelenleg ez utóbbi a gyakoribb.) Nem kötelezhető minden kiadó hogy ISBN azonosítót rendeljen kiadványaihoz - mint például Kína –, mert az ISBN-re vonatkozó szabvány (MSZ ISO 2108:2005) alkalmazása önkéntes, de a legtöbb könyvesbolt csak ISBN azonosítóval ellátott kiadványt hajlandó forgalmazni.

A kiadók kiadói azonosítókat (más néven kérelmezőelemeket) kapnak. Minél rövidebb a kérelmezőelem, annál több karakter marad a kiadványok azonosítására. Így megeshet, hogy egy kisebb kiadó például 5 karakteres értelmezőelemet kap, de csak 1 karakteres termékazonosítót. Ha egy kérelmezőelem betelik, újat lehet igényelni. Ebből következően több különböző szám jelölheti ugyanazt a kiadót.

Az ISBN-nel a Wikipédia is automatikusan hivatkozza, és így kereshetővé teszi a könyveket. Például a könyvekről szóló egyik fontos kézikönyv hivatkozása ekképpen készíthető el: Febvre, Lucien – Martin, Henri-Jean: A könyv születése, Osiris, 2005 (ISBN 963-389-831-5). A példában szereplő ISBN első három jegye (963) Magyarországra utal.

Az ellenőrző karakter[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos irányelv létezik az ellenőrző karakter használatáról az ipar és a könyvtárak között. A kiadók olykor elfelejtik ellenőrizni az általuk kiadott kiadvány ISBN-jének érvényességét, ezzel nehéz helyzetbe hozva a könyvtárakat, könyvesboltokat és az olvasókat.

A legtöbb könyvtár és könyvesbolt a kiadó által helytelenül megadott ISBN-t használja. A Library of Congress (USA nemzeti könyvtára) egy listát tart nyilván a hibás ISBN-nel megjelent könyvekről.

Néhány könyvrendelő rendszer, mint például az Amazon.com, nem kereshető érvénytelen ISBN-nel.

Számítása a 10 számjegyű ISBN esetén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos kézikönyvében a Nemzetközi ISBN Ügynökség a 10 számjegyű ISBN ellenőrző karakterét - ami a kód utolsó karaktere - a számjegyek 10-től 2-ig történő súlyozásával számolja modulo 11 felett. Ez azt jelenti, hogy mind a kilenc számjegyet megszorozzák egy 10 és 2 közötti szorzóval, majd ezek összegét kiegészítik a legkisebb olyan számra, ami maradék nélkül osztható 11-gyel. A kiegészítés lesz az ellenőrző karakter.

A fenti módszerre példa, ha ez első kilenc karakter "0-306-40615":

  10×0 + 9×3 + 8×0 + 7×6 + 6×4 + 5×0 + 4×6 + 3×1 + 2×5
=  0  +  27  +  0  +  42 +  24 +  0  +  24 +  3  +  10
= 130
11 legközelebbi többszöröse: 12×11 = 132
132 - 130 = 2

Tehát az ellenőrző karakter a 2, és a teljes számsor az ISBN 0-306-40615-2.

A másik módszer szerint a számjegyeket megszorozzák a számjegy pozíciójával a számsorban (ez egy 1-9 közötti érték), majd ezek összegét kiegészítik a legkisebb olyan számra, ami maradék nélkül osztható 11-gyel. A kiegészítés lesz az ellenőrző karakter.

A fenti módszerére példa, ha ez első kilenc karakter "0-306-40615":

  1×0 + 2×3 + 3×0 + 4×6 + 5×4 + 6×0 + 7×6 + 8×1 + 9×5
=  0  +  6  +  0  +  24 +  20 +  0  +  42 +  8  +  45
= 145
= 13×11 + 2

Tehát az ellenőrző karakter a 2, és a teljes számsor az ISBN 0-306-40615-2.

Mélyebb matematikai magyarázat: látható, hogy a 10 számjegyű ISBN ellenőrző karakterét a számjegyek skaláris szorzataként számoljuk modulo 11 felett. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) × (x,x,x,x,x,x,x,x,x) mod 11 = ellenőrző karakter.

A két leggyakoribb hiba az ISBN használatakor (például gépeléskor vagy íráskor) a hasonló vagy egymás mellett álló számjegyek felcserélése. Mivel a 11 prímszám, az ISBN ellenőrző karakter számítási módszere minden esetben jelzi az említett két hibát. Ha a hiba a kiadónál keletkezik, a könyvet hibás ISBN azonosítóval is kiadhatják.

Számítása a 13 számjegyű ISBN esetén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzetközi ISBN Ügynökség hivatalos 2005-s kézikönyve tartalmazza a 2007. január 1-jétől használandó 13 számjegyű ISBN azonosítók ellenőrző karakterének számítási módszerét.

Az ellenőrző karakter számításához először mind a 12 számjegyet (13 karakteres ISBN, kivéve az utolsó ellenőrző karakter) eggyel vagy hárommal kell megszorozni. Ezeket összegezve modulo 10 felett, majd a maradékot kivonva 10-ből áll elő az ellenőrző karakter. Ha 10 az eredmény, akkor 0 használandó.

Például, a 978-0-306-40615-__ számítása:

  9×1 + 7×3 + 8×1 + 0×3 + 3×1 + 0×3 + 6×1 + 4×3 + 0×1 + 6×3 + 1×1 + 5×3
=  9  +  21 +  8  +  0  +  3  +  0  +  6  +  12 +  0  +  18 +  1  +  15
= 93
93 / 10 = 9 maradék 3
10 – 3 = 7

Tehát az ellenőrző karakter a 7, és a teljes számsor az ISBN 978-0-306-40615-7.

A 978-0-356-42615-__ számítása:

  9×1 + 7×3 + 8×1 + 0×3 + 3×1 + 5×3 + 6×1 + 4×3 + 2×1 + 6×3 + 1×1 + 5×3
=  9  +  21 +  8  +  0  +  3  +  15 +  6  +  12 +  2  +  18 +  1  +  15
= 110
110 / 10 = 11 maradék 0
10 – 0 = 10
10 cseréje 0-ra

Tehát az ellenőrző karakter a 0, és a teljes számsor az ISBN 978-0-356-42615-0.

Szemben a 10 számjegyű ISBN-nel, ez a rendszer nem minden esetben képes jelezni a helycserélési hibákat.

Az ISBN és a könyvcenzúra Kínában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ISBN-t a könyvcenzúra eszközeként használják a Kínai Népköztársaságban. Minden könyvnek rendelkeznie kellett ISBN-nel, hogy a nyomda kinyomtathassa. Ezeket pedig az állami kiadók rendelték ki. Mindazonáltal, az 1990-es évek óta a cenzúra ezen formája kevésbé hatékonnyá vált, mivel az állami kiadóvállalatok, ahogy az állami támogatásukat megszüntették a többi állami tulajdonban lévő vállalathoz hasonlóan, jelenleg annak adják el az ISBN-eket, aki a legtöbbet kínál érte, a könyv tartalmára való tekintet nélkül.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szigorúan véve az utóbbi forma redundáns, hiszen az „N” az ISBN betűszóban a Number helyén áll – hasonló redundáns formák a HTML nyelv (HyperText Markup Language), CD lemez (Compact Disk) stb. –, azonban ez az információ normál nyelvi kompetenciával nem dekódolható, tehát az egyértelműsített ISBN-szám forma sem kárhoztatható.
  2. History. isbn.org. (Hozzáférés: 2008. december 29.)
  3. Az időszaki kiadvány lehet periodikum (pl. napilap, magazin, évkönyv stb.) vagy sorozat. A sorozat tagjai külön-külön kaphatnak ISBN-t, a periodikumok egyes számai viszont nem!
  4. Például az Utas és holdvilág minden konkrét kiadása kap egy-egy külön ISBN-t, de maga a regény mint elvont szellemi alkotás nem kaphat.
  5. ISBN Útmutató 9. oldal
  6. „Megjegyzés: A kötőjelek nem hordoznak külön jelentést, csak az olvashatóságot segítik. Előfordul, hogy kötőjelek helyett szóközökkel választják el a számcsoportokat; korábban a Magyar ISBN és ISMN Iroda is ezt a gyakorlatot követte. A tapasztalatok szerint a kötőjelek alkalmazása előnyösebb, ugyanis a tagolás így jobban látható.” ISBN Útmutató 9. oldal

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Útmutatók, ismertetők
A rendszer változása (áttérés a 13jegyű ISBN-re)
Angol nyelvű
Online segédeszközök
  • www.isbn.org/converterpub.asp 10-s ISBN-ről 13-s ISBN-re konvertál; az érvényesség ellenőrzésére is használható.
  • Az ISBN eszközök weblapján található egy Java osztály az ISBN reprezentálására.
  • Kimba Kano–Internet Explorer és Firefox kiegészítő beépített ISBN keresővel.
  • ISBN check form a 10-s ISBN érvényességét vizsgálja; egy listát ad a lehetséges helyes ISBN-ekről, ha a bemenete érvénytelen.
  • ISBNdb.com–könyvkereső ISBN, szerző, cím szerint; kijavítja az ellenőrző karaktert, ha hibás.