Mozaikszó

A mozaikszó (vagy akronima) a szóösszevonással létrehozott szavak egy fajtája. A mozaikszók speciális típusa a betűszó (vagy inicializmus), amely az eredeti, több szóból álló kifejezés egyes szavainak csak a kezdőbetűiből áll.

A mozaikszók abban különböznek a vegyülékszóktól, hogy – legalábbis kezdetben – nem hordoznak az eredeti kifejezéstől eltérő jelentést (például televízió, TV, illetve tévé jelentései megegyeznek). A rövidítésektől abban különböznek, hogy a beszélt nyelvben is léteznek és önálló szóként viselkednek.

Terminológia

A nemzetközi terminológia a szóösszevonások (angolul: blend) közé sorolja a mozaikszókat (acronym) és a vegyülékszókat (portmanteau). A magyar helyesírás szabályai némileg következetlen, és eltér a nemzetközi terminológiától: szóösszevonásnak nevezi a szavak részleteiből, betűszóknak a szavak kezdőbetűiből létrehozott szavakat, ezt a két típust együtt pedig mozaikszóknak. (A vegyülékszókat nem tárgyalja, mivel helyesírási szempontból ezek nem képeznek önálló kategóriát.) Ugyanakkor a szótárak, így az Idegen szavak és kifejezések szótára is, a mozaikszót az akronima kifejezéssel azonosítja.

A mozaikszók típusai

A tulajdonnévi betűszók

A magyar és az idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), UNESCO (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization).

A közszói betűszók

Ezek csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: tbc (= tuberkulózis), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), tv (televízió).

A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), PVC (= poli(vinil-klorid), URH (= ultrarövidhullám).

Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv), TDK (= tudományos diákkör). A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé, tébécé, tévé.

A szóösszevonások

Azok a mozaikszók tartoznak ide, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak ki.

• A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk: Ofotért (= Optikai, Finommechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Vállalat), Alitalia (= ala: magyarul szárny és Italia: magyarul Olaszország).

Reklámcélokból a nagybetűs írásmód is szokásos: OFOTÉRT, ALITALIA.

• A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat: gyes (= gyermekgondozási segély), radar (= radio detection and ranging), telex (= teletype exchange), trafó (= transzformátor).

A mozaikszók írásmódja a magyar nyelvben

A mozaikszók után, illetve elemei közé nem teszünk pontot.

Betűszók

A kötőszók és névelők mindig kimaradnak a betűszóból: MKHB = „Magyar Kereskedelmi és Hitelbank” („MKÉHB” helyett). Néha, a jó hangzás (kiejthetőség) kedvéért vagy más betűszavaktól való megkülönböztetés céljából egyéb betűket is kihagyunk, például összetett szavak utótagjainak kezdőbetűit kihagyhatjuk, különösen ha az melléknév: RAB = „Rendszerleíró adatbázis” (a „RLAB” helyett). A közszói betűszók (amelyek közneveket jelölnek) állhatnak csupa kisbetűből, de a csupa nagybetűs írásmód sem helytelen; a szaktudományok esetében általában a csupa nagybetűs írásmód az elterjedt. A tulajdonnévi betűszóknak minden betűjét nagybetűvel írjuk (mivel általában eleve nagybetűs szavakból állnak össze), újabban azonban a kettős mássalhangzók második betűjét kisbetűvel szokás írni (MSz = „Magyar Szabvány”, az MSZ helyett). A betűszók előtti névelő a szó kiejtett változatához igazodik (amely lehet betűnkénti, vagy betű szerinti kiejtés). Ugyanígy a kiejtett változathoz igazítjuk a toldalékhasználatot is. Az utótagokat kötőjellel kötjük a betűszókhoz. Néhány közszói betűszót már kiejtés szerint, teljesen kiírunk, például: pévécé, tévé.

Források

• A magyar helyesírás szabályai (2004) 283-287. szabály (84-85. oldal)
• A magyar helyesírás szabályainak „A rövidítések és a mozaikszók” című fejezete a Wikisource-ban

További információk

• Abbrevia.hu
• Dr. Szabó Iván: Az angolszász alapú, informatikához kapcsolódó betűszavak szótára és feloldásaik, angolul és magyarul. (2005.) Link beill.: 2010. április 9.