2008
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század
Évtizedek: 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek
Évek: 2003 – 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009 – 2010 – 2011 – 2012 – 2013
[szerkesztés] Események
[szerkesztés] Január
- január 1.
- Az Európai Unióval összefüggő események:
- Megszűnik a Magyar Köztársaság Határőrsége, mert integrálódik a Magyar Köztársaság Rendőrsége kötelékébe.
- Közigazgatási reform Oroszországban: 85 helyett 84 közigazgatási egység, miután Uszty-Ordinszkiji Burját AK Irkutszk része lesz.
- Az ENSZ átveszi az Afrikai Unió – AMIS keretei között – szolgálatot teljesítő egységeitől az irányítást, és létrejön az ENSZ–AU „Hybrid Force”.
- január 3.
- Előválasztások Amerikában: Iowa államban a demokratáknál Barack Obama, a republikánusoknál Mike Huckabee győz.
- A Srí Lanka-i kormány felmondja a tamil tigrisekkel 2002-ben kötött tűzszünetet.
- január 4.
- A mauritániai franciák elleni támadás miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy törlik a 2008-as Lisszabon–Dakar-ralit. 1979 óta először fordul elő ilyen.
- Anyang Nyongo, a Narancssárga Demokratikus Mozgalom főtitkára bejelenti, hogy a kenyai ellenzék új elnökválasztást követel.
- január 5. – Grúziában Miheil Szaakasvili nyeri az elnökválasztást.
- január 6.
- Nagy erejű földrengés rázza meg Görögországot. A rengés epicentruma Athéntól 150 kilométerre délnyugatra, a Peloponnészosz-félszigeten fekvő Leonídi városánál volt.
- Amerikai hadihajókat provokáltak iráni járőrhajók Hormuzi-szorosban.
- január 7. – Kocsis L. Mihály főszerkesztő-helyettes látja el a Magyar Hírlap főszerkesztői teendőit, miután Gazsó L. Ferenc 4-én kérte felmentését.
- január 8.
- Pokolgépes merényletet követnek el D. M. Dasszanajake Srí Lanka-i nemzetépítési miniszter ellen, aki a korházba szállítás után nem sokkal életét veszti.
- Késsel támadt a Maldív-szigetek államfőjére egy fiatalember, de Maumun Abdul Gajum köztársasági elnök sértetlenül élte túl az esetet.
- Előválasztások Amerikában: New Hampshire államban a demokratáknál Hillary Clinton, a republikánusoknál John McCain győz.
- Bilawal Bhutto Zardari az ENSZ által felügyelt vizsgálatot kér anyja, Benazir Bhutto halála ügyében.
- január 9–16. – George W. Bush nyolcnapos közel-keleti körútja: első állomása Jeruzsálem volt, ahol Simon Peresz államfővel és Ehud Olmert miniszterelnökkel tárgyalt az izraeli–palesztin béke lehetőségéről, majd január 10-én a ciszjordániai Ramallahba látogatott, ahol Mahmúd Abbász palesztin elnök fogadta. Ezt követően Kuvaitban felkereste az amerikai hadsereg Camp Arifjan bázisát, majd Bahreinbe (12-én), az Egyesült Arab Emírségekbe (13–14-én), Szaúd-Arábiába (15-én) és Egyiptomba (16-án) látogatott.
- január 10.
- Kenyában – az egymással szemben álló – pártok megállapodnak abban, hogy egy olyan afrikai bizottság segítségével igyekszenek úrrá lenni a belpolitikai válságon, amelyet Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár vezet.
- A pakisztáni Lahorban 22 ember meghal és mintegy hatvanan megsebesülnek a Legfelső Bíróság épülete előtt történt öngyilkos merényletben.
- Megváltoztaja a Postabank-perben hozott első fokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla: a korábban felmentett Princz Gábort és társait másodfokon bűnösnek mondja ki.
- Több mint negyven al-káidás búvóhelyet támad amerikai légierő két B1-es bombázója és négy F-16-os vadászgépe Bagdadtól délre.
- Hat amerikai katona életét veszti a közép-iraki Dijála tartományban, miután egy házban működésbe lép egy robbanószerkezet.
- január 11. – Ötvenkilenc felkelő és egy katona veszti életét a Srí Lanka északi részén a tamil szakadárok és a kormányhadsereg között dúló harcokban.
- január 12.
- Magukat az al-Káida terrorszervezethez tartozónak mondó fegyveresek egy csoportja kirabolja a Gázai övezet északi részén fekvő Bet Lahia egyetlen magániskoláját.
- Parlamenti választások Tajvanon.
- Életét veszti két holland katona Afganisztán déli részén, Uruzgán tartománybeli támaszpontjuk közelében, miután felkelők tüzet nyitottak rájuk.
- A horvát parlament beiktja hivatalába az Ivo Sanader vezette új jobbközép koalíciós kormányt.
- Lezuhan a nemzetközi erők kötelékében szolgáló macedón békefenntartókat szállító Mi-17-es típusú helikopter. A Boszniából hazafelé tartó gépen utazó 11 katona életét veszti.
- január 13.
- Több mint 50 ezer ellenzéki tüntet a grúziai Tbiliszi központjában az elnökválasztás végeredménye miatt.
- Nalcsikban – a Kabaldin Balkár Köztársaság fővárosában – ismeretlenek az utcán lelövik a szervezett bűnözés elleni csoport és a különleges kommandós alakulat főnökeit.
- Sólyom László magyar köztársasági elnök látogatása Kárpátalján, ahol megbeszélést folytat Viktor Juscsenko ukrán elnökkel.
- január 14.
- Pokolgép robban a pakisztáni Karacsiban; a merénylet hat halálos áldozatot és sok sebesültet követel.
- Négy tálib fegyveres merényletet követ el Kabul Serena nevű hotelében, ahol a norvég külügyminiszter, Jonas Gahr Stoere is tartózkodik.
- A NASA MESSENGER nevű műholdja a Merkúrhoz az első utazását teszi meg a három közül, majd 2011-ben bolygó körüli pályára fog állni.
- Thaiföldön egy muszlim szeparatista rajtaütés során nyolc, bázisa felé tartó katona veszíti életét.
- január 14–18. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ötnapos indiai látogatása, mely során Manmohan Szingh-gel is tárgyal (18-án).
- január 15.
- Bejrútban bomba robban az amerikai nagykövetség gépkocsija mellett, legkevesebb négy ember meghal és tucatnyian megsebesülnek, köztük az autó sofőrje.
- Az Ice Prince görög teherszállító hajó – 20 fős legénységgel és több mint ötezer tonna fűrészáruval a fedélzetén – elsüllyed Nagy-Britannia délnyugati partjainál, Devon közelében.
- Előválasztások Amerikában: A michigani republikánus előválasztást Mitt Romney nyeri.
- január 16.
- Robbanószerrel megrakott övvel a derekán követ el öngyilkos merényletet egy nő az iraki Dijála tartomány Hán Bani Szaad városának zsúfolt piacterén.
- Lemond az olasz igazságügy-miniszter (Clemente Mastella), arra hivatkozva, hogy korrupció vádjával eljárást indítanak felesége ellen.
- A kenyai kormány bejelenti, miszerint szívesen látja az afrikai közvetítőket az ország belpolitikai válságának megoldása érdekében.
- A palesztinokkal való tárgyalások miatt kilép az izraeli kormányból Avigdor Liberman, a stratégiai ügyek minisztere.
- Leteszi hivatali esküjét a hét évre újraválasztott üzbég elnök, Iszlam Karimov.
- Izraeli katonák megölik Dzsenín város közelében az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet ciszjordániai katonai vezetőjét.
- Sólyom László a Sándor-palotában, a parlamenti pártok frakcióvezetői előtt ismerteti új ombudsmanjelöltjeit: Fülöp Sándor a jövő nemzedékek ombudsmanja, míg Zombor Ferenc adatvédelmi biztos lenne.
- január 17. – Csalással, hivatali visszaéléssel és megvesztegetéssel vádolja meg Traian Băsescu román államfő Adrian Năstase egykori kormányfőt, valamint nyolc volt és hivatalban levő minisztert.
- január 18. – Rakétát lő ki egy izraeli repülőgép a Gázai övezetben lévő palesztin belügyminisztérium épületére. A támadás során egy ember meghal, több mint harmincan megsebesülnek.
- január 19. – Irakban, az ország északnyugati részén – az egyik legnagyobb síita vallási ünnepségről (asúra) hazatartó zarándokok közül – heten veszítik életüket egy rakétatámadás során.
- január 20.
- Nemzetgyűlési választások Kubában.
- Tbilisziben, a parlament előtti téren – amerikai mintára megrendezett szabad ég alatti ceremónián, a meghívott külföldi és hazai vendégek előtt – beiktatják hivatalába Miheil Szaakasvili elnököt.
- Nabih Berri libanoni házelnök bejelenti, hogy a január 21-ére tervezett elnökválasztást február 11-én tartják.
- Hatan halnak meg egy öngyilkos merényletben az iraki al-Anbár tartományban; a merénylet tulajdonképpeni célpontja – egy amerikai támogatást élvező szunnita sejk – sértetlen marad.
- Elnökválasztás Szerbiában.
- január 21.
- Clemente Mastella igazságügy-miniszter távozásával felbomlik az olasz kormánykoalíció.
- Lettország kiutasít egy a státusával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytató orosz diplomatát.
- A Kongói Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke, Vital Kalmer sajtóértekezleten bejelenti, hogy egyezség jött létre a kormány és a lázadó szervezetek képviselői között az ország keleti felében dúló harcok befejezéséről.
- Londonban tárgyal Göncz Kinga külügyminiszter brit kollégájával, David Milibanddel.
- január 22.
- Záhonynál az Európai Unió területére érkezik az első közvetlen Kína–Európa konténerszállító vonat.
- Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő Strasbourgban tárgyal.
- Maszkos fegyveresek a gázai oldalról számos ponton felrobbantják a – két részre szakadt Rafah határvárost átszelő – mintegy 14 km-es betonfalat, majd az ezt követő hajnalon több száz palesztin hatol be egyiptomi területre.
- január 23.
- Kosztasz Karamanlisz személyében 49 év óta először látogat görög kormányfő Törökországba.
- Moszkvában tárgyal Julija Timosenko ukrán és Viktor Zubkov orosz miniszterelnök.
- január 24.
- A bizalmi szavazás elvesztése után benyújtja lemondását az olasz miniszterelnök, Romano Prodi.
- New York közelében három hajó – köztük egy olajszállító – ütközött össze.
- Lemond Peter Hain, brit munka- és nyugdíjügyi miniszter, miután rendőrségi vizsgálat indult kampánypénzekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt.
- január 25.
- Benyújtja lemondását František Kašický szlovák védelmi miniszter.
- Boris Tadić szerb köztársasági elnök és Vojislav Koštunica kormányfő találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.
- Súlyos autóbalesetet szenved a szerb belügyminiszter, Dragan Jočić.
- Az olasz államfő, Giorgio Napolitano tárgyalásokat kezd Franco Marini szenátusi és Fausto Bertinotti képviselőházi elnökkel a Romano Prodi miniszterelnök lemondása nyomán kialakult belpolitikai válság rendezéséről.
- Bejrútban pokolgépes merényletben megölik a libanoni terrorelhárítás egyik tisztjét.
- január 27.
- Kisiklik egy személyszállító vonat a törökországi Kütahya város közelében; nyolcan meghalnak, huszonegyen megsérülnek.
- Tartományi parlamenti választások Hessenben és Alsó-Szászországban.
- január 28. – Az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet három tagja életét veszíti Szomáliában, amikor gépjárművük aknára fut.
- január 29. – Algírtól 50 kilométerre fekvő Thenia városban négyen meghalnak – köztük három rendőr – egy, a rendőrkapitányság elleni öngyilkos pokolgépes merényletben.
- január 30. – Szökőár-riadót rendelnek el Indonéziában, miután a Richter-skála szerinti 6,6 erősségű földrengést észlelnek a Fűszer-szigetek (Maluku-szigetek) térségében.
- január 31.
- Szabadlábra helyezik Franciaországban a 9. óta fogva tartott volt grúz védelmi minisztert, Irakli Okruasvilit, akinek letartóztatását a grúz kormány kérte.
- Varsóban Donald Tuskkal tárgyal Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő.
[szerkesztés] Február
- február 1. – Mauritánia fővárosában ismeretlen fegyveresek tüzet nyitnak az izraeli nagykövetség épületére.
- február 2.
- Heves harcok törnek ki a csádi kormányerők és lázadó fegyveresek között N’Djamena közelében, majd a lázadó fegyveresek betörnek a fővárosba és körülzárják az elnöki palotát. Az Afrikai Unió elnöke bejelenti, hogy a szervezet mindaddig kizárja Csádot tagjai sorából, míg a demokratikus rend helyre nem áll.
- Az amerikai haderő tévedésből kilenc iraki civilt öl meg Bagdadtól 50 km-re délre fekvő Iskandariyah közelében.
- Heves harcok törnek ki a csádi kormányerők és lázadó fegyveresek között N’Djamena közelében, majd a lázadó fegyveresek betörnek a fővárosba és körülzárják az elnöki palotát. Az Afrikai Unió elnöke bejelenti, hogy a szervezet mindaddig kizárja Csádot tagjai sorából, míg a demokratikus rend helyre nem áll.
- február 2–3. – Több erős földrengés rázta meg a kelet-afrikai Nagy-tavak vidékét; Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 43-an halnak meg, több százan megsérülnek.
- február 3.
- Boris Tadić, a Demokrata Párt elnöke – addigi szerb államfő – a szavazatok 50,6%-ával megnyeri a szerbiai elnökválasztás második fordulóját.
- Hervé Morin francia védelmi miniszter az Europe 1 rádióban bejelenti, hogy a lázadókkal vívott harcokban életét vesztette Daoud Soumain csádi vezérkari főnök 1-jén.[1]
- február 4. – Határozatlan idejű sztrájkot hírdet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete.
- február 5.
- Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet.
- Sólyom László köztársasági elnök a bolgár államfő, Georgi Parvanov meghívására Szófiába látogat, ahol vendéglátójával a külkapcsolatok, a gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztéséről tárgyal.
- február 6.
- Az Adriai-tengeren, Isztambulból Triesztbe tartó török teherhajó 200 tehergépkocsival, olajszármazékokkal és kilenctonnányi veszélyes anyaggal a fedélzetén kigyullad és elsüllyed Rovinj horvát kikötővárostól 13 tengeri mérföldre.
- Alessandro Bianchi szállítási miniszter bejelenti, hogy az előrehozott olaszországi parlamenti választások dátuma: április 13–14.
- Ecuadorban kitör a Tungurahua tűzhányó.
- február 7.
- Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnöke sajtótájékoztatón bejelenti, hogy felfüggesztik a vasutassztrájkot.
- Benyújtotta lemondását Edward Lowassa tanzániai kormányfő és két minisztere, mert a nevüket kapcsolatba hozták egy korrupciós üggyel.
- Az ETA pokolgépet robbant az észak-spanyolországi Vergara bíróságának épülete előtt.
- február 8. – Négy amerikai katona életét veszíti, amikor a járművük közelében felrobban egy út mentén elhelyezett pokolgép Bagdadban; egy másik katona halálát – a fővárostól északra – szintén egy pokolgép okozza.
- február 9.
- A japán védelmi minisztérium közlése szerint egy orosz harci repülőgép rövid időre behatolt Japán légtérbe, a csendes-óceáni Idzu-szigetek déli része felett, Tokiótól 650 km-re délre, helyi idő szerint reggel fél nyolckor (közép-európai idő szerint 8-án éjjel fél tizenkettőkor).
- Kudarcba fullad a cseh államfőválasztás, miután a harmadik fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a győzelemhez szükséges szavazatszámot. A pártelnökök megegyeznek, hogy 15-én megismétlik a választást.
- A libanoni parlament – 14. alkalommal – ismételten elhalasztja az államfő megválasztását.
- A Richter-skála szerint 5,4-es erősségű földmozgás rázza meg Mexikó észak-nyugati részét, melynek epicentruma az egymillió lakosú Mexicali város közelében volt.
- február 10.
- A mianmari katonai kormányzat bejelenti, hogy májusban népszavazást rendeznek az új alkotmányról, 2010-ben pedig általános választásokat tartanak.
- Ukrajna hajlandó kifizetni a Gazprom orosz gázipari céggel szemben felhalmozott tartozását, ha az ukrán Naftohaz közvetlenül a Gazpromtól, közvetítő cég beiktatása nélkül vásárolhatja meg a földgázt – jelenti ki Olekszandr Turcsinov, a miniszterelnök első helyettese.
- február 11.
- Sikertelen katonai hatalomátvétel Kelet-Timorban; a zendülők megtámadják Xanana Gusmão miniszterelnököt, José Ramos Horta államfőt pedig otthona előtt hasba lövik. A Nobel-békedíjas elnököt egy ausztráliai kórházba szállítják.[2]
- Porig ég a dél-koreai főváros, Szöul egyik fő nevezetessége, a 14. századi városfalból fennmaradt déli kapu kétszintes, pagodatetős építménye.[3]
- Több ezer diák tüntet Belgrádban, követelve Szerbia Európai Unióhoz való közeledésének folytatását, amely körül egyelőre bizonytalan kimenetelű politikai válság alakult ki.
- Esztergomban intézkedés közben, közvetlen közelről mellbe lőnek egy rendőr zászlóst.
- február 12. – A Richter-skála szerinti 6,6-es erősségű földrengés rázza meg Mexikó déli, Oaxaca térségét.
- Autóba rejtett pokolgépes merényletben megölik Emád Mugnijét, a libanoni Hezbollah egyik vezetőjét Damaszkuszban.
- február 13.
- Az ausztrál kormány előterjeszti a parlamentben azt a történelmi jelentőségű indítványt, amelyben ünnepélyesen bocsánatot kérnek az őslakosoktól azokért az igazságtalanságokért, amelyeket 1910–1970 között követtek el ellenük az egymást követő kormányok.
- A moszkvai látogatáson tartózkodó ukrán elnök kijelenti, hogy a NATO-tagságra pályázó Ukrajna hajlandó egy külön törvényben megtiltani a NATO-nak, hogy támaszpontot létesítsen az ország területén.
- Abdullah A. Badawi maláj miniszterelnök feloszlatja a parlamentet, és bejelenti, hogy előrehozott választásokat tartanak, melyet Mizan Zainal Abidin király jóváhagy.
- Kevin McCabe skót üzletember nyeri a Fradi-tendert és ezzel megszerezi a jogot, hogy megvásárolhassa a Ferencvárost, a hozzá tartozó ingatlanokkal együtt.
- február 14.
- Nyílt háborút hirdet Izrael ellen a Hezbollah egyik vezetője, miután robbantásos merényletben megölték Emád Mugnijét, a szervezet egyik vezetőjét Damaszkuszban. Az izraeli kormány figyelmezteti nagykövetségeit és készenlétbe helyezi hadseregét.
- Felszállás közben felborul és kigyullad egy fehérorosz utasszállító repülőgép az örmény fővárosban; a fedélzeten lévő 21 ember túlélte a balesetet.
- A szerb kormány határozatban nyilvánítja semmisnek Koszovó még ezután kikiáltandó függetlenségét.
- 6,7-es erősségű földrengés rázza meg Görögország déli részét, melynek epicentruma – a peloponnészoszi Kalamáta várostól délre – a tengerben volt.
- Az al-Káida terrorhálózathoz kötődő iszlám szélsőségesek merényletet terveznek Gloria Arroyo Fülöp-szigeteki elnök ellen, azonban az akciót meghiúsítják a hatóságok.
- február 15.
- Viszonylag erős – a Richter-skálán 5-ös – földrengés rázza meg Dél-Libanont.
- Ismertté válik a koszovói függetlenség kikiáltásának forgatókönyve, amely szerint a koszovói parlament 17-én tartja plenáris ülését, melyen kikiáltja Koszovó függetlenségét.
- február 16.
- Robbantásos támadást követnek el a Pakisztáni Néppárt egyik jelöltjének választási irodája ellen az afgán határ közelében fekvő Paracsinar városában.
- Légitámadásban meghal az Iszlám Dzsihád egyik vezetője a Gázai övezet egyik menekülttáborában.
- február 17.
- A prishtinai parlament rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánítja Koszovó függetlenségét Szerbiától. Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaçi miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök aláírja a „független és demokratikus állam” megalakulásáról szóló nyilatkozatot.
- Zavargások kezdődnek Szerbiában a koszovói függetlenség ellen, kövekkel és fáklyákkal dobálják meg az Egyesült Államok nagykövetségét és az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia diplomáciai képviseletét.
- február 18.
- Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Albánia, Costa Rica és Afganisztán elismeri Koszovó függetlenségét.
- Öngyilkos merényletet követnek el Afganisztánban a nemzetközi katonai erők egyik kanadai konvoja ellen; a támadásban 35 civil veszíti életét.
- Szigorú biztonsági intézkedések mellett parlamenti választásokat tartanak Pakisztánban.
- február 19. – Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki (államfői) tisztségéről.
- február 20.
- Ismeretlenek géppisztolyból sorozatot lőnek ki a korzikai Ajaccio igazságügyi palotájának épületére; személyi sérülés nem történik.
- A Richter-skála szerint 6,6-os erősségű földrengés rázza meg az indonéziai Szumátra szigetét.
- február 21.
- Olaszország elismeri Koszovót, aminek hatására Belgrád azonnali hatállyal visszahívja római diplomatáját. Független államnak ismeri el továbbá Koszovót Észtország, Dánia és Luxemburg is.
- Belgrádban, a volt jugoszláv parlament előtti téren több mint háromszázezer ember gyűlik össze a Koszovó függetlensége ellen szervezett tömegtüntetésen. Támadás éri a horvát nagykövetséget, továbbá néhány száz tüntető betör az Egyesült Államok belgrádi külképviseletére, és felgyújtják az épületet.
- február 22. ‑ Peru hivatalosan is elismeri Koszovót.
- február 24.
- A kubai nemzetgyűlés elnöke bejelenti, hogy öt évre Raúl Castro Ruzt választották meg az államtanács elnökévé.
- A hamburgi tartományi parlamenti választáson a kereszténydemokraták győznek, azonban 43%-os eredményük nem elegendő az abszolút többséghez.
- Eljön a 4 évenkénti szökőnap.[4]
- Belgium elismeri Koszovó önállóságát.
- február 25. ‑ A német alsó-szászországi tartományban konzervatív-szabaddemokrata kormány alakul.
- február 26. – Lengyelország elismeri a független Koszovót.
- február 27.
- február 28.
- Egy amerikai internetes hírportál közzé teszi, hogy Henrik brit királyi herceg december óta Afganisztánban harcol a tálib erők ellen.[5]
- Ausztria elismeri Koszovó függetlenségét.
- február 29.
- Irakban fegyveresek elhurcolják Paulos Faraj Rahhot, a káld katolikus egyház moszuli érsekét.[6]
- Dermot Ahern ír külügyminiszter közzé teszi, hogy a dublini kormány elismeri Koszovót.
- Az iraki elnöki tanács jóváhaggya a volt belügyminiszter, Ali Haszán Madzsid ‑ közismert nevén „Vegyi Ali” ‑ kivégzését az iraki kurdok ellen végrehajtott 1980-as népirtás kitervelése miatt.
[szerkesztés] Március
- március 1.
- Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X.1.) MNB rendelete értelmében kivonják a forgalomból az 1 és 2 forintos címletű érméket.
- Robert Kocsarján államfő szükségállapotot hirdet ki Örményországban.
- A brit védelmi minisztérium ‑ saját és a vele szolgálók biztonságára hivatkozva – hazarendeli az afganisztáni Helmand tartományban szolgáló Harry herceget, II. Erzsébet brit királynő unokáját.
- március 2.
- Oroszország új köztársasági elnököt választ.
- Ötnapos hivatalos látogatásra Izraelbe és a Palesztin Nemzeti Hatóság területére utazik Sólyom László köztársasági elnök.
- március 4. – Svédország és Hollandia is elismeri a független Koszovót.
- március 5.
- Elismeri Koszovó függetlenségét Szlovénia és Írország.
- Venezuela mozgósítja egész hadsereget a szomszédos Kolumbiával kirobbant vita miatt.
- március 6.
- A Hamasz radikális palesztin szervezet két fegyverese behatol Jeruzsálem egyik Talmud iskolájába és lövöldözni kezd, a lövöldözésben nyolc diák veszíti életét.
- A nicaraguai elnök, Daniel Ortega bejelenti, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Kolumbiával, így a dél-amerikai konfliktusban Venezuela és Ecuador mellé áll.
- március 7.
- A Grúziából kiszakadt Abházia hivatalosan is az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az EBESZ-hez fordul és kéri függetlensége elismerését.
- Tarja Halonen finn köztársasági elnök bejelenti, hogy országa elismeri Koszovó függetlenségét.
- Csehországban leteszi hivatali esküjét Václav Klaus, akit február közepén választottak meg újra államfővé.
- március 8.
- Parlamenti választásokat tartanak Máltán és Malajziában.
- Lemond Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök, kormányát pedig feloszlatja.
- március 9.
- Parlamentet választanak Spanyolországban.
- A tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás Magyarországon.
- március 10. – A szerbiai kormány felkérte az államfőt, hogy oszlassa fel a parlamentet és írjon ki előrehozott választásokat.
- március 11.
William J. Fallon admirális
- 12-en halnak meg – a kelet-pakisztáni Lahor egyik szövetségi rendőrségének épületében – amikor felrobban egy elrejtett pokolgép.
- Lemond tisztségéről az Egyesült Államok közel-keleti főparancsnokságának vezetője, William J. Fallon admirális, aki egyben az iraki és az afganisztáni háborúkban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka.
- március 12.
- A Budapesti Katonai Ügyészség vádat emel hatrendbeli szolgálati visszaélés vétsége miatt Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy ellen.
- Lemond Eliot Spitzer, New York állam demokrata párti kormányzója, miután a republikánus ellenzék alkotmányos vádeljárással fenyegeti meg.
- A Fővárosi Bíróságon dulakodás támad a Magyar Gárda több tagja az Országos Cigány Önkormányzat képviselői között, a Gárda feloszlatására kezdeményezett per első tárgyalása előtt.
- Minszk követelésére elhagyja Fehéroroszországot az Egyesült Államok nagykövete, miután Washington szankciókat vezetett be az ország olajvállalata ellen.
- Az ingusföldi elnök, Murat Zyazikov meneszi a kormányt, s azt ideiglenesen – az új kormány hivatalba lépéséig – Hova Jevlojeva első miniszterelnök-helyettes vezeti.
- március 14.
- A 2008-as tibeti zavargásokkor a a tibeti szeparatisták erőszakot indítottak el, melynek során megtámadták a kormány épületeit és a han kínaiak boltjait.
- II. Erzsébet brit királynő megnyitja a londoni Heathrow repülőtér ötödik terminálját.
- A Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés rázza meg a görög Peloponnészosz-félsziget déli partvidékét.
- Parlamenti választások Iránban.
- március 15.
- Heves összecsapásokra kerül sor Budapesten a tüntetők és a rendőrség között az Üllői útnál azt követően, hogy a Művészetek Palotája felé indult el – Gyurcsány Ferenc kormányfő beszéde idején – egy 1000–1500 fős tömeg.
- A tibeti emigráns kormány közzéteszi, miszerint 80 halálos áldozata és több mint hetven sebesültje van az lhászai függetlenségi tüntetésnek, azonban a kínai – hivatalos hírügynökség – szerint tizen haltak meg.
- A kínai parlament újabb öt évre választja meg államfőnek Hu Jintaot, kormányfőnek Wen Jiabaot.
- március 17.
- Egy cseh és két dán katona, valamint négy afgán civil veszíti életét a dél-afganisztáni Helmand tartományban egy NATO–konvoj ellen elkövetett öngyilkos merényletben.
- Washingtonban aláírják az amerikai–magyar vízummentességi szerződés alapját jelentő egyetértési nyilatkozatot. Hasonló dokumentumot ír alá Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter Szlovákia és Litvánia képviselőjével is.
- Koszovszka Mitrovicában az ENSZ–rendőrség – hajnalban – visszafoglalja a Koszovó függetlensége ellen tiltakozó szerb alkalmazottaktól a városi bíróság épületét, s több tucat embert őrizetbe vesz.
- Még a délelőtt folyamán – Kosovska Mitrovica északi részének feldühödött – szerb lakói kövekkel és Molotov-koktélokkal támadják az ENSZ–közigazgatás rendfenntartóit (UNMIK). A tömegből automata fegyverekkel és kézigránátokkal is támadják az UNMIK egységeket. A zavargásokban 63 ENSZ–rendőr és közel 70 koszovói szerb sérült meg, 32 embert vesznek őrizetbe.
- Tokióban tárgyal Göncz Kinga külügyminiszter.
- A kuvaiti kormány minden tagja benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, Nászer asz-Szabáhnak.
- március 18.
- Japán és Kanada elismeri a független Koszovót.
- Meghal a koszovói ENSZ–misszió (UNMIK) egyik ukrán rendőrtisztje, aki előző nap sebesült meg a – megosztott Koszovszka Mitrovicában – helyi szerbekkel vívott összecsapásokban.
- március 19.
- Magyarország, Horvátország és Monaco elismeri Koszovó önállóságát.
- Washingtonban tárgyal Miheil Szaakasvili grúz államfő, akit George W. Bush arról biztosít, hogy az észak-atlanti szövetség bukaresti csúcsértekezletén nyomást fog gyakorolni annak érdekében, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Grúziával.
- Lemond a Vasile Tarlev vezette moldovai kormány.
- március 20.
- Bulgária elismeri Koszovó függetlenségét.
- Belgrád visszahívja budapesti, zágrábi és szófiai nagykövetét, mivel a szomszédos országok kormányai elismerik Koszovó függetlenségét.
- Athénban tüntetők tömege megpróbál behatolni a parlament épületébe, ahol a képviselők a nyugdíjreformról szavaztak, azonban a 300 radikális tiltakozót a rendőrök könnygázzal és gumibottal fékezik meg. A tiltakozások ellenére az athéni törvényhozás megszavazza a nyugdíjrendszer átalakítását.
- A Biztonsági Tanács egy évvel meghosszabbítja az afganisztáni ENSZ-misszió mandátumát.
- Előre be nem jelentett látogatásra Kabulba érkezik Dick Cheney amerikai alelnök.
- Öt kommandós és egy civil hal meg – továbbá hat személy megsebesül – Csecsenföldön, egy hegyi faluban, ahová a rendőrök rendteremtésre érkeznek, miután a települést szeparatista fegyveresek elfoglalták és felgyújtották az elöljárósági épületet.
- Leteszi a hivatali esküt II. Albert belga király előtt az Yves Leterme flamand kereszténydemokrata politikus vezette – ötpárti új – kormány.
- március 21.
- Fegyveres összecsapás robban ki iszlamista harcosok és a palesztin Fatah mozgalom fegyveresei között a libanoni Sidon város palesztin menekültáboránál.
- Sólyom László köztársasági elnök – a külügyminiszter javaslatára – elhatározza a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok felvételét a Koszovói Köztársasággal.[7]
- március 22. – Elnök–, illetve – egyidejűleg – népszavazást is tartanak Tajvanon arról, hogy az ország törekedjen-e az ENSZ–tagság elérésére, és ha igen, milyen néven.
- március 23. – Húsvét vasárnap. A húsvét 1913 óta nem esett erre a napra.
- március 24. ‑ Irakban 4 000 fölé emelkedik a harcokban elesett, illetve erőszakos cselekményekben meghalt amerikai katonák száma.
- március 25.
- Minszkben rohamrendőrök oszlatnak fel egy – nem engedélyezett – ellenzéki tüntetést; a felvonulók a népköztársaság kikiáltásának 90. évfordulóját akarták megünnepelni és egyben Aljakszandar Rihoravics Lukasenka elnök lemondását követelték.
- Budapesten tárgyal Lech Kaczynski lengyel államfő.
- Leteszi a hivatali esküt Pakisztán új miniszterelnöke, Juszaf Raza Gilani.
- Egy magyar és négy iraki katona könnyebb sérülést szenved Irakban, amikor robbanás történik az Al-Rustamiyah Bázison.
- március 27.
- Az iraki hatóságok háromnapos kijárási tilalmat rendelnek el Bagdadban, megakadályozandó a Mahdi hadserege síita milícia és az iraki biztonsági erők közötti összecsapásokat.
- Baszra közelében – a kormányerők és síita fegyveresek között dúló harcok közepette – felrobbantják Irak két fő olajvezetékének egyikét.
- Donald Tusk lengyel miniszterelnök – egy újságinterjúban – kijelenti, hogy a Tibetben kialakult helyzet miatt nem vesz részt a pekingi olimpia megnyitóján.
- március 31.
- Kormányválság Magyarországon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmenti Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ-frakció azt javasolja az ügyvivői testületnek, hogy az SZDSZ április 30-tól hívja vissza minisztereit és államtitkárait.
[szerkesztés] Április
- április 2–4. – Bukaresti NATO-csúcstalálkozó, ahol Magyarország bejelenteti, hogy növeli jelenlétét Afganisztánban, és továbbra is részt vesz a koszovói, illetve a többi NATO-misszióban. A szövetség ülésén döntés születik Horvátország és Albánia NATO-ba való meghívásáról.[8]
- április 2.
- A korrupcióval vádolt Bertie Ahern ír kormányfő egy dublini sajtótájékoztatón bejelenti, hogy május 6-án benyújtja lemondását.[9]
- Nicosia óvárosában, a tűzszüneti vonal által kettévágott Ledra utcában – 45 év után újra – megnyitják a gyalogosforgalmat a görög és a török városrész között.
- április 3. – A Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék bizonyíték hiányában felmenti Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfőt, akit a koszovói függetlenségi harcok során (1998-ban) elkövetett bűncselekményekért 2005-ben fogtak perbe.
- április 4.
- Sólyom László köztársasági elnök meghívására Magyarországra érkezik Hamid Karzai afgán elnök, aki találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, illetve a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium vezetőivel.
- George W. Bush amerikai elnök – a bukaresti NATO–csúcs végeztével – rövid látogatásra Horvátországba érkezik. A horvát vezetőkkel a Balkánon kialakul helyzetről tárgyal, majd azt követően a Fekete-tenger melletti üdülőhelyre, Szocsiba utazik.
- április 4–6. – A Kelet-Európába tervezett amerikai rakétapajzsról, a NATO keleti bővítéséről és aktuális nemzetközi kérdésekről tanácskozik Szocsiban George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
- április 9. – Kijárási tilalmat rendelnek el Bagdadban a Szaddam-rendszer megdöntésének ötödik évfordulóján.
- április 11.
- Az ENSZ főtitkár szóvivőnője sajtótájékoztatón bejelenti, hogy Pan Gimun nem megy el Pekingbe, az olimpia megnyitó ünnepségére; hivatalos indoklás szerint programtorlódás miatt.
- Lemond Adrian Cioroianu román külügyminiszter, miután egy lengyelországi börtönben – éhségsztrájkját követően – meghal egy 33 éves román férfi (9-én).
- április 12. – I. János Károly király és Zsófia királyné jelenlétében a madridi Zarzuela palotában leteszi a hivatali esküjét José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök.
- április 13.
- A szervezett bűnözés elleni harc elégtelensége miatt lemond tisztségéről a bolgár belügyminiszter, Rumen Petkov.[10]
- A Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendeli a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) négy munkatársának előzetes letartóztatását, másik kettőnek pedig a házi őrizetét.[11]
- április 14.
- A magasabb fizetésért tüntető vasüzemi dolgozók összetűzésbe kerülnek a rendőrökkel, a romániai Galaţi városában.
- Silvio Berlusconi és pártja magas fölénnyel nyer az olasz előrehozott parlamenti választásokon.
- április 15.
- Meghal Antal Imre, a Magyar Televízió örökös tagja.
- Egy csatorna felett átívelő hídról vízbe zuhan egy iskolásokat szállító autóbusz a nyugat-indiai Gudzsarát államban, Vadodara város közelében. A szerencsétlenségben 44-en vesztik életüket.
- II. Albert belga királlyal tárgyal Brüsszelben Sólyom László államfő.
- április 15–20. – Hatnapos látogatásra az Egyesült Államokba ékezik XVI. Benedek pápa.
- április 17.
- Az elnöki palota kertjében teszi le a hivatali esküt Kenyában a hatalom megosztásán alapuló új, Raila Odinga vezette nagykoalíciós kormány.
- Hazatér José Ramos Horta kelet-timori elnök két hónappal azután, hogy egy államcsínykísérlet során súlyosan megsebesült, és egy ausztráliai kórházba ápolták.
- április 18.
- A BKV–szakszervezetek egész napos sztrájkot tartanak Budapesten.
- Az afganisztáni Uruzgán tartományban egy pokolgépes merényletben életét veszti – a holland hadsereg parancsnokának, Peter van Uhm tábornok fia –, Dennis van Uhm főhadnagy és annak társa, míg két másik katona megsebesül.[12]
- április 20.
- A nepáli hatóságok katonákat és rendőröket vezényelnek a Mount Everestre, hogy megakadályozzák az esetleges Tibet melletti tüntetéseket, miközben Kína a világ legmagasabb csúcsára viszi fel az Olimpiai Lángot.
- A „szegények püspöke”, Fernando Lugo nyeri a elnökválasztásokat Paraguayban.
- április 21.
- Díszpolgári címet adományoz Párizs a dalai lámának és Hu Csia bebörtönzött kínai ellenzékinek.
- Gyanendra nepáli király bejelenti, hogy – annak ellenére, hogy a Nepáli Kommunista Párt győzött a választásokon – nem vonul külföldi száműzetésbe.
- április 23. – A portugál parlament megerősíti a lisszaboni szerződést.
- április 25. – Kína bejelenti, hogy a közeljövőben tárgyalni fog a dalai láma megbízottjával. A döntést az Európai Unió és Washington is üdvözölte.[13]
- április 27.
- Letartóztatják Josef Fritzlt, az amstetteni vérfertőző apát.
- Ismeretlen fegyveresek – automata fegyverből – tüzet nyitnak Hamid Karzai afgán elnökre és több más afgán állami tisztségviselőre, akiknek sikerült elmenekülniük.[14]
- április 28. – Gyurcsány Ferenc kormányfő – a parlamentben – bemutatja új minisztereit.
- április 30.
- Az ellenzék jelöltje, Morgan Tsvangirai 47, Robert Mugabe jelenlegi elnök 43 százalékot szerzett a zimbabwei elnökválasztáson, ami következtében második fordulót kell tartani.
- Túlélte a bizalmi szavazást a Mirek Topolánek vezette cseh jobbközép koalíciós kormány.
- Távozik a Gyurcsány-kormány három minisztere, úgy mint Horváth Ágnes egészségügyi-, Fodor Gábor környezetvédelmi- és Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter.
[szerkesztés] Május
- május 1. – Műanyag fegyvert fogott Gyurcsány Ferenc kormányfőre egy férfi annak beszéde közben az MSZP majálisán a Városligetben.
- május 3. – Magyar katonák szenvednek autóbalesetet Afganisztánban.
- május 4. – Távozik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium éléről Lamperth Mónika.[15]
- május 5. – Leteszik hivatali esküjüket a kisebbségi kormány tagjai, Székely Tamás egészségügyi miniszter, Szabó Pál gazdasági és közlekedési miniszter, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, illetve Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.[16]
- május 6. – Pálinkás Józsefet választják meg a Magyar Tudományos Akadémia új elnökének, aki azonnali hatállyal lemond fideszes párttagságáról és parlamenti képviselői mandátumáról.
- május 7. – A moszkvai Kreml Nagy Palotájának András-termében Dmitrij Medvegyev új orosz elnök leteszi hivatali esküjét.
- május 8. – Az orosz Állami Duma rendkívüli ülésén – nyílt szavazással –, 392 szavazattal 56 ellenében jóváhaggya Vlagyimir Putyin kinevezését kormányfővé.
- május 12. – Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázza meg Kína Szecsuán tartományát.
- május 13. – Az Országgyűlés 200 igen és 143 nem szavazattal elfogadja a kormány szerkezetének átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítás szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium helyén három új tárca jön létre, úgy mint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és az Önkormányzati Minisztérium; a törvény emellett lehetővé teszi, hogy egyes minisztériumokban két államtitkár működhessen.[17]
[szerkesztés] Várható események
[szerkesztés] Május
- május 11. – Pünkösdvasárnap.
- május 11. – Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában.
- május 25. - Helyhatósági választások Romániában
[szerkesztés] Június
[szerkesztés] Július
- július 1. – Franciaország veszi át fél évre az Európai Unió elnökségét.
[szerkesztés] Augusztus
- augusztus 1. – teljes napfogyatkozás, mely az Észak-Kanada–Észak-Oroszország–Nyugat-Mongólia–Kína sávban (az éjféli nap zónájában) lesz látható.
[szerkesztés] Szeptember
- szeptember 28 – Tartományi parlamenti választások Bajorországban.
- Parlamenti választásokat tartanak Fehéroroszországban.
[szerkesztés] November
- november 4. – elnökválasztás az Egyesült Államokban.
- november 21. – Előreláthatólag ekkor kerül a mozikba a Harry Potter és a Félvér Herceg c. regény filmváltozata.
- Parlamenti választásokat tartanak Romániában.
[szerkesztés] Határozatlan dátumú események
- Áprilisban Nepálban kikiáltják a köztársaságot.
- Erre az évre (augusztus végére) tervezik a Megyeri híd átadását. [1]
- Erre az évre tervezik az M6-os autópálya Nagytétény–Érd közötti szakaszának átadását
- Elkészül az M0-s autóút 4-es út és M3-as autópálya közötti szakasza.
- Március végén beszüntetik a HD-DVD lemezek gyártását.
- Októberben, a Kazinczy-év kezdetén megnyílhat A magyar nyelv háza Széphalmon. [2]