Új Tulajdonosi Program

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Új Tulajdonosi Program a Gyurcsány Ferenc által vezetett magyar kormány egyik kezdeményezése volt. A nagy lendülettel kezdett program célja az volt, hogy az állami tulajdonban álló, piaci értéket képviselő közszolgáltató vállalatokat a magyar lakosság számára privatizálja. A program előkészítése során több változást is megélt, végül a 2008-as pénzügyi válság miatt egyike lett Gyurcsány Ferenc számos elkezdett, de meg nem valósult tervének.

A program története[szerkesztés]

Háttér[szerkesztés]

Az Új Tulajdonosi Program gondolati alapvetését Gyurcsány Ferenc 2005-ben megjelent, Útközben című könyvében körvonalazta. Gyurcsány szerint a Magyarország által a rendszerváltáskor megcélzott polgári társadalom alapját az egyén tulajdonszerzési ambíciója jelenti. Az 1990-es évek elején a hazai középosztály tőkeszegénysége, a pénzügyi pánikban végrehajtott gyors privatizáció, illetve a magyar gazdaság sok tőkét igénylő modernizációs kényszere volt az oka annak, hogy nem tudott az országban stabil, tulajdonnal bíró középpolgárság kialakulni. Az államhatalmi eszközökkel az 1990-es években „felülről” kiépített demokratikus berendezkedés Gyurcsány gondolatai szerint a polgárok nélküli polgári államot eredményezett, amely éppen a gerincét adó réteg hiánya miatt ingatag. Éppen ezért Gyurcsány szerint a magyar lakosságnak polgárosodnia kell, az országot pedig a csak kis mértékben korlátozott magántulajdon alapjaira kell helyezni a polgárosodást nem eredményező köztulajdonnal szemben.[1]

A program kialakítása[szerkesztés]

Gyurcsány Ferenc a program elindítását az Országgyűlésben megtartott napirend előtti felszólalásában jelentette be 2008. február 18-án.[2] Nem sokkal a bejelentés után a miniszterelnök által felkért szakértőkből alakították meg a részletes programtervet kidolgozó ÚTP Szakmai és Társadalmi Tanácsot.[3]

A program kezdetben a kisbefektetők számára kedvező feltételeket szabott. A 2008 májusára kidolgozott eredeti feltételek szerint a részvényeket 250 000 forintig lehetett volna a kedvezményes konstrukció keretében megvásárolni.[4] A kedvezményes konstrukció részletfizetési kedvezményből és visszavásárlási garanciából állt. Bár kezdetben a program kifejezetten a magyar lakosság széles rétegeinek kedvezményezett tulajdonhoz juttatásáról szólt, később egyre több olyan elem tűnt föl a, amely elsősorban az üzletemberek érdeklődésére tarthatott számot. Ilyen volt a kijelölt cégek részvényeinek tőzsdei bevezetése, amely a budapesti értéktőzsdén jelen lévő pénzpiaci vállalkozások könnyebb tulajdonszerzését tette volna lehetővé.[5] Hamar kiderült az is, hogy a programból nem lehet kizárni a magyaroknál sokkal jobb pénzügyi erővel és befektetési kultúrával rendelkező nyugat-európaiakat sem, akiknek a tömeges megjelenése pont a program eredeti célját, a hazai tulajdonosréteg kialakítását tette volna elérhetetlenné.[6]

A program elvetése[szerkesztés]

A magánosítási tervek mögül azonban a privatizáció korábbi negatív tapasztalatai miatt hiányzott a társadalmi támogatás. Nem csak az ellenzéki Fidesz ellenezte a további magánosítást, de a baloldal sem állt ki mellette teljes szívvel, a párt néhány képviselője pedig egyenesen ellenezte azt.[7] A program megvalósítása az SZDSZ-nek a kormányból történt kiválása után még az első privatizációs kör megkezdéséig sem jutott el. A 2008 őszén kirobbant nemzetközi pénzügyi válság a magyar államot is nehéz pénzügyi helyzetbe hozta, a kormány pedig pénzügyi válság kirobbanása után az elsők között függesztette föl az Új Tulajdonosi Program végrehajtását.[8]

A meghiúsult privatizációs programot Bajnai Gordon kormánya működésének utolsó napjaiban visszavonta.[9]

Az érintett vállalatok[szerkesztés]

Az állami autópályákat kezelő vállalatot is privatizálásra jelölték ki.

Kezdettől fogva a program egyik résztvevőjeként említették a Szerencsejáték Zrt.-t, amelynek privatizációját már régebben is tervezte az állam.[10] Szintén kezdeményezték az ÁAK, a MVM és a Magyar Posta legalább részleges magánosítását.[11] Mészáros Tamás vetette fel egy állami tulajdonú ingatlanokat kezelő alap létrehozását, amelyet főként a MÁV által használt ingatlanvagyonból töltöttek volna föl és a program keretében tervezték magánosítani.[12] Hozzákezdtek az öt magyarországi regionális vízmű eladásának előkészítéséhez is.[13] A kormány a szeptember 7-én meghozott határozatában az ÁAK-ot, az MVM és az elektromos hálózat irányítását MAVIR Zrt-t jelölte ki a privatizáció első ütemére. A kormányrendelet Veres János pénzügyminiszter feladatául szabta, hogy a program második körében magánosítandó vállalatokat kijelölje, erre azonban már nem került sor.[14]

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Ferenc, Gyurcsány.szerk.: Rév András: Útközben (PDF) (magyar nyelven), Budapest: Napvilág Kiadó, 49-54. o. [2005]. Hozzáférés ideje: 2011. december 27. 
  2. ↑ Gyurcsány Ferenc: Felszólalás az Országgyűlésben (magyar nyelven). Magyar Köztársaság Országgyűlése, 2008. február 18. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  3. ↑ Új Tulajdonosi Program Szakmai és Társadalmi Tanács (magyar nyelven). IPE, 2005. március 5. (Hozzáférés: 2011. december 30.)[halott link]
  4. ↑ Új tulajdonosi program: negyedmillióig jár kedvezmény (magyar nyelven). FigyelőNet, 2008. május 7. (Hozzáférés: 2011. december 28.)[halott link]
  5. ↑ Gyurcsány: Az Új Tulajdonosi Program terepe a tőkepiac (magyar nyelven). ma.hu, 2008. március 25.
  6. ↑ Külföldi is beszállhat? (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2008. április 27. [2018. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  7. ↑ Az Új Tulajdonosi Program kockázatai (magyar nyelven). HVG, 2008. szeptember 18. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  8. ↑ 1069/2008. (XI. 12.) Korm. határozat (magyar nyelven) (PDF). Magyar Közlöny pp. 19383. Magyar Lap- és Közlönykiadó, 2008. november 12. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  9. ↑ 1117/2010. (V. 12.) Korm. határozat (magyar nyelven). Magyar Közlöny pp. 16409. Magyar Lap- és Közlönykiadó, 2010. május 12. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  10. ↑ A Szerencsejáték lehet a "Gyurcsány-program" csúcsa (magyar nyelven). Menedzsment Fórum, 2008. február 19. [2013. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  11. ↑ MTI: Kész az MNV-javaslat a Tulajdonosi Programhoz (magyar nyelven). Origo, 2008. április 2. (Hozzáférés: 2011. december 29.)[halott link]
  12. ↑ Ingatlanalap lehet az Új Tulajdonosi Programban (magyar nyelven). Menedzsment Fórum, 2008. március 28. [2013. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  13. ↑ Készül a vízműcégek privatizációja (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2008. augusztus 21. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
  14. ↑ 1059/2008. (IX. 9.) Korm. határozat (magyar nyelven) (PDF). Magyar Közlöny pp. 14695. Magyar Lap- és Közlönykiadó, 2008. szeptember 9. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Új_Tulajdonosi_Program&oldid=26269985”