Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

Fidesz.png
Mottó: Új többség, erős Magyarország
Adatok
Elnök Orbán Viktor
Elnökhelyettes jelenleg betöltetlen
Alelnök Kósa Lajos (ügyvezető)
Pelczné Gáll Ildikó
Pokorni Zoltán
Lázár János
Frakcióvezető Rogán Antal
Országos Választmány elnöke Kövér László
Szóvivő Selmeczi Gabriella

Alapítva 1988. március 30.
Eredeti név Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
Székház 1089 Budapest, Visi Imre utca 6. (Polgárok Háza)
Ifjúsági tagozat Fidelitas
Tagok száma 40 320[1] (2011)

Ideológia nemzeti konzervativizmus
konzervativizmus
kereszténydemokrácia
Politikai elhelyezkedés Jobboldal
Parlamenti jelenlét 1990 óta
Nemzetközi szövetségek Közép Demokrata Internacionálé (CDI-IDC)
Nemzetközi Demokrata Unió (IDU)
Európai Néppárt (EVP)
EP-frakció Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EVP)
Hivatalos színei narancssárga

Magyarország politikai élete
Weboldala

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) egy konzervatív-polgári, demokratának pozicionált néppárt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Fidesz – Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP). Ifjúsági szervezete a Fidelitas. Jelenleg Magyarország vezető kormánypártja, szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárttal.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatal Demokraták Szövetsége (1988–1995)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fidesz korábbi logója

Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988. március 30-án alapította 37 fiatal értelmiségi Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban. Az elnöki teendőket eleinte hat tagú szóvivői testület látta el.

1988-tól az első szabad választásig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint az épülő bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás vagy az október 23-ai demonstráció, és állást foglalt a romániai falurombolás, vagy a kínai, Tienanmen téri események ellenében. Hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a megvesztegethetetlen politikai stílus és a kulturális sokszínűség szabadságának képviseletét jelentette.

A rendszerváltó nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon két állandó résztvevővel és egy helyettessel (Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor) képviseltette magát.

1990-ben, az első szabad választáson bejutott a parlamentbe és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben felvették a Liberális Internacionáléba.

Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[2] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kivált, s képviselő tagjai lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választáson az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)

Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fidesz Lendvay utcai székháza

A párt jobbra tolódott, és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választáson csak 7,01%-os eredményt ért el.[3] 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választáson komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.

1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.

2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává vált.

A párt a 2002-es választáson az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF szövetség, bár képviselőcsoportjai együttes létszámát 165-ről 188-ra növelte, ellenzékbe került. A választási vereséget követően Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra. Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum szervezetet megalkotva a Fidesz frakciójához csatlakozott.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (2003–)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fidesz székháza 2003-tól 2011-ig
(Budapest, VIII. ker., Szentkirályi u. 18.)

2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.

A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.

A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.

A 2006-os országgyűlési választáson a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 9-én Navracsics Tibor és Semjén Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció minden alkalommal kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben. Ilyenkor csak a frakcióvezetők képviselik a két képviselőcsoportot.[4] 2008 tavaszán a párt kezdeményezésére népszavazást tartottak Magyarországon a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdéséről. Mindhárom díj esetében a résztvevők több mint 80%-a támogatta annak eltörlését. A Fidesz értelmezése szerint az emberek a népszavazáson a kormányról is ítéletet mondtak, ezért a párt előrehozott választást sürgetett. A 2009-ben bekövetkezett miniszterelnök-váltás során és azt követően is fenntartották álláspontjukat, és világossá tették, hogy nem támogatják az MSZP által életre hívott Bajnai-kormány válságkezelő munkáját. Az ez évi európai parlamenti választáson a szavazatok 56,36%-át nyerte el a Fidesz–KDNP.

A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 52,73 százalékával 263 parlamenti mandátumot, ezzel kétharmados többséget szerzett, ismét Orbán Viktor alakított kormányt. A párt parlamenti frakcióvezetőjének tisztségében Navracsics Tibort Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester váltotta fel. 2010 júniusában a párt európai parlamenti képviselőjét, Schmitt Pált választotta köztársasági elnökké az új parlament a Fidesz által 2005-ben támogatott Sólyom László helyett. Ebben a parlamenti ciklusban a párt, a hatalmas parlamenti erővel a háta mögött, élt egy új alkotmány megalkotásának lehetőségével és számos kritika és az ellenzék bojkottja ellenére létrehozta Magyarország új alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én írt alá.

Szervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnökei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orbán Viktor (2010)
Név hivatal kezdete hivatal vége
A Fidesz elnökei
nincs (a szóvivői testület, majd az országos választmány vezeti a pártot) 1988. március 30. 1993. április
Orbán Viktor 1993. április 2000. január 29.
Kövér László 2000. január 29. 2001. május 6.
Pokorni Zoltán 2001. május 6. 2002. július 3.
Áder János (ügyvezető elnökként) 2002. július 3. 2003. május 17.
Orbán Viktor 2003. május 17. hivatalban

Tagozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választási eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országgyűlési választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választás
Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma
Mandátumok aránya
Parlamenti szerepe
1990-es 439 481 8,95% 63 0641 1,85%1 21 5,44% ellenzék
1994-es 379 295 7,02% 29 3911 0,69%1 20 5,18% ellenzék
1998-as 1 263 522 28,18% 187 609 38,80% 148 38,34% kormánypárt
2002-es2 2 306 763 41,07% 2 196 524 49,97% 188 (164)2 42,49%2 ellenzék
2006-os3 2 272 979 42,03% 1 511 176 46,65% 164 (141)3 36,53%3 ellenzék
2010-es4 2 706 292 52,73% 620 138 53,81% 263 (227)4 58,80%4 kormánypárt
2014-es5 2 198 489 45,23% Nem volt Nem volt 133 (117) 5 58,79%5 kormánypárt

1: Jelentős számú visszalépés folytán más pártok javára
2: Az MDF és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. 164 képviselő Fidesz–MDF, 24 MDF–Fidesz színekben jutott be, összesen 188 (48,71%).
3: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után az eredeti tervektől eltérően önálló, 23 tagú KDNP frakció alakult.
4: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 36 tagú KDNP frakció alakult.
5: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult.

Önkormányzati választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1990: 792 képviselő, 33 polgármester
  • 1994: önállóan 284, koalícióban 370 mandátum; 30 polgármester
  • 1998: közel 2000 képviselő, 189 polgármester
  • 2002: 123 polgármester (önálló és közös jelölt együtt)
  • 2006: önállóan 82, közös jelöltekkel együtt 237 polgármester; önállóan 984, közös jelöltekkel együtt több mint 3000 képviselő
  • 2010: A Fideszé lett a főpolgármesteri, 19 fővárosi kerületi és 41 megyei jogú város polgármesteri pozíciója. A legjobb eredményt Kecskeméten érték el, ahol a szavazatok 79,12 %-át nyerték el.
  • 2014: Az összes megyei közgyűlésben többség; 20 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: főpolgármester (Tarlós István), 17 polgármester, 2 kompenzációs listáról

Európai parlamenti választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es 1 457 750 47,40% 12 Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) Európai Néppárt (EPP)
2009-es 1 632 309 56,36% 14 Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) Európai Néppárt (EPP)
2014-es 1 193 991 51,48% 12 Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) Európai Néppárt (EPP)

1 - A KDNP-vel közös listán

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fidesz: Bajányi párttag (magyar nyelven). Metropol, 2011. május 14. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
  2. A folyamat részleteiről ld. például Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) ISBN 9630088762
  3. A korábbi választások eredményei
  4. A Fidesz és a KDNP kivonul, ha Gyurcsány szerepel a parlamentben (2006. október 9.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]