Schmitt Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schmitt Pál
SchmittPal-2011-01 EuropaPont (2).jpg
Schmitt Pál 2011. január 8-án a Millenáris Teátrumban tartott beszédekor
A harmadik magyar köztársaság 4. köztársasági elnöke
Hivatali idő
2010. augusztus 6.2012. április 2.
Előd Sólyom László
Utód Áder János
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő
2010. május 14.2010. augusztus 6.
Előd Katona Béla
Utód Kövér László

Született 1942május 13. (72 éves)
Budapest
Párt Fidesz

Házastársa Makray Katalin
Foglalkozás sportoló, sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus
Vallás római katolikus[1]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Schmitt Pál témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany
1968, Mexikóváros
párbajtőr, csapat
arany
1972, München
párbajtőr, csapat
Világbajnokság
bronz
1967, Montreal
párbajtőr, csapat
ezüst
1969, Havanna
párbajtőr, csapat
arany
1970, Ankara
párbajtőr, csapat
arany
1971, Bécs
párbajtőr, csapat
ezüst
1973, Göteborg
párbajtőr, csapat
bronz
1974, Grenoble
párbajtőr, csapat
bronz
1975, Budapest
párbajtőr, csapat
Magyar bajnokság
arany
1958
párbajtőr, csapat
arany
1959
párbajtőr, csapat
arany
1960
párbajtőr, csapat
bronz
1962
párbajtőr, egyéni
bronz
1965
párbajtőr, egyéni
arany
1967
párbajtőr, egyéni
arany
1968
párbajtőr, egyéni
ezüst
1975
párbajtőr, egyéni
Schmitt Pál 2010. április 11-én
Schmitt Pál 2011. július 31-én a Formula–1 magyar nagydíj eredményhirdetésén
Heinz Fischer, Giorgio Napolitano, Danilo Türk, Ivo Josipović és Schmitt Pál Szlovéniában. (2011)

Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus. 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.

2012-ben nagy vihart kavaró plágiumügybe keveredett, amikor a HVG hetilap kiderítette, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, április 2-án lemondott államfői tisztségéről.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportolói pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1955-ben kezdte párbajtőrvívó pályafutását a Budapesti Vörös Meteorban, illetve annak jogutódjaiban, az VM Egyetértésben és az MTK-VM-ben. Első öttusaversenye 1958-ban volt Székesfehérváron.[2] Párbajtőrözőként 1958 és 1960 között nyert aranyérmet a felnőtt csapatbajnokságban. 1962-ben állhatott első alkalommal dobogóra a magyar egyéni bajnokságon. Pályafutása alatt kétszer (1967, 1968) nyert magyar bajnokságot egyéniben.

1965 és 1976 között 130 alkalommal szerepelt a magyar párbajtőrvívó-válogatottban. 1966-ban a világbajnokságon ötödik volt csapatban. Első nemzetközi sikerét 1967-ben érte el, amikor a magyar párbajtőrcsapat tagjaként világbajnoki bronzérmes lett. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián B. Nagy Pállal, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Nemere Zoltánnal olimpiai bajnok lett a párbajtőrcsapat tagjaként. Az egyéni versenyben nem szerepelt.

1969-ben ezüstérmes volt a világbajnokságon csapatban. 1970-ben csapatvilágbajnok; ezt a sikerét 1971-ben is megismételte. Legnagyobb egyéni sikere a világkupa-győzelem volt 1971-ben.[3] Az 1972-es müncheni olimpián a párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet, ekkor Erdős Sándorral, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Osztrics Istvánnal.[4] A párbajtőr csapatversenyben során a döntőben Svájc ellen két győzelem volt a mérlege[5]. Az egyéni versenyben a harmadik körben kiesett.

A világbajnokságokon csapatban 1973-ban ezüst-, 1974-ben és 1975-ben bronzérmes volt. Részt vett az 1976-os montréali olimpián is, ahol az 1972-essel megegyező összetételű párbajtőrcsapattal 4. helyezést ért el. Az egyéni versenyben nem indult. A válogatottól 1976-ban, az aktív versenysporttól 1977-ben vonult vissza, mert sokszor fájt a keze.[6]

1968-ban, 1971-ben és 1972-ben tagja volt az év magyar csapata választáson első helyen végzett férfi párbajtőr-válogatottnak.

Visszavonulása után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1960-ban érettségizett. Utána felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakára, ahol 1965-ben diplomázott. 1992-ben a Testnevelési Egyetemen védte meg egyetemi doktori disszertációját, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.

1964-ben 4 hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság súlyos közlekedési vétség miatt[7], minthogy mindössze kéthetes jogosítvány birtokában kocsijával megcsúszott, és nekiment egy másik autónak, amelynek egyik utasa 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, valamint a kocsiban 2000 forintos anyagi kár keletkezett. Mindennek írásos nyoma maradt egy 1969-ben rögzített, a vívószövetséggel foglalkozó állambiztonsági jelentésben is. Későbbi köztársasági elnökké választását követően egyes sajtóorgánumok az ítélet tényét a jelentést megadva forrásként nyilvánosságra hozták, annak részletezése nélkül (mivel a jelentésben csak az ítélet ténye szerepelt, oka nem).[8][9]

Diplomájának megszerzése után a Hungarhotels Vállalatban kapott állást szállodai munkatársként. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. 1980-ban kivált a szállodaiparból. 1981-ben a Népstadion és Intézményei (NSI) főigazgatójává nevezték ki, e tisztségben 1983-ig maradt.[10]

Közéleti pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sporttisztviselői pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Olimpiai Bizottságban első fontos tisztségét 1983-tól töltötte be. Ekkor választották a testület főtitkárává. 1989-ben a testület elnöke lett. 2006-ban aktív politikai részvétele miatt kritika érte, de a MOB elnökségének tagjai újra megerősítették elnöki tisztségében.[11][12] A MOB elnökeként 2008-ban a Nemzeti Sportszövetségtől Az év sportvezetője díjat kapta meg. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-ben a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett 1995-ig, amikor NOB-alelnökké választották. E posztjáról 1999-ben távozott, amikor megválasztották a NOB protokollfőnökévé. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöki tisztét is betöltötte. 2001-ben indult a NOB elnöki posztjáért, a 4. helyen végzett. 2007 áprilisában Jacques Rogge elnök felkérésére ő vette át az ENSZ környezetvédelmi díját, „A Föld védelméért” díjat, amelyet a NOB-nak ítéltek. 1999–2007 között az Olimpikonok Világszövetségének (World Olympians Association) elnöke is volt.

Az Európa Pont ünnepélyes avatásán: Sztávrosz Lambrinídisz, az Európai Parlament alelnöke, Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédét hallgatja 2011. január 7-én

Köztársasági elnökké választása után 2010. augusztus 5-én lemondott MOB-elnöki tisztjéről. 2010. november 20-án Borkai Zsolt MOB-elnökké választása mellett Schmitt a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke lett.

1983 és 1986 között a Magyar Népköztársaság sportot irányító központi hatóságának, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) az elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban,[13] ebbe az időszakba esett a Magyarország által politikai okokból bojkottált 1984. évi nyári olimpiai játékok (Los Angeles) is. Az olimpiai részvételről szóló szavazáson azonban nem vett részt.[14]

Diplomáciai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, később 1995-ben akkreditálták Andorrába is. 1997-ben, négyéves megbízatásának lejártával hívták vissza mindkét helyről. 1998-ban megbeszélést kezdeményezett a Magyar Szocialista Párttal, felajánlva, hogy a párt képviseletében indul a budapesti főpolgármester-választáson.[15] Még ebben az évben kiküldték Bernbe, úgyszintén nagyköveti rangban (1999-ben akkreditálták Liechtensteinbe is). Kovács László akkori külügyminiszter 2002-ben hívta vissza, miután Schmitt bejelentette, hogy indul Budapest főpolgármesteri tisztségéért. Formálisan független jelöltként indult, de ténylegesen az akkori parlamenti ellenzék két pártja, a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum támogatta. A második helyen végzett a Szabad Demokraták Szövetsége által indított Demszky Gábor mögött, a szavazatok 35,85%-ával.

Politikai szerepvállalása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben budapesti főpolgármester-jelöltként indult, és minden fórumon hangoztatta függetlenségét, és hogy a Fideszhez semmi köze; később támogatásukat elismerte de tagadta a közvetlen kapcsolatot[16]. 2003-ban bejelentette, hogy belép a Fideszbe, majd ugyanebben az évben megválasztották a párt egyik alelnökévé. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, az Európai Parlament tagjává választották, és a Fidesz EP-delegációjának vezetője lett. Az EU–Horvátország Parlamenti Vegyesbizottságba delegált küldöttség elnöke és a kulturális és oktatási bizottság első alelnöke volt. A bizottság 2007. szeptember 10-én nagy többséggel fogadta el „A sport szerepe az oktatásban” című Schmitt-jelentést. 2007. május 19-én, miután megválasztották a 2009-es EP-választási kampány vezetőjének, bejelentette, hogy visszalép a pártalelnöki posztra való jelöltségtől. A 2009-es EP-választáson ismét mandátumot szerzett. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlament alelnöki tisztségére jelölte; megválasztása után az EP eddigi legmagasabb rangú magyar tisztségviselője.[17] A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség országos listáján indult, onnan szerzett mandátumot. Megválasztása után lemondott EP-képviselői székéről. Ezt követően a Fidesz képviselőcsoportja a 2010-ben megalakuló Országgyűlés elnökének jelölte. 2010. május 14-én választották meg.

Köztársasági elnöki évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve többször is felvetődött lehetséges köztársasági elnökként. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2010. június 23-án Schmittet javasolta köztársasági elnöknek a Fidesz és a KDNP frakcióinak.[18] Június 21-én hatvankét fideszes, illetve kereszténydemokrata képviselő jelölte. Nyolc nappal később az első fordulóban 263 szavazattal megválasztották köztársasági elnökké. Ellenfele, a Magyar Szocialista Párt által jelölt Balogh András 59 szavazatot kapott. Hivatalát augusztus 6-án vette át.[19]

Elnökségének első hónapjaiban, 2010. december 31-ig Schmitt Pál közel száz, a Fidesz-KDNP többségű Országgyűlés által megszavazott törvényjavaslatot írt alá. Szakítva a korábbi köztársasági elnökök gyakorlatával, alkotmányos, és politikai vétó jogaival hivatali ideje alatt egyetlen esetben sem élt.[20][21]

2010 novemberében egyik legfőbb céljaként a magyar nyelv megőrzését és ápolását nevezte meg elnöki beszédében, és kiemelte, hogy ezt törvény által tenné kötelezővé. A köztársasági elnök kijelentése szerint nyelvünk a magyarságunk és összetartozásunk egyik legfontosabb jelképe.[22] 2011 márciusában Schmitt kijelentette, hogy 2011-től kezdődően meghirdeti és kiosztja „A magyar nyelvért” elnevezésű díjakat.[23] Ezt az elkötelezettséget azonban több ízben is számosan megkérdőjelezték a Schmitt Pál és munkatársai tolla alól kikerülő egyes írások nyelvi és helyesírási hibái miatt. A KEH szóvivője szerint ezeknek egy részét Schmitt személyesen írta, de közel sem mindegyiket.[24][25][26][27] 2011. május 27-én XVI. Benedek pápa a vatikáni Liszt-koncert előtt magánkihallgatáson fogadta Schmitt Pált, aki köztársasági elnöki minőségében vett részt a vatikáni eseményen. A találkozó megbeszélésein Schmitt Pál ismételten magyarországi látogatásra invitálta a pápát.[28]

2012. március 27-én Schmitt Pál köztársasági elnök felszólalt a nukleáris biztonsággal foglalkozó szöuli csúcstalálkozón: „Magyarországnak nagyon fontos a nukleáris energia használatának biztonsága, s a magyar tudósok mindig fontos szerepet játszottak a nukleáris technológia, azon belül a biztonsági intézkedések fejlesztésében.”[29][30]

A doctor universitatis címtől való megfosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012. január 11-én HVG internetes oldalán a plágium vádját megfogalmazó cikk jelent meg az 1992-ben készült doktori disszertációja kapcsán.[31] Schmitt Pál egy héttel később visszautasította a plágiumvádat.[32] 2012. március 27-én nyilvánosságra hozták a Semmelweis Egyetem által felállított tényfeltáró bizottság eredményét.[33][34]

A végleges megállapítások szerint a dolgozat 215 oldalából legkevesebb 201, a 7 táblázatból 7, a 2 ábrából 2 a francia nyelvű értekezés magyar fordítása.[33][35] A testület megállapította a szokatlanul nagymérvű szövegegyezéseket. A bizottság a jelentést állásfoglalásra elküldte a nemzeti fejlesztési miniszternek.[36]

A hivatalos tényfeltáró bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatala után Schmitt Pál nyilatkozatában kijelentette, hogy a vizsgálati eredmény megerősítette őt korábbi döntésében és továbbra is posztján marad.[37] A The Economist bővebben foglalkozott a témával, éles kritikát megfogalmazva az ügyet vizsgáló bizottsággal szemben.[38]

2012. március 28-án az egyetem közreadta Fluck Ákos különvéleményét, ahol az összefoglalóban idézi az egyetemi doktorátus megszerzésének azt a kritériumát.[35] 2012. március 29-én Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora bejelentette, hogy a doktori tanács kezdeményezi Schmitt Pál doktori címének visszavonását, és még aznapra összehívja az egyetemi szenátust.[39] Az egyetem szenátusa ugyanaznap 33:4 arányban elvette Schmitt Páltól a doktori címet.[40][41]

Az államfői posztról történő lemondása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schmitt Pál 2012. április 2-án az Országgyűlésben bejelentette lemondását az államfői posztról.[42] A köztársasági elnök feladat- és hatásköreit Kövér László házelnök vette át ideiglenesen, az új államfő megválasztásáig, aki végül Áder János lett.

Lemondása után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár Schmitt a plágiumügy során többször kijelentette, hogy egy új PhD megírására készül, mintegy „bizonyítandó, hogy van benne kitartás”, ezt a lemondása után sem kezdte el,[43] igaz, a lemondás után több mint egy évig a SOTE a Schmitt által kezdeményezett felülvizsgálati eljárással vizsgálta meg a doktori cím visszavonásának jogosságát,[44] amit végül szintén helyben hagyott.[45] Schmitt a lemondás után igényt tartott az államfőknek járó szolgálati lakásra, mondván „ami jár, az jár”, de később ezt visszavonta „az ország gazdasági helyzetére” hivatkozva,[46] ezután egy II. kerületi lakópark albérletébe költözött feleségével, mivel a budaligeti házát egy észt diplomatacsaládnak adta ki megválasztásakor, noha amúgy öt ingatlan van a nevén.[47] Schmitt a lemondását követően aktív nyugdíjasként éli mindennapjait, motorozik, sporteseményeken szurkol, és fővédnökségeket is elvállal, miközben tárogatózásra is tud már időt szakítani.[48]

Schmitt 2010-ben saját magáról elnevezett díjakat alapított „Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök érdemérme” és „Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök ezüstérme” nevekkel, melyeket utódja, Áder János 2013 decemberében szüntetett meg.[49]

2014. március 22-én egy rövid interjúban Schmitt bevallotta, hogy lemondott a beígért PhD megszerzéséről, mert idejét inkább egy könyv megírásának szenteli, mely a sportok a fenntartható fejlődésre és a környezetvédelemre gyakorolt hatásáról szólna. Ez lett volna a témája Schmitt beígért doktori munkájának is, de úgy fogalmazott, hogy ez a könyv számára legalább akkora dolog, mint egy PhD. Elmondása szerint angolul fogja a könyvét megjelentetni és egy éven belül tervezi a kiadását.[50][51]

2014. november 20-án adták hírül, hogy Schmittet beválasztották A Nemzet Sportolója nevű 12 tagú testületbe, ahol Grosics Gyula halálával üresedett meg egy hely. A döntés jelentős közfelháborodást okozott, mivel sokak szerint Schmitt a plágiumügye miatt méltatlanná vált egy ilyen testület tagjává válni és számos más, erkölcsileg nem megkérdőjelezhető volt sportoló inkább megérdemelte volna a kiemelt státuszt. A kitüntető címmel havi nettó félmilliós juttatás jár, miközben Schmitt ezen felül jogosult az államfőknek járó tiszteletdíjra is, ami havi másfél millió forint.[52][53] Bizonyos értesülések szerint Schmitt maga jelentkezett be a tisztségre, Portisch Lajos, a testület egyik tagja szerint a tagok közül hatan eleve Schmittet támogatták a jelöltségre, Kárpáti György pedig már hetekkel korábban nyíltan beszélt arról, hogy Schmitt lesz a befutó.[54] Kulcsár Győző, a testület másik tagja még szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy Schmitt megérdemelné a kitüntetést, mert politikai pályafutása és plágiumbotránya nem ejthet árnyékot Schmitt sportteljesítményére, valamint hogy a nemzet sportolója kitüntetésről nem politikai alapon döntenek.[55]

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Köztársasági Elnöki Hivatal adatlapja szerint az alábbi kitüntetésekben részesült:[10]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, felesége Makray Katalin tornász, az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmes felemás korláton. Három lánygyermekük (Gréta, Petra, Alexa) és hat unokájuk van.

Nyelvismerete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A KEH adatlapja szerint angol, német, francia, spanyol és orosz nyelven beszél.[10]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Meg kell találnunk újra a saját utunkat
  2. Székesfehérvárra látogatott Schmitt Pál köztársasági elnök (magyar nyelven) (html). Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának honlapja, 2011. április 28. (Hozzáférés: 2011. április 28.)
  3. Schmitt Pál, China radio online
  4. Osztrics István olimpiai bajnok párbajtőrvívó hatvan éves!
  5. http://www.mob.hu/munchenre-emlekezett-az-aranyermes-parbajtorcsapat-
  6. Schmitt Pál: alázattal látok neki új feladatomnak
  7. Az ítélet
  8. NOL: Mit követhetett el Schmidt?
  9. Ezért kapott börtönt Schmitt: íme a jegyzőkönyv a ´64-es balesetről. Kisalföld.hu. (MTI-re hivatkozva); 2011. március 23.; Hiv. beill: 2010. május 28.
  10. ^ a b c Életrajza
  11. Kavarások Schmitt Pál körül
  12. Nyílt politikai harc a MOB elnöki posztjáért
  13. Állami és társadalmi szervezetek Magyarországon. Kossuth, 1985. ISBN 963-09-2629-6
  14. Schmitt Pál: a végsőkig lojális Népszabadság, 2010. június 12.
  15. Schmitt 1998-ban az MSZP-t kereste meg Index, 2002. június 3.
  16. Csák, Csongor: Nyerni fogok - Schmitt Pál főpolgármester-jelölt. Magyar Narancs, 2002. július 18. (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  17. Schmitt Pál lesz az Európai Parlament egyik alelnöke (magyar nyelven). index.hu, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  18. Schmitt Pált javasolta államfőjelöltnek Orbán Viktor MTI, 2010. június 23.
  19. Schmitt Pál nyerte az államfőválasztást (magyar nyelven). fn.hu, 2010. június 29. (Hozzáférés: 2010. június 29.)
  20. Török Gábor: Schmitt új elnöki példát teremtett
  21. Politikatudományi Szemle, Szomszéd Orsolya: Államfői jogkörök alkalmazása a gyakorlatban
  22. „Álamfő”: Schmitt Pál önkezével vet véget a magyar helyesírásnak
  23. Schmitt még mindig ragaszkodik a nyelv védelméhez
  24. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megjelent újévi köszöntő helyesírási hibái
  25. Helyesírási hibák Schmidt újévi beszédében. Origo.hu.; 2011. január 3.; hiv. beill.: 2011. május 28.
  26. Elismerte Schmitt hivatala az újabb helyesírási bakikat. Origo.hu.; 2011. január 3. Link beill. 2011. május 28.
  27. "Álamfő": Schmitt Pál önkezével vet véget a magyar helyesírásnak (Képpel!), a Hírszerző cikke
  28. Magyarországi látogatásra invitálta a pápát Schmitt Pál
  29. Magyarországnak nagyon fontos a nukleáris biztonság, keh.hu
  30. Obama és Schmitt egyeztetett + Képek, mno.hu
  31. Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése
  32. Schmitt a doktoriról: nem gondoltam, hogy kétszer kell megvédenem
  33. ^ a b A Schmitt jelentés összefoglalója
  34. Semmelweis Egyetem - Schmitt jelentés
  35. ^ a b Fluck Ákos különvéleménye
  36. http://nol.hu/belfold/schmitt_pal_koztarsasagi_elnok_egyelore_nem_lelegezhet_fol
  37. Schmitt nem mond le, index.hu
  38. Hungary's president: He copied, but he's not a plagiarist. The Economist. Mar 27th 2012, http://www.economist.com/blogs/easternapproaches/2012/03/hungarys-president
  39. Schmitt Pál doktori címének visszavonását kezdeményezi a SOTE doktori tanácsa
  40. A Szenátus dönt Schmittről, Index.hu, 2012. március 29.
  41. A Semmelweis Egyetem Szenátusának 41/2012. határozata (magyar nyelven) (html). Semmelweis Egyetem Hírek, 2011. március 29. (Hozzáférés: 2011. április 1.)
  42. Lemondott: Schmitt belebukott a plágiumbotrányba – hvg.hu, 2012. április 2.
  43. A SOTE nem tud Schmitt tanulmányairól Index, 2012. szeptember 20.
  44. Senki nem meri lezárni Schmitt Pál ügyét Origo, 2013. február 22.
  45. Végleg vége a Schmitt-ügynek Index, 2013. május 15.
  46. Schmitt nem kéri az állami lakást Index, 2012. június 18.
  47. Albérletben lakik Schmitt Pál Origo, 2013. február 18.
  48. Hiába fogadkozott, Schmitt Pál nem írja a doktoriját BorsOnline.hu, 2013. május 16.
  49. Áder végleg eltörölte a Schmitt-díjat Blikk, 2013. december 23.
  50. Így nem lesz soha doktor Schmitt Pál. hvg.hu, 2014. március 22. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  51. Nem ír PhD dolgozatot Schmitt Pál. mandiner.hu, 2014. március 22. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  52. ^ a b Nemzet Sportolója: a tagok Schmitt Pált választották, nemzetisport.hu, 2014. november 20.
  53. Ők nem lettek a Nemzet Sportolói (magyar nyelven). origo.hu, 2014. november 21. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  54. Nemzet Sportolója: előre megágyaztak Schmitt Pálnak. borsonline.hu, 2014. november 22. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
  55. Schmitt Pál a nemzet sportolója lehet. mandiner.hu; RTL Klub, 2014. szeptember 29. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
  56. Kitüntették Schmitt Pált (magyar nyelven). hvg.hu, 2013. november 14. (Hozzáférés: 2013. november 14.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTI ki kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 963. old. ISSN 1787-288X

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Katona Béla
A magyar Országgyűlés elnöke
2010
Utódja:
Kövér László
Elődje:
Sólyom László
A (III.) Magyar Köztársaság elnöke
2010–2012
A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
Utódja:
Kövér László (ideiglenes)