Schmitt Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schmitt Pál
Schmitt Pál 2011-ben
Schmitt Pál 2011-ben
Született1942. május 13. (81 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaMakray Katalin (1966–)
Gyermekeihárom gyermek:
Schmitt Petra
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Magassága190 cm
A harmadik magyar köztársaság 4. köztársasági elnöke
Hivatali idő
2010. augusztus 6. – 2012. április 2.
MiniszterelnökOrbán Viktor
ElődSólyom László
Utód
A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének 8. elnöke
Hivatali idő
2010. május 14. – 2010. augusztus 5.
Köztársasági elnökSólyom László
ElődKatona Béla
UtódKövér László
Az Európai Parlament alelnöke
Hivatali idő
2009. július 14. – 2010. május 13.
A Magyar Olimpiai Bizottság 16. elnöke
Hivatali idő
1989 – 2010
ElődDeák Gábor
UtódBorkai Zsolt
Schmitt Pál aláírása
Schmitt Pál aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Schmitt Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany
1968, Mexikóváros
párbajtőr, csapat
arany
1972, München
párbajtőr, csapat
Világbajnokság
bronz
1967, Montréal
párbajtőr, csapat
ezüst
1969, Havanna
párbajtőr, csapat
arany
1970, Ankara
párbajtőr, csapat
arany
1971, Bécs
párbajtőr, csapat
ezüst
1973, Göteborg
párbajtőr, csapat
bronz
1974, Grenoble
párbajtőr, csapat
bronz
1975, Budapest
párbajtőr, csapat
Universiade
arany
1965, Budapest
párbajtőr, csapat
Magyar bajnokság
arany
1958
párbajtőr, csapat
arany
1959
párbajtőr, csapat
arany
1960
párbajtőr, csapat
bronz
1962
párbajtőr, egyéni
bronz
1965
párbajtőr, egyéni
arany
1967
párbajtőr, egyéni
arany
1968
párbajtőr, egyéni
ezüst
1975
párbajtőr, egyéni
Schmitt Pál 2010. április 11-én
Schmitt Pál 2011. július 31-én a Formula–1 magyar nagydíj eredményhirdetésén
Heinz Fischer, Giorgio Napolitano, Danilo Türk, Ivo Josipović és Schmitt Pál Szlovéniában. (2011)

Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.

2012-ben nagy vihart kavaró plágiumügybe keveredett, amikor a HVG hetilap kiderítette, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, április 2-án lemondott államfői tisztségéről, megtartva a volt államfőknek járó, nagy összegű életjáradékot. Schmitt továbbá az egyetlen olyan magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt egyetlenegy törvényt sem küldött vissza a parlamentnek és egy törvény esetében sem kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

1960-ban érettségizett. Utána felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakára, ahol 1965-ben diplomázott. 1992-ben a Testnevelési Egyetemen védte meg egyetemi doktori disszertációját, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.

Sportolói pályafutása[szerkesztés]

1955-ben kezdte párbajtőrvívó pályafutását a Budapesti Vörös Meteorban, illetve annak jogutódjaiban, a VM Egyetértésben és az MTK-VM-ben. Első öttusaversenye 1958-ban volt Székesfehérváron.[2] Párbajtőrözőként 1958 és 1960 között háromszor nyert aranyérmet a felnőtt csapatbajnokságban. 1962-ben állhatott első alkalommal dobogóra a magyar egyéni bajnokságon. Pályafutása alatt kétszer (1967, 1968) nyert magyar bajnokságot egyéniben.

1965 és 1976 között 130 alkalommal szerepelt a magyar párbajtőrvívó-válogatottban. Az 1965-ös budapesti universiadén csapatban aranyérmes lett. 1966-ban a világbajnokságon ötödik volt csapatban. Első nemzetközi sikerét 1967-ben érte el, amikor a magyar párbajtőrcsapat tagjaként világbajnoki bronzérmes lett. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián B. Nagy Pállal, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Nemere Zoltánnal olimpiai bajnok lett a párbajtőrcsapat tagjaként. Az egyéni versenyben nem szerepelt.

1969-ben ezüstérmes volt a világbajnokságon csapatban. 1970-ben csapatvilágbajnok; ezt a sikerét 1971-ben is megismételte. Legnagyobb egyéni sikere a világkupa-győzelem volt 1971-ben.[3] Az 1972-es müncheni olimpián a párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet, ekkor Erdős Sándorral, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Osztrics Istvánnal.[4] A párbajtőr csapatverseny során a döntőben Svájc ellen két győzelem volt a mérlege.[5] Az egyéni versenyben a harmadik körben kiesett.

A világbajnokságokon csapatban 1973-ban ezüst-, 1974-ben és 1975-ben bronzérmes volt. Részt vett az 1976-os montréali olimpián is, ahol az 1972-essel megegyező összetételű párbajtőrcsapattal 4. helyezést ért el. Az egyéni versenyben nem indult. A válogatottól 1976-ban, az aktív versenysporttól 1977-ben vonult vissza, mert sokszor fájt a keze.[6]

1968-ban, 1971-ben és 1972-ben tagja volt az év magyar csapata választáson első helyen végzett férfi párbajtőr-válogatottnak.

Visszavonulása után[szerkesztés]

1964-ben 4 hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság súlyos közlekedési vétség miatt,[7] minthogy mindössze kéthetes jogosítvány birtokában kocsijával megcsúszott, és nekiment egy másik autónak, amelynek egyik utasa 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, valamint a kocsiban 2000 forintos anyagi kár keletkezett. Mindennek írásos nyoma maradt egy 1969-ben rögzített, a vívószövetséggel foglalkozó állambiztonsági jelentésben is. Későbbi köztársasági elnökké választását követően egyes sajtóorgánumok az ítélet tényét a jelentést megadva forrásként nyilvánosságra hozták, annak részletezése nélkül (mivel a jelentésben csak az ítélet ténye szerepelt, oka nem).[8][9]

Diplomájának megszerzése után a Hungarhotels Vállalatban kapott állást szállodai munkatársként. 1972 novemberétől kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé.[10] 1980-ban kivált a szállodaiparból. 1981-ben a Népstadion és Intézményei (NSI) főigazgatójává nevezték ki, e tisztségben 1983-ig maradt.[11]

Közéleti pályafutása[szerkesztés]

Sporttisztviselői pályafutása[szerkesztés]

A Magyar Olimpiai Bizottságban első fontos tisztségét 1983-tól töltötte be. Ekkor választották a testület főtitkárává. 1989-ben a testület elnöke lett. 2006-ban aktív politikai részvétele miatt kritika érte, de a MOB elnökségének tagjai újra megerősítették elnöki tisztségében.[12][13] A MOB elnökeként 2008-ban a Nemzeti Sportszövetségtől Az év sportvezetője díjat kapta meg. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-ben a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett 1995-ig, amikor NOB-alelnökké választották. E posztjáról 1999-ben távozott, amikor megválasztották a NOB protokollfőnökévé. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöki tisztét is betöltötte. 2001-ben indult a NOB elnöki posztjáért, a 4. helyen végzett. 2007 áprilisában Jacques Rogge elnök felkérésére ő vette át az ENSZ környezetvédelmi díját, „A Föld védelméért” díjat, amelyet a NOB-nak ítéltek. 1999–2007 között az Olimpikonok Világszövetségének (World Olympians Association) elnöke is volt.

Az Európa Pont ünnepélyes avatásán: Sztávrosz Lambrinídisz, az Európai Parlament alelnöke, Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédét hallgatja 2011. január 7-én

2022 májusában betöltötte a 80. életévét, ami a NOB-tagságának automatikus elvesztésével járt. Ugyanekkor a NOB tiszteletbeli tagjának választották.[14]

Köztársasági elnökké választása után 2010. augusztus 5-én lemondott MOB-elnöki tisztjéről. 2010. november 20-án Borkai Zsolt MOB-elnökké választása mellett Schmitt a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke lett.

2017-ben pályázott a NOB végrehajtó bizottsági tagságára, de nem választották be.[15]

1983 és 1986 között a Magyar Népköztársaság sportot irányító központi hatóságának, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) az elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban,[16] ebbe az időszakba esett a Magyarország által politikai okokból bojkottált 1984. évi nyári olimpiai játékok (Los Angeles) is. Az olimpiai részvételről szóló szavazáson azonban nem vett részt.[17]

Diplomáciai pályafutása[szerkesztés]

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, később 1995-ben akkreditálták Andorrába is. 1997-ben, négyéves megbízatásának lejártával hívták vissza mindkét helyről. 1998-ban megbeszélést kezdeményezett a Magyar Szocialista Párttal, felajánlva, hogy a párt képviseletében indul a budapesti főpolgármester-választáson.[18] Még ebben az évben kiküldték Bernbe, úgyszintén nagyköveti rangban (1999-ben akkreditálták Liechtensteinbe is). Kovács László akkori külügyminiszter 2002-ben hívta vissza, miután Schmitt bejelentette, hogy indul Budapest főpolgármesteri tisztségéért. Formálisan független jelöltként indult, de ténylegesen az akkori parlamenti ellenzék két pártja, a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum támogatta. A második helyen végzett a Szabad Demokraták Szövetsége által indított Demszky Gábor mögött, a szavazatok 35,85%-ával.

Politikai szerepvállalása[szerkesztés]

2002-ben budapesti főpolgármester-jelöltként indult, és minden fórumon hangoztatta függetlenségét, és hogy a Fideszhez semmi köze; később támogatásukat elismerte, de tagadta a közvetlen kapcsolatot.[19] 2003-ban bejelentette, hogy belép a Fideszbe, majd ugyanebben az évben megválasztották a párt egyik alelnökévé. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, az Európai Parlament tagjává választották, és a Fidesz EP-delegációjának vezetője lett. Az EU–Horvátország Parlamenti Vegyesbizottságba delegált küldöttség elnöke és a kulturális és oktatási bizottság első alelnöke volt. A bizottság 2007. szeptember 10-én nagy többséggel fogadta el „A sport szerepe az oktatásban” című Schmitt-jelentést. 2007. május 19-én, miután megválasztották a 2009-es EP-választási kampány vezetőjének, bejelentette, hogy visszalép a pártalelnöki posztra való jelöltségtől. A 2009-es EP-választáson ismét mandátumot szerzett. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlament alelnöki tisztségére jelölte; megválasztása után az EP eddigi legmagasabb rangú magyar tisztségviselője.[20] A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség országos listáján indult, onnan szerzett mandátumot. Megválasztása után lemondott EP-képviselői székéről. Ezt követően a Fidesz képviselőcsoportja a 2010-ben megalakuló Országgyűlés elnökének jelölte. 2010. május 14-én választották meg.

Köztársasági elnöki időszaka[szerkesztés]

Neve többször is felvetődött lehetséges köztársasági elnökként. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2010. június 23-án Schmittet javasolta köztársasági elnöknek a Fidesz és a KDNP frakcióinak.[21] Június 21-én hatvankét fideszes, illetve kereszténydemokrata képviselő jelölte. Nyolc nappal később, a névnapján az első fordulóban 263 szavazattal megválasztották köztársasági elnökké. Ellenfele, a Magyar Szocialista Párt által jelölt Balogh András 59 szavazatot kapott. Hivatalát augusztus 6-án vette át.[22]

Elnökségének első hónapjaiban, 2010. december 31-ig Schmitt Pál közel száz, a Fidesz-KDNP többségű Országgyűlés által megszavazott törvényjavaslatot írt alá. Szakítva a korábbi köztársasági elnökök gyakorlatával, alkotmányos és politikai vétójogaival hivatali ideje alatt egyetlen esetben sem élt.[23][24]

2010 novemberében egyik legfőbb céljaként a magyar nyelv megőrzését és ápolását nevezte meg elnöki beszédében, és kiemelte, hogy ezt törvény által tenné kötelezővé. A köztársasági elnök kijelentése szerint nyelvünk a magyarságunk és összetartozásunk egyik legfontosabb jelképe.[25] 2011 márciusában Schmitt kijelentette, hogy 2011-től kezdődően meghirdeti és kiosztja „A magyar nyelvért” elnevezésű díjakat.[26] Ezt az elkötelezettséget azonban több ízben is számosan megkérdőjelezték a Schmitt Pál és munkatársai tolla alól kikerülő egyes írások nyelvi és helyesírási hibái miatt. A KEH szóvivője szerint ezeknek egy részét Schmitt személyesen írta, de közel sem mindegyiket.[27][28][29][30]

2011. május 27-én XVI. Benedek pápa a vatikáni Liszt-koncert előtt magánkihallgatáson fogadta Schmitt Pált, aki köztársasági elnöki minőségében vett részt a vatikáni eseményen. A találkozó megbeszélésein Schmitt Pál ismételten magyarországi látogatásra invitálta a pápát.[31]

2012. március 27-én Schmitt Pál köztársasági elnök felszólalt a nukleáris biztonsággal foglalkozó szöuli csúcstalálkozón: „Magyarországnak nagyon fontos a nukleáris energia használatának biztonsága, s a magyar tudósok mindig fontos szerepet játszottak a nukleáris technológia, azon belül a biztonsági intézkedések fejlesztésében.”[32][33]

A doctor universitatis címtől való megfosztása[szerkesztés]

Bővebben: Schmitt Pál plágiumügye

2012. január 11-én HVG internetes oldalán a plágium vádját megfogalmazó cikk jelent meg az 1992-ben készült doktori disszertációja kapcsán.[34] Schmitt Pál egy héttel később visszautasította a plágiumvádat.[35] 2012. március 27-én nyilvánosságra hozták a Semmelweis Egyetem által felállított tényfeltáró bizottság eredményét.[36][37]

A végleges megállapítások szerint a dolgozat 215 oldalából legkevesebb 201, a 7 táblázatból 7, a 2 ábrából 2 a francia nyelvű értekezés magyar fordítása.[36][38] A testület megállapította a szokatlanul nagymérvű szövegegyezéseket. A bizottság a jelentést állásfoglalásra elküldte a nemzeti fejlesztési miniszternek.[39]

A hivatalos tényfeltáró bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatala után Schmitt Pál nyilatkozatában kijelentette, hogy a vizsgálati eredmény megerősítette őt korábbi döntésében és továbbra is posztján marad.[40] A The Economist bővebben foglalkozott a témával, éles kritikát megfogalmazva az ügyet vizsgáló bizottsággal szemben.[41]

2012. március 28-án az egyetem közreadta Fluck Ákos különvéleményét, ahol az összefoglalóban idézi az egyetemi doktorátus megszerzésének azt a kritériumát.[38] 2012. március 29-én Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora bejelentette, hogy a doktori tanács kezdeményezi Schmitt Pál doktori címének visszavonását, és még aznapra összehívja az egyetemi szenátust.[42] Az egyetem szenátusa ugyanaznap 33:4 arányban elvette Schmitt Páltól a doktori címet.[43][44]

Az államfői posztról történő lemondása[szerkesztés]

Bővebben: Schmitt Pál plágiumügye

Schmitt Pál 2012. április 2-án az Országgyűlésben bejelentette lemondását az államfői posztról.[45] A köztársasági elnök feladat- és hatásköreit Kövér László házelnök vette át ideiglenesen, az új államfő megválasztásáig, aki végül Áder János lett.

Lemondása után[szerkesztés]

Bár Schmitt a plágiumügy során többször kijelentette, hogy egy új PhD értekezés megírására készül, mintegy „bizonyítandó, hogy van benne kitartás”, ezt a lemondása után sem kezdte el,[46] igaz, a lemondás után több mint egy évig a SOTE a Schmitt által kezdeményezett felülvizsgálati eljárással vizsgálta meg a doktori cím visszavonásának jogosságát,[47] amit végül szintén helyben hagyott.[48] Schmitt a lemondás után igényt tartott az államfőknek járó szolgálati lakásra, mondván „ami jár, az jár”, de később ezt visszavonta „az ország gazdasági helyzetére” hivatkozva.[49] Ezután egy II. kerületi lakópark albérletébe költözött feleségével, mivel a budaligeti házát egy észt diplomatacsaládnak adta ki megválasztásakor, noha amúgy öt ingatlan van a nevén,[50] de 2014-ben egy új villát is vett, bár az nem derült ki mennyiért.[51] Schmitt a lemondását követően aktív nyugdíjasként éli mindennapjait, motorozik, sporteseményeken szurkol, és fővédnökségeket is elvállal, miközben tárogatózásra is tud már időt szakítani.[52]

Schmitt 2010-ben saját magáról elnevezett díjakat alapított „Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök érdemérme” és „Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök ezüstérme” nevekkel, melyeket utódja, Áder János 2013 decemberében szüntetett meg.[53]

2013 májusában újra a NOB teljes jogú tagjává vált, habár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága figyelmeztetésben részesítette plágiumügye miatt.[54]

2014. március 22-én egy rövid interjúban Schmitt bevallotta, hogy lemondott a beígért PhD megszerzéséről, mert idejét inkább egy könyv megírásának szenteli, mely a sportok a fenntartható fejlődésre és a környezetvédelemre gyakorolt hatásáról szólna. Ez lett volna a témája Schmitt beígért doktori munkájának is, de úgy fogalmazott, hogy ez a könyv számára legalább akkora dolog, mint egy PhD. Elmondása szerint angolul fogja a könyvét megjelentetni és egy éven belül tervezte a kiadását,[55][56] de a könyv azóta sem jelent meg.

2014. november 20-án adták hírül, hogy Schmittet beválasztották A Nemzet Sportolója nevű 12 tagú testületbe, ahol Grosics Gyula halálával üresedett meg egy hely. A döntés jelentős közfelháborodást okozott, mivel sokak szerint Schmitt a plágiumügye miatt méltatlanná vált egy ilyen testület tagjává válni és számos más, erkölcsileg nem megkérdőjelezhető volt sportoló inkább megérdemelte volna a kiemelt státuszt. A kitüntető címmel havi nettó félmilliós juttatás jár, miközben Schmitt ezen felül jogosult az államfőknek járó tiszteletdíjra is, ami havi másfél millió forint.[57][58] Bizonyos értesülések szerint Schmitt maga jelentkezett be a tisztségre, Portisch Lajos, a testület egyik tagja szerint a tagok közül hatan eleve Schmittet támogatták a jelöltségre, Kárpáti György pedig már hetekkel korábban nyíltan beszélt arról, hogy Schmitt lesz a befutó.[59] Kulcsár Győző, a testület másik tagja még szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy Schmitt megérdemelné a kitüntetést, mert politikai pályafutása és plágiumbotránya nem ejthet árnyékot Schmitt sportteljesítményére, valamint hogy a nemzet sportolója kitüntetésről nem politikai alapon döntenek.[60]

2014. november 28-án meglepő riport jelent meg Schmitt-tel a Sport Plusz című lapban, ahol a volt elnök a valóságnak ellentmondva többek közt azt állította, hogy a SOTE nem is vonta vissza a kisdoktori címét, mert megnyerte a fellebbezési eljárást. Azonban az egyetem a 2013. május 15-én lezárult felülbírálati eljárása során kimondta, hogy Schmitt dolgozata nem felel meg a tartalmi és formai követelményeknek, ezért jogos volt a doktori cím visszavonása. A testület határozata kitért arra is, hogy Schmitt Pál meghallgatásával hozta meg a döntését, aki önként mondott le ezt követően a címéről.[48][61] A volt elnök ezen kívül hosszan mesél az interjúban a pályafutásáról, az olimpiai bajnoki cím megszerzésének körülményeiről, a MOB-elnökségről, NOB-tagságról, de kitért arra is, hogy „megnyugvással tölti el, hogy az ő vezetése alatt lett az olimpiai mozgalom a magyar közélet meghatározó része”, valamint hogy ismét belevágna a politikai pályába, mert „semmit nem bánt meg!” Schmitt azzal összegzi a politikai pályafutását, hogy büszke a köztársasági elnöki éveire, mert aláírhatta az alaptörvényt, és „a politikában sikerült egy új stílust” bevezetnie.[62]

2015. február 11-én egy másik rövid interjú jelent meg Schmitt-tel, amiben lemondásáról úgy nyilatkozott: „Semmilyen tanulsága nincsen számomra. Én büszkén, egyenes derékkal, és jó érzéssel mondtam le a mandátumomról, ezt a parlament elfogadta. Aztán részt vettem egy peres ügyben az egyetemmel szemben, amit megnyertem, és ők is deklarálták, hogy semmiféle etikai vétség nem történt. Következtetést nem vonok le belőle. Úgy éreztem annak idején, hogy jót cselekedtem.”[63]

2015 októberében elnöke lett annak az uniós, Navracsics Tibor uniós biztos kezdeményezésére létrejött szakértői csoportnak, amelynek feladata, hogy elemezze a sport szerepét az Európai Unió külkapcsolataiban.[64]

2017. május 12-én a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja és a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület szervezésében volt és jelenlegi sportolók köszöntötték az egy nappal korábban 80. esztendejébe lépett Rejtő Ildikót és az egy nappal később 75. születésnapját ünneplő Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok vívókat. „Megtanultam, hogy egy olimpikon egész életére olimpikon, példakép marad, úgy kell élnie és viselkednie.”, mondta többek közt beszédében Schmitt, illetve sportolótársait méltatta a rendezvényen.[65]

Olimpiai Pályázati Bizottság[szerkesztés]

2015 februárjában a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése 125 igen és egy nem szavazat mellett elfogadta az Olimpiai Védnöki testület határozati javaslatát a 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségéről.[66][67][68] 2016. január 14-én megalakult az Országgyűlés által a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat megvalósításának támogatására létrehozott egyeztető, véleményező és javaslattevő testület, az Olimpiai Pályázati Bizottság. A javaslattevő bizottság elnöke Schmitt Pál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, a MOB tiszteletbeli elnöke lett.[69] Az olimpiai pályázat emblémáját 2016. április 14-én Schmitt Pál, Tarlós István, Fürjes Balázs az Olimpiai Pályázati Bizottság elnöke, Szabó László és Chris Mattheisen leplezték le.[70][71]

Kitüntetései[szerkesztés]

A Köztársasági Elnöki Hivatal adatlapja szerint az alábbi kitüntetésekben részesült:[11]

Magánélete[szerkesztés]

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége Makray Katalin tornász, aki az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmet szerzett felemás korláton. Három lánygyermekük (Gréta, Petra, Alexa) és hat unokájuk van, közülük Vigvári Vendel és Vigvári Vince válogatott vízilabdázók,[73] 2023-tól mindketten felnőtt világbajnokok.[74] Római katolikus vallású.[75]

Nyelvismerete[szerkesztés]

A KEH adatlapja szerint angol, német, francia, spanyol és orosz nyelven beszél.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Vajon melyik magyar köztársasági elnök volt az, aki minden elé rakott törvényt aláírt? (magyar nyelven) (html). 444.hu, 2016. március 16.
  2. ↑ Székesfehérvárra látogatott Schmitt Pál köztársasági elnök (magyar nyelven) (html). Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának honlapja, 2011. április 28. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 28.)
  3. ↑ Schmitt Pál, China radio online
  4. ↑ Osztrics István olimpiai bajnok párbajtőrvívó hatvanéves!. [2012. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  6. ↑ Schmitt Pál: alázattal látok neki új feladatomnak
  7. ↑ Az ítélet
  8. ↑ NOL: Mit követhetett el Schmidt?
  9. ↑ Ezért kapott börtönt Schmitt: íme a jegyzőkönyv a ´64-es balesetről Archiválva 2011. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben. Kisalföld.hu. (MTI-re hivatkozva); 2011. március 23.; Hiv. beill.: 2010. május 28.
  10. ↑ A Népsport jelenti: Schmitt Pál – igazgatóhelyettes. Népsport, XXVIII. évf. 259. sz. (1972. október 28.) 2. o.
  11. ↑ a b c Dr. Schmitt Pálnak, Magyarország köztársasági elnökének életrajza. Köztársasági Elnöki Hivatal. [2012. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  12. ↑ Kavarások Schmitt Pál körül
  13. ↑ Nyílt politikai harc a MOB elnöki posztjáért
  14. ↑ NOB: tiszteletbeli tag lett Schmitt Pál és Richard Pound. www.nemzetisport.hu (2022. május 21.) (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  15. ↑ NOB: Schmitt Pál nem került be a végrehajtó bizottságba. www.nemzetisport.hu (2017. szeptember 16.) (Hozzáférés: 2017. szeptember 16.)
  16. ↑ Állami és társadalmi szervezetek Magyarországon. Kossuth, 1985. ISBN 963-09-2629-6
  17. ↑ Schmitt Pál: a végsőkig lojális Népszabadság, 2010. június 12.
  18. ↑ Schmitt 1998-ban az MSZP-t kereste meg Index, 2002. június 3.
  19. ↑ Csák, Csongor: Nyerni fogok - Schmitt Pál főpolgármester-jelölt. Magyar Narancs, 2002. július 18. (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  20. ↑ Schmitt Pál lesz az Európai Parlament egyik alelnöke (magyar nyelven). index.hu, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  21. ↑ Schmitt Pált javasolta államfőjelöltnek Orbán Viktor Archiválva 2010. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben MTI, 2010. június 23.
  22. ↑ Schmitt Pál nyerte az államfőválasztást (magyar nyelven). fn.hu, 2010. június 29. (Hozzáférés: 2010. június 29.)
  23. ↑ Török Gábor: Schmitt új elnöki példát teremtett
  24. ↑ Politikatudományi Szemle, Szomszéd Orsolya: Államfői jogkörök alkalmazása a gyakorlatban. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
  25. ↑ „Álamfő”: Schmitt Pál önkezével vet véget a magyar helyesírásnak. [2011. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 24.)
  26. ↑ Schmitt még mindig ragaszkodik a nyelv védelméhez
  27. ↑ A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megjelent újévi köszöntő helyesírási hibái
  28. ↑ Helyesírási hibák Schmidt újévi beszédében. Origo.hu.; 2011. január 3.; hiv. beill.: 2011. május 28.
  29. ↑ Elismerte Schmitt hivatala az újabb helyesírási bakikat. Origo.hu.; 2011. január 3. Link beill. 2011. május 28.
  30. ↑ "Álamfő": Schmitt Pál önkezével vet véget a magyar helyesírásnak (Képpel!) Archiválva 2011. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, a Hírszerző cikke
  31. ↑ Magyarországi látogatásra invitálta a pápát Schmitt Pál
  32. ↑ Magyarországnak nagyon fontos a nukleáris biztonság, keh.hu
  33. ↑ Obama és Schmitt egyeztetett + Képek Archiválva 2012. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  34. ↑ Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése
  35. ↑ Schmitt a doktoriról: nem gondoltam, hogy kétszer kell megvédenem. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 1.)
  36. ↑ a b A Schmitt jelentés összefoglalója. [2012. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  37. ↑ Semmelweis Egyetem - Schmitt jelentés. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  38. ↑ a b Fluck Ákos különvéleménye. [2012. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 29.)
  39. ↑ http://nol.hu/belfold/schmitt_pal_koztarsasagi_elnok_egyelore_nem_lelegezhet_fol
  40. ↑ Schmitt nem mond le, index.hu
  41. ↑ Hungary's president: He copied, but he's not a plagiarist. The Economist. Mar 27th 2012, http://www.economist.com/blogs/easternapproaches/2012/03/hungarys-president
  42. ↑ Schmitt Pál doktori címének visszavonását kezdeményezi a SOTE doktori tanácsa
  43. ↑ A Szenátus dönt Schmittről, Index.hu, 2012. március 29.
  44. ↑ A Semmelweis Egyetem Szenátusának 41/2012. határozata (magyar nyelven) (html). Semmelweis Egyetem Hírek, 2011. március 29. (Hozzáférés: 2011. április 1.)
  45. ↑ Lemondott: Schmitt belebukott a plágiumbotrányba – hvg.hu, 2012. április 2.
  46. ↑ A SOTE nem tud Schmitt tanulmányairól Index, 2012. szeptember 20.
  47. ↑ Senki nem meri lezárni Schmitt Pál ügyét Origo, 2013. február 22.
  48. ↑ a b Végleg vége a Schmitt-ügynek Index, 2013. május 15.
  49. ↑ Schmitt nem kéri az állami lakást Index, 2012. június 18.
  50. ↑ Albérletben lakik Schmitt Pál Origo, 2013. február 18.
  51. ↑ Mutatjuk Schmitt Pál új luxusvilláját Átlátszó, 2017. szeptember 20.
  52. ↑ Hiába fogadkozott, Schmitt Pál nem írja a doktoriját Archiválva 2013. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben BorsOnline.hu, 2013. május 16.
  53. ↑ Áder végleg eltörölte a Schmitt-díjat Archiválva 2014. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Blikk, 2013. december 23.
  54. ↑ Schmitt újra a NOB teljes jogú tagja, parameter.sk
  55. ↑ Így nem lesz soha doktor Schmitt Pál. hvg.hu, 2014. március 22. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  56. ↑ Nem ír PhD dolgozatot Schmitt Pál. mandiner.hu, 2014. március 22. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  57. ↑ a b Nemzet Sportolója: a tagok Schmitt Pált választották, nemzetisport.hu, 2014. november 20.
  58. ↑ Ők nem lettek a Nemzet Sportolói (magyar nyelven). Origo, 2014. november 21. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  59. ↑ Nemzet Sportolója: előre megágyaztak Schmitt Pálnak. borsonline.hu, 2014. november 22. [2014. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
  60. ↑ Schmitt Pál a nemzet sportolója lehet. mandiner.hu; RTL Klub, 2014. szeptember 29. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
  61. ↑ A SOTE közleménye Schmitt felülvizsgálati eljárásáról. semmelweis-egyetem.hu, 2013. május 15. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  62. ↑ Schmitt Pál még mindig doktornak tartja magát. Index, 2014. november 28. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  63. ↑ Schmitt Pál: nem vonok le következtetéseket. Politika a gyökön, 2015. február 11. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
  64. ↑ És mi újság Schmitt Pállal? hvg.hu (2015. október 9.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  65. ↑ Schmitt Pál: Egy olimpikonnak mindig példaképként kell viselkedni Index, 2017. május 12.
  66. ↑ A MOB javasolja Budapestnek az olimpiarendezést, m4sport.hu
  67. ↑ Schmitt Pál előadása az Agenda 2020-ról, mob.hu
  68. ↑ Olympic Agenda 2020 elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaMagyar Olimpiai Bizottság – Közgyűlés 2015. február 6. Archiválva 2016. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, mob.hu
  69. ↑ Megalakult az Olimpiai Pályázati Bizottság - Olimpiai Védnökök Testülete, mob.hu
  70. ↑ Bemutatták az olimpiai pályázat logóját origo.hu
  71. ↑ Pályázz és vegyél részt a 2024-es Budapesti Olimpia tervezésében! Archiválva 2016. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, budapest2024.org
  72. ↑ Kitüntették Schmitt Pált (magyar nyelven). hvg.hu, 2013. november 14. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  73. ↑ Vigvári Vendel, Schmitt Pál unokája a vízilabda nagy ígérete. www.blikk.hu (2021. január 15.) (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  74. ↑ Schmitt Pál büszkén viseli a világbajnok unokája pólóját. magyarnemzet.hu (2023. augusztus 3.) (Hozzáférés: 2023. augusztus 5.)
  75. ↑ Meg kell találnunk újra a saját utunkat

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Elődje:
Katona Béla
A magyar Országgyűlés elnöke
2010
 Utódja:
Kövér László
Elődje:
Sólyom László
A Magyar Köztársaság köztársasági elnöke
2010–2012		A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
 Utódja:
Kövér László (ideiglenes)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schmitt_Pál&oldid=27072539”