Kovács Béla (politikus, 1960)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovács Béla
Született 1960. február 25. (54 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász, politikus, a Jobbik EP-képviselője
Iskolái Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (Moszkva)

Kovács Béla (Budapest, 1960. február 25.) közgazdász, üzletember, politikus, 2010 óta a Jobbik Európai Parlamenti képviselője, az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének alapítója, 2013 decemberétől elnöke.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja a Külügyminisztériumban dolgozott, 1976-ban pedig a tokiói magyar nagykövetségen volt külszolgálatban[1]. Ezért Kovács 1976-1980 között a japán fővárosban, az amerikai alapítású Saint Mary középiskolában tanult. 1978-ban a budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett[2]. Ezután négy éven át Tokióban, egy amerikai magánegyetemen politológiát és nemzetközi kapcsolatokat hallgatott. 1986-ban pedig Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) szerzett nemzetközi közgazdász diplomát.

Japán, angol, orosz nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, de emellett lengyelül, franciául és németül is beszél.

Az üzleti életben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1986-ban Magyarországra költözött, és a Terimpex külkereskedelmi vállalathoz osztották be üzletkötőnek. 1987-ben behívták katonának.

Mivel elmondása szerint nem érezte jól magát Magyarországon, ismételten kiköltözött a Szovjetunióba. 1988-2003 között nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozott vezető beosztásban Japánban és Oroszországban. 2003-ban a „Gaszisz” Orosz Állami Akadémia jogtudományi karán végzett befektetési szakjogászként.

2003-ban hazaköltözött, Angyalföldön nyitott egy salátabárt, melyet 2010-ben felszámoltak.

Politikusként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jobbikba 2005-ben lépett be, Bíber József Tibor ajánlásával. Még ez év decemberében megalapította a párt külügyi bizottságát, amelynek azóta elnöke. 2006-ban megalapította a Jobbik XIII. kerületi szervezetét. 2008 decembere óta a Jobbik fővárosi alelnöke.

Az Európai Parlamentben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008-at követően sűrűn járt Brüsszelbe. A 2009-es európai parlamenti választáson a Jobbik listájának 7. helyén szerepelt, és így képviselőként nem jutott be az Európai Parlamentbe. A bekerült 3 jobbikos képviselő asszisztense és szakmai tanácsadója lett. A párthoz való csatlakozása után vált hangsúlyosabbá a Jobbik oroszbarát és keleti politikája.[3]

2010 májusában, az Európai Parlamentből a magyar Országgyűlésbe hazatérő Balczó Zoltán képviselői helyét foglalta el az Európai Parlamentben.[4] 2010-2014 között 161-szer szólalt fel a plenáris üléseken.

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, és az EUKazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja, valamint az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség és a Költségvetési Bizottság póttagja lett.

Létrehozta az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság energetikai munkacsoportját, melynek ő a vezetője. A csoport első kihelyezett ülését 2014 áprilisában Magyarországon tartották.[5]

EP-képviselői irodát tart fenn Beregszászon (2011[6]–2014[7]) és Szatmárnémetiben (2012 óta)[8].

2014 márciusában, egy Európai Parlamenti képviselői csoport tagjaként, megfigyelőként részt vett a Krímnek Ukrajnától való elszakadásáról döntő – az ENSZ, az Európai Unió és számos ország által érvénytelennek tekintett – népszavazáson.[9] Ezért az ukrán kormány – a többi nemzetközi megfigyelővel együtt – 2014. augusztus 21-étől három évre kitiltotta Ukrajna területéről.[7]

A 2014-es európai parlamenti választáson a Jobbik listájának 3. helyéről szerzett mandátumot. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, A Japánnal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség valamint Az Euronest Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség tagja, a Külügyi Bizottság és Az EU–Örményország, EU–Azerbajdzsán, EU–Grúzia Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség póttagja.

Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben ő hozta tető alá az európai szélsőjobboldali pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét. A szervezetnek 2010 júniusától ő volt az alelnöke és kincstárnoka, 2013 decemberében pedig négy évre megválasztották a szervezet elnökének.[10]

Az Európai Unió ellen, Oroszország javára folytatott kémkedésének gyanúja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014 tavaszán eljárás indult Kovács ellen, mivel – a sajtóban széles körben elterjedt közlések szerint – azzal gyanúsították, hogy Oroszország javára kémkedett az Európai Unió ellen.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint[11] "Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr 2014. május 12-én diplomáciai úton Martin Schulz úrhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla, az Európai Parlament képviselője mentelmi jogát", mert "a Központi Nyomozó Főügyészség súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytat nyomozást" ellene.

Egyes médiaértesülések szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 április elején tett feljelentést ellene, az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt.[11][12]

Kovács Béla tagadta az ellene és felesége ellen a sajtóban megfogalmazott vádakat.[13][14][15] Kijelentette, hogy EP-képviselőként sem titkosított, sem minősített anyagokhoz nem fért hozzá. Egyben jelezte, hogy lemond EP-képviselői mentelmi jogáról.[16][17][18] Az Európai Parlament mentelmi jogi bizottsága egyelőre nem tárgyalta az ügyet.[19][20][21][22]

Az LMP és a DK kezdeményezte az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának összehívását.[23] Ehhez a Jobbik is csatlakozott, miután értetlenségét fejezte ki az Alkotmányvédelmi Hivatal eljárásával kapcsolatban.[24]

Egyes nemzetbiztonsági szakértők szerint az eljárás szokatlan, mert a kémek ellen tettenéréses letartóztatást szokás alkalmazni.[25][26] Ezzel szemben más nemzetbiztonsági szakértők az ügy tétje, várható nemzetközi következményei és kockázatai miatt, valószínűtlennek tartották hogy az eljárás megalapozatlan, blöff lenne.[27] Tarjányi Péter szakértő véleménye szerint Kovács Béla esetében valószínűleg nem klasszikus hírszerző ügynöki munkáról, hanem befolyásoló ügynöki tevékenységről van szó.[28]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, felesége Szvetlana Isztohin orosz-osztrák kettős-állampolgár.[11]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ők lesznek az EP-képviselők, Index, 2014. május 25.
  2. Így nézett ki Kovács Béla 19 évesen, 444hu, 2014. május 15.
  3. Moszkvai emberük, Heti Válasz, 2010. április 7.
  4. Titokzatos üzletembert küld Brüsszelbe a Jobbik, Origo, 2010. május 7.
  5. Hazánkban ülésezett az orosz-EP energetikai munkabizottság - Kovács Béla Paksról és a Déli Áramlatról, Kuruc.info, 2014. április 30.
  6. Jobbikos fogadóóra Kárpátalján, Alfahir.hu, 2011. február 23.
  7. ^ a b Kovács Bélát három évre kitiltották Ukrajnából. Index, 2014. augusztus 29. (Hozzáférés: 2014. augusztus 29.)
  8. Új gazdája van a szatmárnémeti EP–irodának, Friss Újság, 2012. október 5.
  9. Nem sért nemzetközi jogot a krími szavazás a jobbikos EP-képviselő szerint, Jobbik.hu, 2014. március 17.
  10. Kágébéla lehet a Jobbik veszte, Index, 2014. május 15.
  11. ^ a b c Orosz ügynök a Jobbikban?, Magyar Nemzet, 2014. május 15.
  12. "Kémvád: Putyin imperialista vágyaiért harcol a feljelentett jobbikos, HVG, 2014. május 16.
  13. Kémvádak: a jobbikos Kovács Béla tagad, és nyílt meghallgatást szeretne, HVG, 2014. május 15.
  14. Miért lett orosz kém a jobbikos képviselő?, YouTube, 2014. május 15.
  15. Kágébéla lehet a Jobbik veszte, Index, 2014. május 15.
  16. Kovács Béla: Soha nem tettem olyat, amivel vádolnak, YouTube, 2014. június 2.
  17. Kovács Béla lemond a mentelmi jogáról, Origo, 2014. június 2.
  18. Kovács: senkivel sem találkoztam konspiratívan, Index, 2014. június 2.
  19. Nem vették napirendre Kovács Béla mentelmi ügyét, Magyar Nemzet, 2014. augusztus 27.
  20. Az EP felfüggesztheti KG Béla mentelmi jogát, Index, 2014. július 3.
  21. Martin Schulz megkapta a Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését indítványozó legfőbb ügyészi levelet, !!444!!!, 2014. május 15.
  22. Az EP felfüggesztheti KG Béla mentelmi jogát, Index, 2014. július 3.
  23. Az LMP és a DK a jobbikos kém-gyanú miatt kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság összehívását, 444.hu, 2014. május 15.
  24. Hogyan utazhat diplomata-útlevéllel "egy nagyon komoly kém"?, Népszabadság, 2014. május 16.
  25. Gálszécsy nem érti Kovács Béla kémügyét (cikk és videoriport). Közbeszéd, 2014. május 15.. Hirado.hu, 2014. május 16. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  26. . (Hozzáférés: 2014. május 11.)Földi László titkosszolgálati szakértő szerint egy kémet nem így..., Ma reggel, 2014. május 16.
  27. Dezső András: Blöffnek kicsit durva lenne a kémvád. Index, 2014. május 16. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  28. Tarjányi Péter: A jobbik hadüzenetet kaphatott a Kovács-üggyel. atv.hu, 2014. május 16. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
  29. Rovásos mezt kapott a kárpátaljai focicsapat, kovacsbela.eu, 2013. május 19.
  30. Kovács Béla európai parlamenti képviselő a beregszászi városnapokon, kovacsbela.eu, 2012. november 20.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]