Szűrös Mátyás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szűrös Mátyás
A Harmadik Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke
Hivatali idő
1989. október 23.1990. május 2.
Előd Straub F. Brunó (mint az Elnöki Tanács elnöke)
Utód Göncz Árpád
A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő
1989. március 10.1989. október 23.
Előd Stadinger István
Utód Fodor István

Született 1933. szeptember 11. (81 éves)
Püspökladány
Párt MDP (1951–1956)
MSZMP (1956–1989)
MSZP (1989-2002)
Új Baloldal (2002–2003)
SZDP (2003–2005)

Házastársa Takács Andrea
Foglalkozás politikus
Iskolái Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (Moszkva)

Szűrös Mátyás (Püspökladány, 1933. szeptember 11.) magyar politikus, diplomata, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke, országgyűlési képviselő.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1953-ban került Moszkvába, ahol a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult, majd 1959-ben végzett. Később az MKKE-n és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián vett részt posztgraduális képzésen.

1959 és 1960 között a Külügyminisztérium előadója, majd 1962-ig főelőadója volt. 1962-ben a berlini nagykövetség harmadtitkárává nevezték ki, 1965-től pedig az MSZMP KB külügyi osztály politikai munkatársa volt. 1974-ben ennek helyettes vezetője lett. 1975-ben kinevezték kelet-berlini nagykövetté, 1978 és 1982 között moszkvai nagykövet volt, majd 1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként dolgozott.

1951 és 1956 az MDP tagja volt, majd 1956-ban átiratkozott az MSZMP-be és 1989-ig annak tagja volt. 1978-ban mint moszkvai nagykövet bekerült az MSZMP Központi Bizottságába. 1983 és 1989 a KB titkára volt. A párt reformkommunista szárnyának egyik képviselője volt Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal együtt.

1985-ben bekerült az Országgyűlésbe egyéni képviselőként (Püspökladány). 1985 és 1989 között a külügyi bizottság elnöke, 1988 és 1989 között pedig az MSZMP-csoport vezetője volt. 1989 márciusában az Országgyűlés elnökévé választották. 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, ezáltal Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke lett 1989. október 23. és 1990. május 2. között. 1989-ben belépett az MSZMP utódpártjába, a Magyar Szocialista Párt-ba.

Az 1990-es országgyűlési választáson Szűrös volt az MSZP egyetlen olyan képviselője, aki egyéni képviselőként jutott be az Országgyűlésbe. A négyéves ciklus alatt az Országgyűlés alelnökeként dolgozott.

Szűrös Mátyás a Szárszó 1993 Konferencián

1994-ben úgyszintén a püspökladányi választókerületből jutott be. Mivel 1998-ban veszített a Fidesz jelöltjével, Arnóth Sándorral szemben, így az MSZP Hajdú-Bihar megyei területi listájáról szerzett mandátumot. 1985 és 1989, valamint 1994 és 2002 között az IPU magyar nemzeti csoport elnöke, a magyar-osztrák tagozat elnöke volt. Képviselői munkája során gyakran saját pártja álláspontja ellen szavazott.

2002-ben kilépett az MSZP-ből és az Új Baloldal színeiben volt országgyűlési képviselő-, ill. miniszterelnök-jelölt, de a párt csak 0,1%-ot szerzett az országgyűlési választáson. 2003-ban átlépett a „történelmi” SZDP-be, majd annak elnökévé választották, 2005-ben lemondott tisztségéről. 2006-ban Kistarcsán indult polgármesterjelöltként, sikertelenül.

Politikán kívüli tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Bizottság elnöke lett, mely tisztséget 1997-ig viselt. 1990-ben a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány elnöke lett. 1994 és 1999 között az Illyés Alapítvány, 1996 és 2002 között az Új Nemzeti Színházi Alapítvány elnöke volt.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, második házasságában él. Első feleségétől két fia, második feleségétől egy lánya született.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hazánk és a nagyvilág (1985)
  • Hazánk és Európa (1987)
  • Magyarságról – külpolitikáról (1989)
  • Cselekvő politikával a magyarságért – 1988-1996 (1997)
  • Köztársaság született "harangszavú délben" (1999)
  • Nemzetpolitika és csatlakozás (2001)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Stadinger István
A magyar Országgyűlés elnöke
19891990
Utódja:
Fodor István
Elődje:
A (III.) Magyar Köztársaság elnöke
(ideiglenes)
19891990
A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
Utódja:
Göncz Árpád