Göncz Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Göncz Árpád
GönczÁrpád.jpg
A harmadik magyar köztársaság 1. köztársasági elnöke
Hivatali idő
1990. május 2.2000. augusztus 4.
Előd Szűrös Mátyás (ideiglenes köztársasági elnök)
Utód Mádl Ferenc

Született 1922. február 10. (92 éves)
Budapest

Házastársa Göntér Zsuzsanna
Foglalkozás író, műfordító

Göncz név.JPG
Göncz Árpád aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Göncz Árpád témájú médiaállományokat.

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. –) József Attila-díjas magyar író, műfordító, politikus. Irodalmi munkássága elsősorban műfordításairól ismert, Göncz fordította magyarra a Tövismadarakat és a Gyűrűk Ura című regény jelentős részét.

Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. A második világháborút követően kisgazda, majd a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé is választották. Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották. Tisztségét 2000-ig viselte.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkora és tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Göncz Lajos római katolikus vallású posta- és távirdafőtiszt és az unitárius vallású Haimann Ilona gyermekeként született Budapesten, 1922. február 10-én. Gyermekkorában Budán, a Bors utcában lakott nagyszüleivel. Az Új Iskolába járt elemibe, majd 1932-ben beiratkozott a Werbőczy Gimnáziumba, ahol jelesre érettségizett. 1939-től az Országos Földhitelintézetben volt gyakornok, ezzel egyidejűleg a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanult, ahol 1944-ben szerezte meg diplomáját. A Teleki Pál Munkaközösségnek is tagja volt. Mivel egyetemi felmentéssel rendelkezett, így csak a második világháború végén kapott behívót. A 25. hegyivadász pótzászlóaljhoz vonult be Bélapátfalvára, de 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységtől. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.

Politikai pályafutásának kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol először az ifjúsági szervezet elnöke és a Nemzedék című lap szerkesztője volt. A párt feloszlatásáig parlamenti titkár, majd főtitkár volt.

A kisgazdapárt feloszlatása után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt.

Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. 1963-ban amnesztiával szabadult.

Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. Megpróbálta befejezni Gödöllőn az utolsó egyetemi évet, de kizárták. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító.

A rendszerváltástól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, majd alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának elnöke. 1989 és 1990 között a Magyar Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-áig töltötte be. Ugyancsak 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend arany fokozatát. 1997-ben a Francia Becsületrend lovagja lett. Tíz éves elnöki periódusa alatt végig kimagaslóan vezette a politikai népszerűségi listákat. Visszavonulása után 2000-ben Budapest díszpolgárává avatták. Ugyanebben az évben Százhalombatta díszpolgára lett. 2002-ben megkapta a Nagy Imre-érdemrendet, 2009-ben pedig a Húszéves a Köztársaság Díjat.[1] Több egyetem díszdoktora. 90. születésnapján több százan köszöntötték háza előtt, az Open Society archívuma konferenciát rendezett életéről és munkásságáról. Ugyanebben az évben jelent meg az első hivatalos életrajz is Göncz Árpádról, méghozzá egy dél-koreai szerző, Kim Deszun tollából. Az előszót a könyvhöz Václav Havel, Göncz régi barátja, volt cseh köztársasági elnök írta.

Személyét ért támadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyilvános gyűléseken többször kifütyülték. Ezek közül a legismertebb az 1992. október 23-ai füttykoncert a Kossuth téren, amikor a mikrofonhoz lépve nem tudta elkezdeni ünnepi beszédét és miután percekkel később sem csendesült a bekiabálás és füttyögés, végül le is tett róla.[2] Az akkori parlamenti ellenzék (MSZP, SZDSZ, Fidesz, Orbán Viktor külön is[3]) azt állította, a fütyülők bőrfejűek voltak és fasiszta jelszavakat kiabáltak, míg a kormánypárt tagjai (például Boross Péter belügyminiszter) azt vetették szemére Göncz Árpádnak – állítva: a fütyülők közt lévő bőrfejűek száma elenyésző volt[4] –, hogy a kritikát az elnök „kisszerű politikai csatározásokba való belebonyolódása miatt” kapta[5], például ellentétbe került 56-os szervezetekkel, akiket az ünnepségen nem engedtek szóhoz jutni, nem írta alá az igazságtételről szóló törvényt, és nehezményezték, hogy Göncz ellenállt Antall azon kérésének, hogy leváltsa a szerinte egyoldalúan baloldali irányt vett média elnökeit. A kifütyülésről szóló MTV-felvétel kapcsán a Magyar Televízió Bánó András vezette Egyenleg című műsora is belekeveredett a botrányba, mivel többen (például az akkor az MTV híradójánál dolgozó Császár Attila) azt állították: az ünnepségről készült felvételt manipulatív módon megvágták, hogy az a baloldal véleményét támassza alá.[6] A felvétel manipuláltságáról a Sony cég laboratóriumában vizsgálatot folytattak, egyértelmű eredmény nélkül.

Irodalmi munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Göncz Árpád dedikál a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban

Nevéhez fűződik J. R. R. Tolkien Magyarországon 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura című könyve fordításának befejezése (melynek első 11 fejezetét Réz Ádám fordította). Szintén ő a fordítója Malcolm Lowry A vulkán alatt, Colleen McCullough Tövismadarak, Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia, Agatha Christie N vagy M, Mary Shelley Frankenstein vagy a modern Prométheusz, William Makepeace Thackeray Pendennis története című művének, továbbá William Golding (például A torony, A piramis, Beavatás), John Updike (például a Nyúlketrec, Nyúlháj, A kentaur, A farm, Eastwicki boszorkányok), Thomas Wolfe (Az időről és a folyóról), William Faulkner (Sartoris, Példabeszéd, Fiam, Absolon!, A hang és a téboly), Ernest Hemingway (Vándorünnep, A folyón át a fák közé, Szigetek az Áramlatban), William Styron (Feküdj le sötétben, Nat Turner vallomásai) regényeinek, valamint Peter Shaffer Equus című drámájának. 1994 óta a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke.1983-ban József Attila-díjat kapott. 2002 óta a Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke.

Regények és elbeszélések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sarusok (Magvető, 1974; Ulpius-ház, 2003)
  • Találkozások (Magvető, 1980; Ulpius-ház, 2001)
  • Hazaérkezés (Pátria könyvek, 1991)

Színművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Médeia (monodráma, Magvető, 1976)
  • Rácsok (Magvető, 1979)
  • Mérleg; Pesszimista komédia; Perszephoné; Sarusok (6 dráma) (Magvető, 1990)

Róla írt életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dae Soon Kim: Göncz Árpád - Politikai életrajz (Scolar kiadó, 2012)

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Göncz Lajos, édesanyja Heimann Ilona.[7][8] Nős, felesége Göntér Mária Zsuzsanna, aki jelenleg több jótékonysági szervezet, alapítvány kurátora. Négy gyermekük született. Egyik lányuk, Göncz Kinga a második Gyurcsány-kormány külügyminisztere, az Európai Parlament tagja. Hat unokája és három dédunokája van.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online
  2. Esti Egyenleg 1992.10.23 (részlet), riport Göncz Árpád kifütyüléséről, Esti Egyenleg, Magyar Televízió, 1992. október 23.
  3. Orbán Viktor az Országgyűlés 1992. október 26.-i ülésén
  4. Boross Péter: „Göncz Árpád tevékenységét az ’56-osok többsége már akkor kritikával szemlélte. Tévesen még a Magyarok Krónikájában is az szerepel, hogy skinheadek fütyülték ki. Ez nem volt igaz.” (Idézet)
  5. Az Országgyűlés 1992. október 26.-i ülésének jegyzőkönyve
  6. Eörsi Mátyás (SZDSZ) interpellációja A manipuláció abban állt volna, hogy az Egyenleg felvételén bemutatott ordító bőrfejű nem lehetett Göncz Árpád beszéde alatt a Kossuth téren, mert már előtte elvitték a rendőrök.
  7. Göncz Árpád: Köszönöm, Magyarország! Magyar Hírlap, 2000. augusztus 3.
  8. A szülők házasságot kötöttek 1920. július 24-én Budapesten, a házasságkötés bejegyezve a Budapest I. ker. polgári házassági akv. 512/1920. folyószáma alatt. Házasságuk a budapesti kir. tvszék 36.P.43.396/1926 számú ítélete alapján 1926-ban felbontatott.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Göncz Árpád témában.


Elődje:
Szűrös Mátyás
A (III.) Magyar Köztársaság elnöke
19902000
A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
Utódja:
Mádl Ferenc
Elődje:
Szűrös Mátyás
A magyar Országgyűlés elnöke
1990. május 2. – 1990. augusztus 3.
Utódja:
Szabad György