Árpád híd (Budapest)

Árpád híd
Elhelyezkedése	Budapest, III. és XIII. kerület
Áthidalt akadály	Duna
Szerkezettípus	gerinclemezes, felső pályás gerendahíd
Teljes hosszúság	981 m
Szélesség	27,6 m
Sávok száma	2×3 közút + 2×1 villamos
Tervező	Dr. Széchy Károly
Átadás ideje	1950. november 7., 1984. április 4.
Elhelyezkedése
Árpád híd Pozíció Budapest térképén

Árpád híd Dél-Budáról

Az Árpád híd Budapest egyik közúti Duna hídja Budapest III. kerülete és Budapest XIII. kerülete között, egyben a leghosszabb budapesti Duna-híd. A Megyeri híd 2008-as átadásáig a főváros legészakibb és leghosszabb hídja volt. Egyik különlegessége, hogy az eredetileg átadott híd bővítését úgy oldották meg, hogy két oldalt 1-1 új hidat építettek mellé, azaz az Árpád híd voltaképp három párhuzamos, egymással összekapcsolódó hídból áll.

Története

Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád magyar nagyfejedelem nevét viselő híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki.

Az Árpád híd Pest felől nézve

Építése 1939-ben indult meg Kossalka János tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A budai oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat 1943-ban, a második világháború miatt félbehagyták. Ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. Már álltak a hídfők, a pillérek, a hajógyári-szigeti vasbeton áthidalás, a Margit-szigeti szárnyhíd és az acélhidak néhány része. Az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak fel a harcok során. 1948-ban folytatták az építkezést.

A hidat végül 1950-ben nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve. A munkákat Széchy Károly és Sávoly Pál irányította. Az Újpesti vasúti híd megépültéig (1955) a hídi villamos vágányát vasúti teherszállításra is használták. 1969-ben nagyobb fokú javítási munkákat végeztek rajta. Az 1958-ban Árpádra (vissza)keresztelt híd 1980–1984 között a Hungária körgyűrű kialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, ekkor korszerűsítették a hídon áthaladó 1-es villamosvonalat is.

Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta.

Keresztmetszete

A híd 1950-es kiépítésekor 11 méter szélességű útpályával, és 2×1 méteres járdával rendelkezett. Szélesítésekor az eredeti középső útpálya mellé két oldalt gyakorlatilag két új hidat építettek (a híd alatt állva ez kiválóan megfigyelhető) amivel 18,80 méter szélességűre bővült. 3,4 méter szélességű járdával, és a két oldalon 1-1 méter szélességű kerékpársávval egészítették ki.

A pilléreket már a kezdetekkor előrelátóan a jelenlegi, teljes szélességűre alakították ki. A középső, régi hídon zajlik a villamosforgalom, míg a két szélsőn a gépjármű, illetve a biciklis és gyalogosforgalom.

Források

• dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984. ISBN 963-218-690-7 Online hozzáférés

További információk

• Homonnai.hu – Árpád híd
• Tűzesetek és balesetek az Árpád hídon
• Fényképek Magyarországi hidakról
• Archív képek Budapest hídjairól