Budapest III. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 34′ 03″, k. h. 19° 02′ 13″

Budapest III. kerülete
Legiregeszet3.jpg
Aquincumi amfiteátrum
Budapest III. kerülete címere
Budapest III. kerülete címere
Budapest III. kerülete zászlaja
Budapest III. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Óbuda
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy
Aquincum
Békásmegyer
Csillaghegy
Csúcshegy
Harsánylejtő
Hármashatárhegy
Kaszásdűlő
Mocsárosdűlő
Óbuda
Óbuda hegyvidéke
Óbudaisziget
Rómaifürdő
Solymárvölgy
Újlak (egy része)[1]
Irányítószám 1031 – 1039
Polgármester Bús Balázs (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség 127 602 fő (2014. január 1.)[2]
Rangsorban 2.
Népsűrűség 3213 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,69 km²
Budapest III. kerülete  (Budapest)
Budapest III. kerülete
Budapest III. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 34′ 03″, k. h. 19° 02′ 13″
Budapest III. kerülete weboldala

Budapest III. kerülete Budapesten a Duna jobb partján, a budai oldalon fekvő kerület. A kerületi önkormányzat az Óbuda-Békásmegyer nevet használja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keleten a Duna, Budapest IV. kerülete és a XIII. kerület határolja. Délen és délnyugaton a II. kerület, északnyugaton Solymár és Üröm, északon Budakalász a szomszédai.

Területéhez tartozik az Óbudai-sziget is.

A kerületet domborzati szempontból élesen kettéosztja a Bécsi út – Aranyhegyi út – Dózsa György utca tengely. E vonaltól nyugatra (a temetőt kivéve) a Budai-hegység és a Pilis domborulatai kezdődnek. Keletre viszont sík területet találunk, amelyet a Duna legnagyobb áradásai gátak híján jelentős mértékben elöntenének.

A kerület központja a Flórián tér és a Fő tér körzete, bár (főleg a lakótelepeken) alközpontok is létrejöttek. (Pl. Csobánka tér, Római tér, Kolosy tér)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A III. kerület mai területén több, mára már elpusztult település is volt a történelem során.

Itt helyezkedett el a Római Birodalom idejében az 1. századtól a 4. századig Aquincum, amely fejlett katonai és polgári negyeddel, fürdővel, vízvezetékkel és két amfiteátrummal is rendelkezett. Számos villa tartozott hozzá, és a Óbudai-szigeten a római helytartónak is volt palotája.

Pófölde a mai Békásmegyer tájékán fekvő, a tatárjáráskor elnéptelenedett középkori falu. 1212-ben az Óbudával határos Pócsernik nevű falu állt itt, amit 1326-ban neveztek Póföldének.[3]

Pazándok a Rómaifürdő mellett fekvő középkori falu volt. A pazándoki szőlőhegyen 1378-ban egy pesti polgár szerepel birtokosként, de a terület valójában nem igen volt alkalmas szőlőművelésre, inkább Duna menti mocsaras rétek és legelők voltak itt. Emiatt a falu hamar pusztává vált, és faluként utoljára 1347-ben említik. A 18. századi mezővárost (1738-1739-es pestisjárvány áldozatainak pótlására) nagyobbrészt betelepített svábok lakták, akik jelentős része szőlőműveléssel foglalkozott. Egy Dél-Németországból származó család leszármazottja, Harrer Pál lett az önálló Óbuda első és egyetlen polgármestere 1872-73 között. Pest, Buda és Óbuda egyesítését követően elöljáróként állt a városrész élén.

A szocialista városfejlesztési koncepció nyomán, 1968-ban belső Óbudán, 1971-től Békásmegyeren is megkezdődött a házgyári lakótelepek kialakítása. 1978-tól Kiss Imre tanácselnök vezette a városrészt egészen a rendszerváltozásig.

A kerület polgármestere 1990-2006-ig Tarlós István volt, akit 1990-ben az SZDSZ színeiben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben pedig függetlenként választottak meg. A 2006-ban főpolgármester-jelöltként induló Tarlós utódja Bús Balázs (Fidesz-KDNP) lett.

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását[1][4]; megszűnt Mátyáshegy, Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy, Ürömhegy és Törökkő, lett helyettük Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy, illetve Óbuda hegyvidéke, valamint megszűnt Filatorigát városrészi mivolta is. Egy nagymértékű ingatlanberuházás nyomán egy új városrész is született a Csúcshegy és a Testvérhegy között; Harsánylejtő, ami korábban teljen beépítetlen volt. Ezeken kívül szinte az összes városrész kiterjedése megváltozott.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[5] [6]

Lakosságszám
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1910 44 371 —    
1920 46 865 0,55%
1930 58 929 2,29%
1941 68 698 1,39%
1949 66 365 −0,43%
1960 77 566 1,42%
1970 80 381 0,36%
1980 122 423 4,21%
1990 149 028 1,97%
2001 131 605 −1,13%
2011 126 478 −0,40%

A 2011-es népszámlálás alapján a kerületnek 126 478 lakosa volt. A lakosságszám az 1990-as népszámláláson érte el a csúcsot, 149 028 főt, azóta folyamatosan csökken. 2011-ben a népsűrűség 3 186 fő/km² volt.

A kerületben a 15 év alattiak aránya 13,1%, az időskorúaké 18,4%.

A lakosság 2,5%-a külföldi állampolgár.

III. kerület


Nemzetiségek az III. kerületben 2001-2011
Nemzetiség 2001 2011 2
 %1  %1
Magyar 118,678 97.81% 104,128 98.67%
Roma 270 0.22% 678 0.64%
Német 538 0.44% 1,474 1.40%
Román 78 0,06% 485 0.31%
Egyéb 1,768 1.46% 2,378 2.25%
Nem válaszolt 10,273 20,946
Teljes népesség 131,605 126,478
1 A kérdésre válaszolók közül 2 Több nemzetiséget is meg lehetett jelölni

Kerületi média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az „Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete 1991-ben alapította a kerület fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként, az Önkormányzat tiszteletének és hálájának kifejezéseként.

A díszpolgári címmel oklevél, egy 42,5 mm átmérőjű aranyozott ezüst érme, valamint anyagi elismerés jár. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét felveszik a díszpolgárok jegyzékébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, ingyenesen látogathatja az önkormányzat közművelődési és sport intézményeit, halála esetén pedig az Önkormányzat saját halottjának tekinti. A cím posztumusz is adható. A címre méltatlanná vált személyektől a cím visszavonható.[7]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A polgármesteri hivatal a Fő téren

Fontosabb közterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szentendrei út
  • Flórián tér
  • Bogdáni út
  • Pók utca
  • Vörösvári út
  • Bécsi út

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leipziger Vilmos Szesz- és Cukorgyára Rt. Budapest, III. Szentendrei út 67-69

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 327. o. ISBN 963-05-6411-4
  4. a régi városrészeket a Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/a. számú határozata állapította meg.
  5. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01
  6. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/3/load01_7_0-3.html
  7. 39/2007. (VI. 29.) sz. önkormányzati rendelet. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2007. június 29. (Hozzáférés: 2011. december 8.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]