Ráckeve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ráckeve
Ráckeve - harangtorony.JPG
A szerb templom harangtornya
Ráckeve címere
Ráckeve címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Ráckevei
Kistérség Ráckevei
Jogállás város
Polgármester Szadai József[1]
Jegyző Mesterné Veszeli Mária
Irányítószám 2300
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 9972 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 155,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 64,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ráckeve (Magyarország)
Ráckeve
Ráckeve
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″
Ráckeve (Pest megye)
Ráckeve
Ráckeve
Pozíció Pest megye térképén
Ráckeve weboldala

Ráckeve (németül Rautzenmarkt) Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján. A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot. A Ráckevei járás és kistérség székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ráckevei Árpád híd

A település Budapesttől mintegy 50 km-re délre fekszik, a fővárossal a H6-os HÉV köti össze. Ráckevén van a Duna-ág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.

A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.

Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskeuenek, majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja. 1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek. A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot. A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zöldség- és gyümölcstermesztés, hűtőház, élelmiszer-ipari gépgyár.

Neves szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ráckevén éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ortodox szerb templom
Savoyai-kastély
Savoyai-kastély kupolája
A Savoyai-kastély légifotón
  • Ortodox szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be), a két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való.
  • Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas seccoja található
  • Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban), érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi - kisebb méretű - barokk templom helyén
  • Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építtette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült
  • A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel
  • Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
  • Horváth-kúria (Szent János tér 13., eklektikus stílusban átalakított)
  • Árpád híd, épült 1896-ban
  • Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum, a tárlatában egy 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna található
  • Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
  • Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
  • A katolikus temetőben álló kápolna a 19. század elején épült, egyszerű barokk stílusban, mellette kör alakú kálvária áll
  • Aqualand Termál- és Élményfürdő (Strand u. 1.), az 52°C-os gyógyvíz 1040 m mélységből tör fel
  • Ráckevei Kis-Duna Natúrpark
  • Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „"Jelképünk volt és lehetne"” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vizimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.
  • A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján

Visszatérő rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár (augusztus 12–20.)
  • Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében)
  • Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 20.)
  • Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége)

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeve témájú médiaállományokat.