Johann Lukas von Hildebrandt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bécs, Oberes Belvedere

Johann Lukas von Hildebrandt (néha Johann Lucas von Hildebrandt vagy egyszerűen Lukas von Hildebrandt), (Genova, 1668. november 14.Bécs, 1745. november 16.) osztrák építész, az osztrák barokk legnagyobb mestere J. B. Fischer von Erlach mellett. Itáliai manierista előképek alapján épített épületei közt főleg barokk (copf, vagy klasszicizáló késő barokk) stílusú paloták és kastélyok a kiemelkedő jelentőségűek. Hildebrandt stílusa feltűnően eltért elődje császári barokkjától. Észak-Itália tartósan mély benyomást gyakorolt rá, az itáliai manierista építészettől örökölte a gazdagon díszített felületek szeretetét, ugyanakkor az épületek szerkezete kevésbé érdekelte.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

J. L. Hildebrandt építőművészeti tevékenységének társadalmi-gazdasági alapjait a török háborúk befejeztét követő új közép-európai (Habsburg) változások képezték. Építész-tevékenységében meghatározó részarányt képeznek a kastély/palota-épületek, melyek funkcionális- és stílusbeli változást igényelnek. A korábbi - védelemre berendezkedő - funkció helyett az új társadalmi elit életvitelében felerősödő pompa- és reprezentáció kiszolgálása válik fő célkitűzésül. Ez óhatatlanul funkcionális és stílusváltoztatást igényelt, melyhez a - neveltetéséből is adódó - mediterrán (olasz) építészeti- és formaképzési hagyományt a könnyed, játékos francia eszközrendszerrel elegyíti, s ezt mindjobban előtérbe juttatja. Ezzel a korábban meghonosodott - alapvetően mediterrán - művészeti hagyományok mellett nyitást biztosít a francia (nyugat-európai, abszoutizmus felé haladó) kulturális áramlatok kibontakozásához.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja a genovai német sereg egyik kapitánya volt. A fiú Genovában született, kb. 1690-ig itt is tanult, majd Rómába ment, ahol Carlo Fontana tanítványa volt. Eredetileg vártervezést tanult és hadmérnök (Festungsingenieur) volt. 1695–1696-ban a milánói és nápolyi csapatoknál szolgált, Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt. Savoyai lett a fő támogatója. Részt vett a piemonti hadjáratban (1695–96). 1696 után végleg Bécsben telepedett le. Bécsben császári tanácsos, majd 1700-ban udvari mérnök (Hofingenieur), 1711-ben az udvari építészeti hivatal vezetője (Leiter des Hofbauamts) lett. 1723-ban, Fischer von Erlach halála után, császári építési főfelügyelőként utóda lett. A császár nem igen támogatta, Fischer von Erlachhal ellentétben. Hildebrandt számos olyan építészeti projektben vett részt,amelyeket utána mások folytattak (Würzburg, Göttweig, Pommersfelden, Palais Schwarzenberg stb.).

Főbb alkotásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ráckeve: a kastély előcsarnoka
  • Sv. Vavrinec-templom, Jablonné v Podjestédíben (Észak-Csehország). Építését 1699-ben kezdte meg. Az alaprajzi előképe egyértelműen Guarini művészetét idézi. Közeli rokonságban áll a torinói San Lorenzó templommal. A templomot más fejezte be, és így kevéssé hasonlít Hildebrandt későbbi munkáihoz.
  • Piarista templom (Bécs, terv: 1698) Az előző alaprajzzal való összehasonlítás alapján tulajdonítják a Hildebrandtnak, de ennél az épületnél is az történt, hogy az eredeti tervhez képest lényegesen módosult a templom az építkezés során.

Fő tevékenysége a paloták és kastélyok tervezésére irányult.

  • Schwarzenberg-palota (Bécs, megkezdve 1692-ben). Visszafogott ornamentális relief díszítéseivel a világi építkezéseknél alkalmazott korai stílusát illusztrálja. (A tervet 1720 körül Fischer von Erlach módosította.)
  • Ráckevei kastély (1702): Savoyai Jenő részére készült. Az épületen az olasz és francia hatás keveredik. Az olaszos jelleget a francia hatások elegáns könnyedsége szorítja hátra, a zárt tömegek játékosan oldódnak mozgalmas, a Vaux de Vicomte-kastély alaprajzához hasonló elrendezésbe.
  • Daun Kinsky-palota Bécsben (1713–16). Érett stílusára legjellemzőbb a palota homlokzata. Ezen a lapos pilléreket elegáns, elkeskenyedő formák váltják fel a három központi csarnoknál és a bizarr, Borromini-t idéző padlózat nyújt ehhez gazdag ellentétet.
  • Belvedere-palota (Bécs, 1721-22 –). A palota díszes fala és a festői látvány, amire Hildebrandt törekedett, diadalmasan kiteljesedik a felső Belvedereben, amelyet Savoyai Jenő herceg számára épített Bécs belvárosán kívül. A kertek meredeken emelkednek a kastélyig, a hosszú, keskeny nyári palota különálló egységeinek gazdagonn kidolgozott tetőzete karakteres sziluettet alkot.
  • Kastély Pommersfelden (1711) Németországba Lothar Franz von Schönborn hívta meg, hogy a kastély lépcsőházának problémáját megoldja.
  • Számos városi palota Bécsben (pl. Daun-Kinsky, 1716),
  • Számos szakrális épület Bécsben ( például Peterskirche, Piaristenkirche),
  • Dominikanerkirche, Gabel, Csehország,
  • Deutschordenskirche, Linz,
  • Loreto-temlpom, Göllersdorf (1712–17)
  • (Belvedere, Bécs, 1713–23,
  • Schlosshof, Bécs, 1729,
  • A promontori (Budafok és a béllyei Savoyai-kastély átépítése,
  • Ráckeve, kastély, 1701–1702).
  • Stadtpalais des Prinzen Eugen (heute Finanzministerium) Wien, 1.Bezirk, Innere Stadt (1695–1698)
  • Palais Schwarzenberg, Wien, 3. Bezirk 3, Landstraße (1697–1723)
  • St. Laurentius, Gabel (1699)
  • Peterskirche, Wien, 1.Bezirk, Innere Stadt (1702) – Urheberschaft nicht mit Sicherheit belegt
  • Palais Starhemberg-Schönburg, Wien, 4. Bezirk, Wieden (1705–1706)
  • Schloss Nebilau (1705), nur Pläne
  • Schloss Laxenburg (Blauer Hof), Niederösterreich (um 1710)
  • Schloss Schönborn, Niederösterreich (1712–1717)
  • Gartenpalais Schönborn, 1080 Wien, (1706–1714) 1. Bauphase, heute Österreichisches Museum für Volkskunde
  • Palais Daun-Kinsky, Wien, 1.Bezirk, Innere Stadt (1713–1726)
  • Unteres Belvedere, Wien-Bezirk 3 – Landstraße; (1714–1716)
  • Piaristenkirche Maria Treu, Wien, 8.Bezirk, Josefsstadt (1716)
  • Geheime Hofkanzlei (heute Bundeskanzleramt), Wien, 1.Bezirk, Innere Stadt (1717–1719)
  • Ehem. Deutschordenskirche Hl. Kreuz (heute Priesterseminarkirche), Linz (1718–1725)
  • Gesamtplan für Stift Göttweig, (1719), Bau 1738 eingestellt
  • Oberes Belvedere, Wien, 3.Bezirk, Landstraße (1721–1723)
  • Reichskanzleitrakt der Hofburg, Wien 1.Bezirk, Innere Stadt (1723–1730)
  • Palais Harrach, Wien, 3.Bezirk, Landstraße (1727–1735)
  • Pfarrkirche Göllersdorf, (1740–1741)
  • Haus zum Goldenen Adler, Breslau (1750)
  • Schloss Hof

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ráckeve, Savoyai-kastély
Halbturn: Párkányrészlet
Halbturn: Kastélyhomlokzat a parkból

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (Szerk.): Művészlexikon (2. k. p. 310.) - Bp. Corvina K. 1994. -ISBN 963-13-3967-X
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 182, 204, 208) - Műszaki K. Bp. 1961. - ETO 72(439)091
  • Ybl Ervin: Savoyai Jenő herceg ráckevei kastélya. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, 1924.
  • Művészeti lexikon II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]