Bécs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bécs (Wien)
Montage of Vienna.jpg
Fentről, balról jobbra: a Bécsi Szépművészeti Múzeum, a Városháza, a Szent István-székesegyház, az Állami Operaház és a Parlament épülete
Bécs címere
Bécs címere
Bécs zászlaja
Bécs zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Rang főváros és szövetségi tartomány
Kerületei 23 kerület
Polgármester Michael Häupl (SPÖ)
Irányítószám 1010–1239, 1400, 1450
Körzethívószám 01
Forgalmi rendszám W
Népesség
Teljes népesség 1 775 843 fő (2014) +/-
Népsűrűség 3 931,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 190 m
Legmagasabb pont Hermannskogel, 543 m
Terület 414,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bécs (Ausztria)
Bécs
Bécs
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 16° 22′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 16° 22′ 23″
Bécs weboldala

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik. Bécs az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. 2013-ban a regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,75 millió főt, és ezzel Ausztria legnépesebb, valamint az Európai Unió 7. legnépesebb városa. A 20. század elejéig Bécs volt a világ legnagyobb német ajkú települése, mára a második a német főváros, Berlin után. A város közel fekszik a cseh, a szlovák és a magyar határokhoz, és közel két nagyobb városhoz, Pozsonyhoz és Győrhöz.

Bécset már a kelták is lakták, majd a rómaiak alapítottak itt egy jelentős várost, Vindobona néven. A város a középkorban sem vesztett jelentőségéből, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa lett Budapest mellett, egészen a Monarchia első világháborút követő felbomlásáig. Központi szerepe napjainkban is meghatározó, ez az ENSZ harmadik székhelye New York és Genf mellett, továbbá itt székel még az EBESZ, az OPEC és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezet, továbbá több nemzetközi rangú kongresszusi helyszínként is szolgál, valamint elismert vásárváros is. Itt székel az Osztrák Köztársaság szövetségi kormánya, az államfő, a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság is.

Történelmének, számos kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb idegenforgalmi célpontjainak, a 2011-es adatok alapján Bécs a világ 31. és a kontinens 11. leglátogatottabb városa.[1] Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint európa első számú, és a világ második legélhetőbb városa a kanadai Vancouver után.[2]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécs, eredeti német nyelven: „Wien”, több ezer éves folyamat során alakult ki, egy kelta település nevéből. Egyesek kutatók szerint a város neve az i. sz. 4. század kelta La-Téne-korszakának Vedunia, azaz „erdei patak” elnevezésből vezethető le. Ennek bizonyítékaként a Wien folyó jobb partján, a 3. kerületben elhelyezkedő településre hivatkoznak. A gondolatmenetet folytatva a Vedunia elnevezésből alakult ki a Veidina név, majd ebből a későbbi Venia, Wenia vagy Wennia, és végül Wienne. Ha ezt a nézetet fogadjuk el, akkor a Vindobona, azaz a rómaiak által itt létrehozott város névnek semmi köze sincs Bécs ma használatos elnevezéséhez. A másik magyarázat ennek némiképp ellentmond, hiszen azt állítja, hogy a Leopold-hegyen lévő kelta kisváros viselte a Vindobona nevet, melynek jelentése „fehér föld” vagy „fehér birtok”, és amely több névváltozáson ment keresztül (Vindovona, Vindovina, Vindomina, Videnica, Vidunji, Viden, Weinne és végül a ma használatos Wien).[3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence (Wiener Becken) északnyugati végében fekszik.

Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő (Wienerwald). A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli Borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól, ennek jelentősége különösen az 1989-es változások után növekedett meg.

A város legmagasabb pontja a Hermannskogel (543 m), a legalacsonyabb pedig Lobau (151 m). A 414,9 km²-en elterülő városnak 98,6%-a szárazföld, 1,4%-a pedig vízfelület.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécs éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,9 5,1 10,3 15,2 20,5 23,4 25,6 25,4 20,3 14,2 7,5 4,0 14,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,0 −0,9 2,4 5,8 10,5 13,5 15,4 15,3 11,7 7,0 2,4 −0,5 6,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 37 39 46 52 62 70 68 58 54 40 50 44 620
Havi napsütéses órák száma 56 79 127 171 220 220 245 229 171 136 63 53 1722
Forrás: worldweather.org


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécs természetes utak csomópontjában alakult ki. A rómaiak előtti időben Vianomina néven volt ismert, a római korban Vindobona néven légiós tábort alapították itt. A Duna menti Pannonia-limes, valamint a Borostyánút csatlakozási pontjaként hadászati jelentősége mellett politikai, közlekedési, kereskedelmi jelentősége révén folyamatosan lakott polgári településsé fejlődött.

Wien nevén csak 1030-ban említik először. A XII. században a Babenberg hercegek székhelyükké tették. II. Jasomirgott Henrik 1114-ben tette le a Szent István-székesegyház (Stephansdom) alapkövét, 1160-ban pedig megépíttette az első hercegi palotát. Városi kiváltságokat 1221-ben nyert, 1237-ben szabad német birodalmi várossá emelték. IV. Rudolf herceg 1365-ben alapította meg a bécsi egyetemet. 1480-ban Bécs püspöki székhely lett. 1485-ben Mátyás király foglalta el, az ő haláláig a magyar király székhelye volt, I. Ferdinánd pedig a német császárok székhelyévé tette.

Bécs 1529. évi ostroma szeptember 27-től október 16-ig tartott. Az főváros ekkor szenvedte el az első török ostromot, amely osztrák győzelemmel végződött. A védőket Wilhelm von Roggendorf és Niklas Salm irányította. Salm a harc közben megsebesült, és az ostromot követően meghalt.

A város csak a 16. századtól kezdett rohamos fejlődésbe, amikortól a Habsburgok lakhelyükké választották.

1683-ban Kara Musztafa vezérlete alatt a törökök másodszor is ostrom alá fogták; Ernst Rüdiger von Starhemberg 13 000 katonával és 7000 polgárral addig tartotta magát a várban, amíg V. Károly lotaringiai herceg és Sobieski János lengyel király seregeikkel Bécs segítségére nem jöttek. Irtóztató vereség után a török a várost elhagyta. 1704-ben épültek a még a XIX. század végén is fennállt külvárosi sáncok, melyeket a kurucok támadásai miatt emeltek. A török fenyegetések elmúltával ragyogó barokk korszakát élte a város egészen az 1770-es évekig. Legendás kulturális központtá vált.

Bécs a történelemben sokszor játszott fontos szerepet azzal, hogy békekötéseknek, szerződéseknek, kongresszusoknak adott helyet. 1809-ben a franciák vették be Bécset, s itt írtak alá egyezményt például Napóleon 1809-es győztes ausztriai hadjárata után, de a legjelentősebb minden bizonnyal az 18141815-ös bécsi kongresszus volt, ahol Európa újrafelosztására került sor. 1848. október 6-án Bécsben forradalom tört ki és Windischgrätz ostrommal vette be a várost.

A „manufaktúrák időszaka” után, az 1840-es évektől Bécs újabb, addigi legnagyobb fejlődése indult meg. 1858-ban kezdték a glacis lerombolását és a Ringstrasse kiépítését. 1866-ben a poroszok fenyegették Bécset. Ugyanebben az évben Bécs megszűnt a német birodalom fővárosa lenni. 1873-ben tartották a Bécsi világkiállítást; végül 1890-ben olvasztottak be Bécsbe 51 közeli falut és helységet. A 20. század elejére a lakossága már meghaladta a kétmillió főt.

2013-ban népszavazáson a lakosság 72 %-a utasította el a 2028. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére vonatkozó pályázat elkészítését. A fejlesztésre fordítandó költségeket inkább az élhetőbb város kialakítására kívánják fordítani.[4]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztrák tartományok közül a legnépesebbnek számító Bécs lakossága 1 775 843 fő (2014) +/-, elővárosokkal együtt 2 165 357 fő (2005).

A város lakosain belül 2007-ben 538 246 fő volt külföldi származású, közülük 293 448 fő külföldön született külföldi állampolgár, 38 752 fő Ausztriában született külföldi állampolgár, valamint 206 056 fő külföldön született osztrák állampolgár. Az összes külföldi származású közül 434 787 fő európai, 61 512 fő ázsiai, 22 137 fő afrikai, 12 322 fő amerikai, valamint 941 fő óceániai származású. A legtöbben a következő országokból származnak:[5]

Ország Összesen[6] Külföldi[7]
Szerbia és Montenegró 110 815 61 557
Törökország 70 529 33 797
Németország 40 349 22 998
Lengyelország 38 708 23 454
... ... ...
Magyarország 13 521 6 151

2006-ban a legtöbb külföldi Fünfhaus kerületben élt (31,8%), majd Leopoldstadt (27,5%), Margareten (26,4%), Brigittenau (26,2%) és Ottakring (25,8%) következett.[8]

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécs kerületei

Bécs 23 kerületből (Gemeindebezirk) áll, melyeket római számokkal jelölnek.

A város központja az Innere Stadt, amely a Duna-csatorna (Donaukanal) és a várfal között (középületek, bankok, műemlékek) terül el. A központban húzódik a Ring félgyűrűje. A belvárost a belterületi elővárosok veszik körül, itt igénytelenebb negyedek is vannak. A Gürtelen túl helyezkednek el a külső elővárosok (lakások, villanegyedek, munkásnegyedek).

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kärntner Straße környékén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent István-székesegyház (Stephansdom): 97 m magas tornyával a város jelképe. Méretei: 137 m magas, 37 m széles, 28 m magas a főhajó, 22 m magas a mellékhajó.
  • Kapucinusok temploma (Kapuzinerkirche) a Habsburgok kriptájával (Kaisergruft): 16221633 között épült, kívül-belül szerény megjelenésű templom. A kolduló szerzetesek csak az 1670-es években telepednek meg a városban, ekkor kapják meg az épületet. A kripta 1633 óta a Habsburgok temetkezési helye. A termeket 1622–1909 között alakították ki, a restaurálás 2002–2003 között zajlott. 144 szarkofágot rejt, köztük 12 császár és 16 császárnő sírját. Nem nyugszik itt: II. Ferdinánd (Graz) és II. Rudolf (Prága).

A Ringen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

185758: lerombolták a Ring helyén álló bástyákat és megkezdődött a várfalak előtti füves tér beépítése. Maga a Ring (Ringstraße) kb. 3,5–4 km hosszú, 57 m széles körút, két végénél a Duna-csatorna (Donaukanal) zárja le. Az épületeket a nemesi és pénzarisztokrácia tagjai építtették a kor jelentős művészeivel. Stílusuk: romantika, eklektika, neoreneszánsz, neoklasszicista, azaz Ringstraßen-stílus (Ringstraßenstil).

Stubenring

Az Urania Csillagvizsgáló kupolája
  • Urania Csillagvizsgáló: 1910, Ferenc József idején létesült, tetején kis Csillagvizsgáló áll.
  • Kormányépület: Ludwig Baumann tervezte, 8 udvara van. A Monarchia Hadügyminisztériuma volt, elején osztrák katonaszobrok állnak, előtte Radetzky marsall (17661858), K. von Zumbusch alkotása.
  • Posta-takarékpénztár: 190406, Otto Wagner építette a bécsi szecesszió stílusában.
  • Iparművészeti Múzeum: 1868-ban H. von Ferstel alkotta itáliai reneszánsz stílusban. Hozzátartozik az Iparművészeti Főiskola. Gyűjteménye: keleti szőnyegek, bécsi porcelánok, üveg- és dísztárgyak.
  • Városi Park (Stadtpark): a Wien folyó választja ketté, közepén tavacska fekszik. 1862-ben nyitották meg a nagyközönség számára, főbejáratát 1906-ban F. Ohmann készítette. Szobrai: Schubert (1872 Kundmann), J. Strauss (1923 Hellmer), Hans Makart (1898)…
  • Állami Operaház (Staatsoper): a nemzetközi zenei élet központja. 1861–69 között August Sicard von Sicardsburg és Eduard van der Nüll tervei alapján készült, francia neoreneszánsz stílusban. 1869. május 25-én: Mozart Don Giovanni című darabjával nyitotta meg kapuit. Ferenc József a nyitóceremónián megkritizálta az épület homlokzatát, ezért Nüll felakasztotta magát. 1945–ben súlyos légitámadások érték, romba dőlt, külsejét az eredeti szerint restaurálták, de belsejét modern technikai eszközökkel újították fel. 1955-ben Beethoven Fidelio című operájával avatták újra. Nézőterén 2200 látogató fér el, minden februárban a Bécsi Operabál (Wiener Opernball) színhelye (csak itt nyitják balról a keringőt!). A színház két oldalán látható szökőkutak a turisták és szerelmesek találkozóhelye.
  • Goethe emlékmű: Edmund von Hellmer 1900-ban készült alkotása. Az ülő alakot tehetség, tudomány, költészet és igazság megtestesítői veszik körül. Goethe akarata szerint ül a szobor, mert nem kívánt több száz évig állni.
  • Schiller emlékmű (vele szemben áll) a Képzőművészeti Akadémia (Akademie der bildenden Künste) olasz neoreneszánsz stílusú épülete előtt. Az Akadémia 1692-ben alakult, a legrégebbi német művészeti főiskola.
  • Várkert (Burggarten): 181820 között kialakított kert, hajdan a császári család pihenőhelyéül szolgált. 1919 óta nyilvános park, közepén mesterséges tóval, északkeleti peremén pálmaházakkal. A kert legszebb szobrai: Mozart (1896 márvány), I. Lotaringiai Ferenc lovasszobra, I. Ferenc József, Herkules az oroszlánnal csoport.

Heldenplatz

A Hofburg éjszakai kivilágításban
  • Hofburg: az épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 19 udvar és 2600 helyiség található. A mai épület 800 éven keresztül alakult ki, 12151913 között készült el, de még folytatták volna. Sok helyen átjárható épületegyüttes: „a jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal Ferenc József. Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn. Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár. Barokk emlékek: a Lipót-szárny, illetve a VI. Károly császár által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach).

Maria-Theresien-Platz

  • Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum): 1872–1881, Gottfried Semper és Carl von Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz palota. 1891–ben Ferenc József nyitotta meg a közönség előtt.
  • Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum): 1872–1881, G. Semper és K. Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz palota. Földszintjén: kőzetek, meteoritok, ásványtani kiállítás, őslénytani gyűjtemény látható. Emeletén állat- és növénytani részleg van.
  • Mária Terézia szobra: a tér közepén a császárné emlékműve áll, 20 m magas, kezében jogarral és a Pragmatica sanctióval. A művet K. Kundmann és Caspar von Zumbusch 1887-ben emelte.
  • Vásárpalota (Messepalast): 1723-ban épült, eredetileg udvari istállónak és kocsitárolónak (Hofstallungen), id. J. B. Fischer von Erlach tervezte. 1922-től a bécsi Nemzetközi Vásárok egyik kiállítási színhelye volt, később már csak szakmai jellegű vásárokat tartottak itt. 1989 és 2001 között az épületben és udvarán alakították ki az új múzeumi negyedet (MuseumsQuartier, MQ).
  • Népszínház (Volkstheater): 1889, a Fellner és Helmer cég alkotása.

Dr.-Karl-Renner-Ring

  • Parlament: épült 1873–1883 között görög klasszicista stílusban, építője: Theophil Hansen. Előtte Pallas Athéné-kútja áll, és egy 5 m magas Pallas Athéné istennő (Kundmann alkotása). Az épület közepén, a főbejárat mögött helyezkedik el a 40 m x 23 m alapterületű, nagy oszlopcsarnok. Két oldalán a Szövetségi Gyűlés ülésterme és a Szövetségi Tanács ülésterme található.
  • Népkert (Volksgarten): két épülete a Cortisches Kaffeehaus (1820) és a Theseus templom (1921, P. Nobile, athéni minta után). Emlékművei: Grillparzer (1898), Erzsébet királyné (1907, F.Ohmann-H. Bitterlich), és Canova: Theseus szoborcsoport.
  • Városháza (Rathaus): épült 1872–83, Friedrich Schmidt alkotása, Kajetan Felder polgármester kezdeményezése alapján. Mintája a késő középkori holland vásárcsarnok, a brüsszeli városháza. Neogótikus palota, 100 m magas, óratornyos, tetején az ún. Rathausmann szobra (3 m, Alexander Nehr). Előtte a Rathausplatz az adventi vásár (Christkindlmarkt) hagyományos helyszíne. Nyolc szobor áll itt, a teret régen katonai parádék számára tartották fenn.

Dr.-Karl-Lueger-Ring

  • Burgtheater: 1874, G. Semper és K. Hasenauer műve a drezdai operaház reneszánsz és barokk formaelemeivel. Nézőterét 1945-ben bombatalálat érte.
  • Bécsi Egyetem (Universität Wien): 1873–1883 között épült, H. von Ferstel munkája. A neoreneszánsz épülettömb könyvtára kétmillió kötetet őriz.

Rooseveltplatz

  • Fogadalmi templom (Votivkirche): 1853-ban, egy Ferenc József elleni merénylet után keletkezett terve. A császárt egy csákvári Libényi János nevű szabólegény akarta leszúrni. I. Miksa mexikói császár kérésére épült templom a bécsi nép adományaiból. Készült 1856–1879, Ferstel alkotása.

Schottenring

  • Börze: 1847–1877, Theophil Hansen műve, reneszánsz hatású, négyszögletes tömb. Belseje 1956-ban kiégett, át kellett alakítani.
  • Ringturm: 1953–1955 között emelték E. Boltenstern tevei alapján. A 20 emeletes magas ház zárja a Ringet.

A városközponton kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Belvedere Palota (Schloss Belvedere): 1700–1723 között épült ki Eugen von Savoya (Savoyai Jenő) herceg nyári rezidenciájaként. Ő nem lakta, csak fogadásokra használta. Építésze: Johann Lukas von Hildebrandt.
  • Hundertwasser-ház (Hundertwasserhaus): Friedensreich Hundertwasser osztrák építész és festő egyik leghíresebb műve, amely 1983 és 1986 között épült.
  • Schönbrunni kastély (Schloss Schönbrunn): nevét egy közeli jóvízű forrásról kapta. A mai palota 1695–1713 között keletkezett Fischer von Erlach tervei szerint. 1918-ig Schönbrunn volt a Habsburgok állandó nyári rezidenciája.
  • Gasometer - A Simmering (11.) kerületben 1896-ban épült négy, a városi gáz tárolására szolgáló gáztartály. A használaton kívül helyezett tartályokat 1999 és 2001 között revitalizálták, belsejükben szórakoztató- és üzletközpontot, lakásokat, diákszállásokat és irodákat alakítottak ki.

Vásárlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécs híres bevásárlórésze a Mariahilfer Straße, ami egy szélesebb főút a belváros és Schönbrunn között, de a frekventált része csak Wien Westbahnhofig (Nyugati pályaudvar) tart. Az út két oldalán üzletek, áruházak sorakoznak, de sok környező utcában is nagyszámú kiskereskedelmi egység, bolt található. Ezen kívül a belváros is rengeteg üzlettel, étteremmel, kávéházzal várja a látogatókat, de a várostól távolabb több nagy bevásárlóközpont is létesült, széles árukínálattal. Az üzletek átlagosan reggel fél tíztől este hétig tartanak nyitva, szombaton hatig vagy ötig. Fontos tudni, hogy vasárnap viszont (ahogy egész Ausztriában) egész nap minden zárva tart!

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hundertwasser-ház
Messe Wien, a kortárs művészek híres Wiennafair aukciós vására

Oktatás, művelődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécs a következő felsőfokú oktatási intézmények központja:

  • Österreichische Akademie der Wissenschaften
  • Universität Wien
  • Technische Universität Wien
  • Universität für Bodenkultur
  • Veterinärmedizinische Universität Wien
  • Wirtschaftsuniversität
  • Akademie der bildenden Künste
  • Hochschule für Musik und darstellende Kunst
  • Hochschule für angewandte Kunst
  • Pädagogische Akademie des Bundes Wien

A város emellett felnőtt képzési intézmények központja. (Verband Wiener Volksbildung, ún. Volkhochschulék, azaz népfőiskolák)

Bécsi könyvtárak:

  • Österreichische Nationalbibliothek
  • Wiener Stadt- und Landesbibliothek

illetve ezeken kívül még az egyetemek, az Akadémia és a városi könyvtárak, illetve a Pedagógiai Központi Könyvtár (Pädagogische Zentralbücherei). A városi könyvtárak szinte minden kerületben megtalálhatóak, a főkönyvtár az Urban Loritz Platzon helyezkedik el.

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécs mint a „zene városa” vált világhírűvé. E hírét az Állami Operaház (Staatsoper), a Bécsi Filharmonikusok (Wiener Philharmoniker) és a Bécsi Szimfonikusok (Wiener Symphoniker) öregbítik. A Népszínház (Volksoper) a klasszikus bécsi operett hagyományait őrzi. Koncerteket tartanak még a Konzerthaus (Konzerthausgesellschaft) és a Musikverein (Gesellschaft der Musikfreunde) intézményeiben. A művészek utánpótlásának neveléséről olyan oktatási intézmény gondoskodik, mint a Konzervatórium vagy a Wiener Sängerknaben iskolája, ahol a világhírű bécsi fiúkórus tanul. Híres még a bécsi újévi koncert.

A színházi, zenei élet csúcspontja a Bécsi Ünnepi Hetek (Wiener Festwochen) rendezvénysorozata.

Képzőművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 220 m magas DC Tower 1 Ausztria második legmagasabb épülete
A 171 m magas Millenniumi torony Ausztria harmadik legmagasabb épülete

A képzőművészet fontosságát tekintve Bécsben világhírű, sok látogatót vonzó múzeumok állnak a nagyközönség rendelkezésre:

  • Albertina
  • Bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum)
  • Österreichische Galerie (''Belvedere'')
  • Bécsi Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum)
  • Hadtörténeti Múzeum (Heeresgeschichtliches Museum)
  • Néprajzi Múzeum (Museum für Völkerkunde)
  • Österreichisches Museum für angewandte Kunst
  • Museum moderner Kunst Stiftung Ludwig
  • Technisches Museum Wien
  • Historisches Museum der Stadt Wien
  • Leopold-Museum
  • Wiennafair kortárs képzőművészeti vásár, amelyet évente rendeznek meg

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bécsi színházaknak jelentős szerepük van a város kulturális életében, a város jelentősebb intézményei:

  • Burgtheater (Várszínház), valamint kisebb játszóhelyei, az Akademietheater, a Kasino, a Vestibül, évi mintegy 20 bemutatóval
  • Theater in der Josefstadt, valamint kamaraszínháza, a Kammerspiele
  • Volkstheater, amely 2007 folyamán felszámolta kisebb játszóhelyeit (Hundturm)
  • Schauspielhaus
  • Európai jelentőségű dalszínház a Staatsoper
  • Theater an der Wien, Mozart hajdani operaszínháza, amely 2006. január óta ismét operaszínpadként működik,
  • Raimundtheater, a musicalekre specializálódott színház
  • Ronacher (varietészínház)
  • valamint különféle kabarészínpadok, illetve kis színpadok (Rabenhof, Kabarett Niedermair, Kabarett Simpl)

A bécsi Max Reinhardt-Seminar, a színművészeti főiskola a Hochschule für Musik und Darstellende Kunst tagintézménye, Európában igen nagy hírű színiiskola.

A Bécsi Ünnepi Hetek (Wiener Festwochen) rendezvényein számos színház vesz részt. Ilyekor járulékos helyszínként a Museumsquartierban is láthatóak előadások.

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécsben a filmszínházak fénykorához képest visszaesést jelent a jelenlegi 97 mozi. A Ringen található a Burg-mozi, amely állandóan műsorán tartja A Harmadik ember (Der dritte Mann, The third Man) c. filmet angol nyelven.

Az osztrák rádió és televízió (ORF) csatornájának a központjai a Funkhaus az Argentinierstraßén és az ORF-Zentrum a Küniglberg dombján. A 23. kerületben nagy filmváros (Filmstadt Wien) stúdiói szolgálnak több népszerű sorozat helyszínéül. Híres bécsi televíziós személyiség Thomas Brezina, aki több műsort is forgat ezeken a helyszíneken.

A Viennale minden évben megrendezett nemzetközi filmfesztivál. Ősszel gyermekfilmfesztivált is rendeznek. Híres bécsi filmrendező Michael Haneke.

Bécsben forgatták a „Rex felügyelő” (Kommissar Rex)című sorozatot.

Tartományi ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Lipót nov. 15. (hl. Leopold, Festtag des Landespatrons), azonos Alsó- és Felső-Ausztria védőszentjével

Panorámák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a Schönbrunnal
A város panorámaképe
A város panorámaképe

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok és tiszteletbeli polgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Top 100 Cities Destination Ranking (angol nyelven) (html). Euromonitor.com, 2013. január 21
  2. Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city (angol nyelven). CNN, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  3. http://www.wieninternational.at/de/node/3855
  4. Schadenfreude bei Opposition. http://wien.orf.at.+(Hozzáférés: 2013. március 13.)
  5. Bevölkerung mit Migrationshintergrund nach Herkunftsländern (német nyelven). ST.AT Bevölkerungsregister / MA 5.. [2010. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 22.)
  6. külföldi születésű külföldi állampolgárok, ausztriai születésű külföldi állampolgárok és külföldi születésű osztrák állampolgárok összesen
  7. külföldi születésű külföldi állampolgárok
  8. Minden ötödik bécsi lakos külföldi állampolgár (magyar nyelven). Stop.hu, 2008. január 11. (Hozzáférés: 2009. február 22.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pethő Tibor–Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1983)
  • Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp.)
  • Dr. Hans Jalta: Ausztria (Polyglott sorozat, Pegazus Rt, Pannon Nyomda, Bp., 1989)
  • Dr. Alois Brunnthaler, Thorben J. Meyer, Dr. Gerhard Sailer: Bécs (Polyglott sorozat, Pegazus Rt, Pannon Nyomda, Bp., 1989)
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs témájú médiaállományokat.