Salzburg (tartomány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salzburg
Austria sbg.svg
Salzburg címere
Salzburg címere
Salzburg zászlaja
Salzburg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Székhely Salzburg
Legnagyobb város Salzburg
Járások 1 önálló tartományi város,
5 kerület
Települések 119 (10 város)
Kormányzó Gabriele Burgstaller (SPÖ)
ISO 3166-2 AT-5
Népesség
Teljes népesség 529 033 fő (2006) +/-
Rangsorban 7.
Népsűrűség 72 fő/km²
Földrajzi adatok
Legmagasabb pont Großvenediger, 3674 m
Terület 7154,23 km²
Rangsorban 6.
Időzóna CET, UTC+1
Kerületei
Bezirke Salzburg mit Namen.png
Elhelyezkedése
Salzburg (Ausztria)
Salzburg
Salzburg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 46′ 01″, k. h. 13° 21′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 01″, k. h. 13° 21′ 51″
Salzburg weboldala

Salzburg tartomány (németül Salzburger Land, hivatalosan Bundesland Salzburg) Ausztria 9 tartományának egyike. Székhelye Salzburg.

Hohenwerfen vára
Lofer

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Salzburg tartomány Ausztria szívében, a Keleti-Alpok északi oldalán található. Közvetlen szomszédai: Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol valamint a Németországhoz tartozó Bajorország. Területe 7154 km², legmagasabb pontja a 3674 m magas Großvenediger. Domborzata főként magas hegyvonulatokból és a folyók, gleccserek vájta völgyekből áll. Salzburg és környéke (Flachgau) az Alpok északi alacsonyabb dombjain terül el, melynek átlagos magassága 500 méter alatt van.

2000 méternél magasabb hegységei: Magas-Tauern, Alacsony-Tauern, Tennengebirge, Dachstein, Hochkönig, Steinernes Meer, Leoganger Steinberge, Loferer Steinberge és a Kitzbüheli-Alpok. Legfontosabb folyója a Salzach. Mellékfolyói: a Saalach és a Gasteiner Ache. Salzburgban ered az Enns is. Hegyei között 185 kisebb-nagyobb tó húzódik.

Fontosabb tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A paleolitikum (őskőkorszak) óta lakott terület. A Vigaun-ban talált régészeti leletek alapján Salzburg környéke 40 000 esztendős múltra tekint vissza. Ekkor ért véget a jégkorszak, mely lehetővé tette a letelepedést. A neolitikum újabb klimatikus változásai eredményeként az egész környék lakott területté válhatott. Ebben az időben kezdődött meg a sókitermelés.

Az i. e. 5. században a kelták telepedtek le a vidéken. Tőlük származik a város legrégibb neve: Iuvavum. A rómaiak alatt Iuvavum Noricum Ripense provincia egyik közigazgatási egysége volt. Az i. sz. 6. századtól a Bajor Hercegséghez tartozott. Salzburgi Szent Rupert adta a település Salzburg nevét a környék sóbányáiról. Szent Bonifác 739-ben püspökséget alapított Salzburgban, amelyet 798-ban érsekséggé emeltek.

Salzburg függetlensége az 1275-ös esztendővel kezdődött, amikor a bajor herceg elismerte a terület határait. 1328-ban vált – a Német-Római Birodalmon belül – véglegesen önálló állammá.

A 16. században nem csak a sóbányászatnak, hanem az aranybányászatnak is jelentős szerepe volt. A Gasteinertal bányái Közép-Európa legnagyobb aranymennyiségét termelték ki. 1731/32-ben 20 000 salzburgi protestánst űzött el Leopold Anton gróf.

1803-ban az ország a toszkánai III. Ferdinánd, 1805-ben pedig Berchtesgadennel együtt a Habsburgok kezére került. 1810-ben Bajorországhoz, az 1816-os Bécsi Kongresszust követően ismét az Habsburg Birodalomhoz csatolták. 1918-ban az Osztrák Köztársaság szövetségi tartománya lett.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Salzburg tartomány fontos csomópont Ausztrián és Közép-Európán belül egyaránt. Kedvező fekvése révén nemzetközi autóutak és vasúti fővonalak haladnak át területén.

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Salzburgot átszeli a Bécsből Münchenbe tartó A1-es autópálya, valamint innen indul Villach és Szlovénia irányába az A10-es Tauernautobahn. A legtöbb település kiváló minőségű autóúton érhető el.

A Großglockner felé vezető hegyi úton külön útdíjat kell fizetni. Szintén fizetni kell a Karintiába vezető valamennyi úton, a Felbertauern és az A10-es autópálya Tauerntunnel alagútjában. Böcksteinnél vasúton szállítják át az autókat a Magas-Tauern hegyláncai alatt a karintiai Mallnitzba.

Főutak:

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A domborzati viszonyok meglehetősen megnehezítették a vasútépítést a tartományban, ezért a vonalak száma nem jelentős. Közvetlen IC-vonatok közlekednek Salzburgból Bad Gastein-en át Villachba és Radstadt-on át Grazba. A Bécsből Innsbruck felé tartó InterCity-k csak Salzburgot érintik, majd ezután elhagyják Ausztria területét és csak Kufstein-nél lépnek vissza. Salzburg város környékén az ÖBB ütemes elővárosi közlekedést rendszeresített. A 220-as és 250-es vonalon a személyvonatok helyett jelenleg autóbuszok közlekednek.

Vasútvonalak:

Autóbusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány legtöbb településén az autóbusz az egyetlen tömegközlekedési eszköz. A járműveket általában az ÖBB-Postbus üzemelteti.

Repülő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Salzburg nemzetközi repülőtérrel is rendelkezik. A Wolfgang Amadeus Mozart nevét viselő maxglani repülőtérről Bécsbe, Németországba, az Egyesült Királyságba és a Kanári-szigetekre indulnak járatok.

A Krimmli-vízesés Ausztria legnagyobb zuhataga

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hochkönig

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A salzburgi óváros
Az alpendorfi síterep a Sportwelt Amadé síparadicsomban, háttérben a Hochkönig
A werfeni jégbarlang, az Eisriesenwelt

A tartomány kimeríthetetlen programlehetőségekkel várja az idelátogató turistákat. Számos kiváló sítereppel rendelkezik. Bad Gastein és Bad Hofgastein gyógyfürdői világhírűek. Sóbányái évszázados múltra tekintenek vissza. A Werfen fölötti meredek hegyoldalban rejtőzik az Eisriesenwelt, Európa legnagyobb jégbarlangja. Kiemelt látnivaló a Krimmli-vízesés és a St. Johann im Pongau-ban található Liechtensteinklamm. A Sigmund Thun-szurdok ismert kirándulóhely.

Csodálatos hegységeiben (Magas-Tauern, Tennengebirge, Hochkönig, Loferer Steinberge) az igazi érintetlen alpesi természet várja a hegyek szerelmeseit.

Turisztikai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Turisztikai régió: 21 db
  • Vendégágyak száma: 192 000 db
  • Túraútvonalak: 7 200 km
  • Bauernhof: 1 800
  • Nemzeti park: 1 db
  • Jelzett kerékpárút: 2 000 km
  • Mountainbike-útvonal: 3 000 km
  • Golfpálya: 13 db
  • Sípályák hossza: 1 700 km
  • Sífutópályák hossza: 2 220 km
  • Kivilágított sípályák: 14 db
  • Téli túraútvonalak hossza: 2,500 km

Síterepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint minden osztrák szövetségi tartomány Salzburg is rendelkezik önálló parlamenttel (Salzburger Landtag), kormánnyal és kormányzóval (Landeshauptmann/frau). A második világháború befejezését követően valamennyi kormányzó az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból került ki. 2004-ben első alkalommal választottak Gabriele Burgstaller személyében szocialista (SPÖ) elöljárót.

Tartományi ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Rupert (Hl. Rupert), a tartomány védőszentje - szeptember 24.
A Magas-Tauern látképe a Großvenediger-csoporttal

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]