Villach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Villach
Villach Landskron Burgruine 11042007 02.jpg
Villach háttérben a Landkron várrommal
Villach címere
Villach címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Karintia
Rang Önálló tartományi város
Polgármester Helmut Manzenreiter
Irányítószám A-9500
Népesség
Teljes népesség 59 646 fő (2013. jan 1.) +/-
Népsűrűség 432 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 501 m
Terület 134,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Villach (Ausztria)
Villach
Villach
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 37′, k. h. 13° 50′Koordináták: é. sz. 46° 37′, k. h. 13° 50′
Villach weboldala

Villach (fonetikusan: [ˈfɪlax] Loudspeaker.svg kiejtése) (szlovén neve: Beljak) Karintia tartomány második legnagyobb városa és fontos közlekedési csomópontja nemcsak Ausztriának, hanem az Alpok-Adria térségnek is.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Klagenfurti-medence nyugati szélén, a Dráva és a Gail folyók összefolyásánál terül el. A város közigazgatási területét több tó is szegélyezi: az Ossiacher See, a Faaker See, a Silbersee, a Vassacher See, a Magdalensee és a St. Leonharder See.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legrégebbi emberi nyomok, amelyeket Villach területén találtak i.e. 3500-ig nyúlnak vissza. Fontos kereskedelmi út haladt el itt, amely Rómába vezetett. 878-ban már oklevél említi az itt álló hidat, 1060-ban pedig Villachnak már mezővárosi státusza volt.

1348. január 25-én egy földrengés Villach nagy részét megsemmisítette, amit 1690-ben követett egy másik földrengés. Ekkor több tűzeset is pusztította a város épületeit.

1759-ben Mária Terézia Villachot Karintia részévé tette. A napóleoni háborúk során pedig 1809 és 1813 között Villach a Francia Birodalom része volt.

1864-ben érte el a Südbahn vasút a várost, ami ipari fejlődést hozott.

A német Anschluss időszaka alatt (1938-45) amikor Ausztriát annektálták a náci Németországhoz, Villach polgármestere, Oskar Kraus, egy lelkes náci volt. Így 2002-ben vitát váltott ki az 1919-es határkonfliktus tiszteletére felállított emlékmű, melyen az egyetlen megnevezett személy Kraus volt, aki tulajdonképpen nem is vett kiemelkedően részt az eseményben.

A második világháború során a várost 37-szer bombázták meg. Körülbelül 42,500 bomba 300 embert ölt meg és az épületek 85%-át elpusztította. A város viszont gyorsan újjáéledt.

Kultúra és látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villach egy panorámaképe
Villach egy panorámaképe
  • Szt. Jakab templom: gótikus stílusú plébániatemplom.
  • Nikolaikirche: újgótikus templom ferences kolostorral.
  • Szent Kereszt templom: barokk búcsújárótemplom
  • Evangélikus templom: a városi parkban található.
  • Landskron várromja
  • Történelmi belváros a főtérrel
  • Römerweg: az egykori Rómába vezető kereskedelmi út maradványai.
  • Paracelsushof
  • St. Johanner Kirche
  • St. Michaeler Kirche

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villach a Drávával
Az óváros a Drávahídról nézve
Főtér
Maibachl
  • Városi múzeum
  • Közlekedési múzeum
  • Babamúzeum
  • Gombamúzeum
  • Ebners Hausmuseum

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Neue Bühne Villach
  • Kulturspektrum Maria Gail(KSMG)

Természeti látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maibachl: 28 °C-os termálforrás.
  • Hungerbach: időszakos termálforrások által megtöltött patak a Maibachl környékén.
  • Eggerloch: a Villachi-Alpok egyik legnagyobb barlangja.

Híres villachiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Villach témájú médiaállományokat.