Kaposvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 6.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 46.36383° k. h. 17.78225°46.36383, 17.78225

Kaposvár

Kossuth tér

Kaposvár címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

megyeszékhely
megyei jogú város

Polgármester

Szita Károly (Fidesz)

Irányítószám

7400

Körzethívószám

82

Népesség

Teljes népesség

67 464 fő (2008) +/-

Népsűrűség

593,92 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

113,59 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kaposvár

é. sz. 46.36383° k. h. 17.78225°

Kaposvár weboldala

Kaposvár (németül: Kopisch vagy Ruppertsberg, Ruppertsburg) Somogy megye székhelye. Kaposvár egy dinamikusan fejlődő megyeszékhely. Mérete alapján Magyarországon nagyvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. Egyetemi város. Népessége 70 ezer fő, 150 ezres vonzáskörzettel. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte Az Év Települése címet.

[szerkesztés] Fekvése

A Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik. Budapesttől közúton kb. 186 km-re (az M7-esen és a 67-es úton); vasúton 195 km-re (Dombóvárig a Budapest–Pécs- onnan a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon).

[szerkesztés] Története

Kaposvár és környéke már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek érkeztek és telepedtek le. Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név.

Négyzetes alaprajzú várát a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A várat 1702-ben rombolták le I. Lipót parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Mára csak a délkeleti bástya egy darabja maradt. 2006. május 17-én a helyszínt bejárva tapasztaltam, hogy két bástya maradványa látszik, a DK-i körbástya és a DNY-i négyszögletes sarok torony is felszínen van. Jelenleg leletmentő ásatás folyik az egykori külsővár területén.

1555-ben a törökök ötnapi ostrom után elfoglalták. 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. 1558-ban kapott mezővárosi jogot.

1690-től az Eszterházy család birtokaihoz tartozott.

1749 óta megyeszékhely. Jelentős fejlődésnek indult a 19. század végén, Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás). A 20. század elején Kaposvár egyike azon kevés magyarországi városnak, amelyben már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak.

Az Igazságügyi Palota építését 1908–ban fejezték be. A bíróság mellett létesített megyei börtön (ma: Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) 1909 óta működik.

1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét.

1990 óta megyei jogú város, 1993-tól püspöki székhely.

2000. január 1-jén a korábban is itt működő agrár, pedagógiai és egészségügyi felsőoktatási intézmények összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet.

2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága.

2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte Az Év Települése címet.

[szerkesztés] Oktatás

Kaposváron Jelenleg közel 20 középfokú és közel ugyanennyi általános iskolai oktatási intézmény működik. Felsőoktatási intézmény is működik a városban. 2000. január 1-jén a korábban is itt működő agrár, pedagógiai és egészségügyi felsőoktatási intézmények összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet.

[szerkesztés] Regionális szerepe

A 82-es telefonkörzet kapcsolási központja.^[1]

[szerkesztés] Népességi adatok

A következő felsorolásban megtekinthetjük Kaposvár népességének alakulását 1900-tól napjainkig:

1900 - 18 630
1910 - 24 572
1920 - 30 096
1930 - 33 226
1941 - 33 515
1949 - 33 535
1960 - 43 428
1970 - 60 937
1979 - 74 101 ( népességi rekord )
1980 - 72 374
1990 - 71 788
2000 - 66 411
2008 - 67 464

[szerkesztés] Kaposvár tömegközlekedése

[szerkesztés] Járműpark

Kaposvár helyi közlekedését 43 autóbusz bonyolítja le 30 vonalon.

18 Ikarus 280 csuklósbusz (1983., 1986-1989.)
3 Mercedes Conecto O345G csuklósbusz (2003.)
5 Ikarus 260 szólóbusz (1989-1990.)
3 Ikarus 415 szólóbusz (1995.)
4 Ikarus E94 szólóbusz (1997.)
2 Hungarobusz H63 szólóbusz (1999.)
2 NABI Excel 1180 szólóbusz (2000.)
5 NABI Excel 25 szólóbusz (2002.)
1 Ikarus EAG E94F szólóbusz (2002.)

[szerkesztés] A város kulturális élete

Csiky Gergely Színház
Kaposvári Roxínház
Együd Árpád Művelődési Központ és Alapfokú Művészet Oktatási Intézmény
Somogy Táncegyüttes/A Somogy Megyei Népi Együttes jogutódja/
Kaposvári Szimfonikus Zenekar

[szerkesztés] Főbb programok, állandó rendezvények

Tavaszi Fesztivál
Festők Városa Hangulatfesztivál
Kaposvári Farsang - Dorottya Napok
Nemzetközi Lovasíjász Verseny a Kassai-völgyben
Káposztás Ételek Gasztronómiai Fesztiválja
Kaposvári Mézfesztivál
Országos Nóta- és Népdaléneklési Verseny
Youth Football Festival
Csiky Gergely Színház
Somogy Táncegyüttes [1] /A Somogy Megyei Népi Együttes jogutódja/

[szerkesztés] Nevezetességek

A kaposvári Zsolnay-kút
Németh István szobra
Kossuth Lajos szobra
Nagyboldogasszony székesegyház

Lakóházak

Anker-ház
Vidor palota
Szecessziós lakóház (1904)
Kemény-palota
Erzsébet-ház

Középületek

A kórház első épülete, műemlék
Csiky Gergely Színház

Csokonai fogadó
Dorottya-szálló (18. század)
Aranyoroszlán patika – eleinte barokk stílusú, később romantikus stílusúra átalakítva)
Volt zárdaépület, ma általános iskola és gimnázium
Bíróság (igazságügyi palota)
Városháza

Kaposvári Uszoda- és Gyógyfürdő („Virágfürdő” fantázianéven): 1960-ban találták meg vízét és 1969-ben nyitották meg a létesítményt. Alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz táplálja medencéit magas bróm, jód illetve fluorid-ion tartalommal, főleg mozgászszervi panaszokat, reumatikus betegségeket trombózis utáni állapotot, izomhúzódásokat, izomgyengeséget, csonttöréseket, porcsérüléseket kezelnek vele. Alkalmas baleseti sérülések utókezeléshez és nőgyógyászati bántalmak ápolásához is.

Múzeumok

Egykori vármegyeháza, ma múzeum (klasszicista)

Vaszary Képtár – Vaszary János festőről elnevezett képtár. A Fő u. 12. sz. alatt található.

Mint városi képtár, a Somogyi Képtár utódja. 1996-ban alapították. Főként kortárs művészek időszaki kiállításainak ad otthont.

Terrárium
Kaposszentjakabi Bencés Apátság romjai
Rippl-Rónai emlékmúzeum
Sportmúzeum
Ásványmúzeum
Kaposfüredi szoborpark és galéria
Levéltár
Öntöttvas kályhák, falikutak… gyűjteménye

Szobrok, emlékművek, szökőkutak, díszkutak

Mária-oszlop
Zsolnay-kút
Herkules szobor - A 44-es gyalogezred emlékműve a pályaudvarnál
Tündérrózsa – szökőkút a Színház-parkban Gera Katalin szobrászművész alkotása
A szabadság angyala – ’56-os emlékmű Gera Katalin szobrászművész alkotása
„Napkerék” – szobor az Európa parkban, Bors István (1938–2003) Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása
Szökőkút a Berzsenyi parkban

Rippl-Rónai kút Medgyessy Ferenc alkotása 1930-ból
„Vízgömb” – szökőkút a Béke-Füredi mintalakótelepen, Magyarország 1. mintalakótelepén
Nagy Imre szobra
Mag – szobor a művelődési ház előtt Kling József szobrászművész alkotása
„Gugyuló Jézus” – szobor 1721-ből (Többször eltulajdonították, ma múzeumban található. Helyén a másolata van.)
Németh István szobra
Kossuth szobra a Kossuth, azaz a fő téren
Petőfi szobra (Petőfi tér)
Széchenyi szobra (Széchenyi tér)
„Életfa” – a szobron minden olyan gyereknek, aki 2001 (az átadás éve) után született, fölkerül a neve a fára. (Mellette a fák a 2001 előtt született gyermekek fái. Ültetésük időpontja egyezik a baba születésének időpontjával.)
Az aradi vértanúk emlékműve

Templomok, imaházak, plébániák

Római katolikus

Szent Donát-kápolna (barokk, 18. század első fele)
Szent Imre-templom
Nagyboldogasszony székesegyház
Jézus szíve plébánia (Hősök temploma)
Szent Margit-Szent József plébánia
Kálvária (Donner)
Szent Kereszt plébánia (Donner)
Kaposfüredi templom
Kaposhegyi barokk kápolna (18. század második fele)
Szentháromság templom (Toponár)
Rómahegyi kápolna
Lonkahegyi kápolna
Kecelhegyi kápolna

Evangélikus

Evangélikus templom

Református

Református templom

Egyéb nevezetességek

Harangláb és kőkereszt a 19. századból – műemlék
Volt zárdaépület (romantikus stílusú, jelenleg gimnázium és püspöki hivatal)

[szerkesztés] Városrészek

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Kaposváron halt meg

Kunffy Lajos festőművész.
Szentmártoni Béla amatőrcsillagász. Az ALBIREO Amatórcsillagász Klub megalapítója. Elhunyt 1988.- évben.

Munkássága elismeréseképpen a Nemzetközi csillagászati Unió egy Kisbolygót nevezett el róla.

Kisfaludy Atala (1836–1911) költőnő, a Petőfi Társaság tagja.

[szerkesztés] Kaposvárhoz kötődött/kötődik

[szerkesztés] Kaposváron született

1800. február 2. Abday Sándor színész.
1896. június 7-én Nagy Imre miniszterelnök, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja;
Rippl-Rónai József festőművész;
Galimberti Sándor festőművész;
Bors István szobrászművész;
Csík Ferenc, olimpiai bajnok úszó;
Kaposi Mór bőrgyógyász.
Király Béla, vezérezredes, az MTA külső tagja
Lengyel Árpád olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó
Vaszary János festőművész.
Latinka Sándor, kommunista politikus
Fésüs Éva író
Szalay Fruzsina költőnő.
1932-ben Bolvári Antal olimpiai bajnok vízilabdázó
1953. március 26-án Frankl Péter matematikus, az MTA külső tagja
1943. május 12-én Czipri Éva költő (†1974)
1945. augusztus 31-én Pfeffer Anna olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó
1961-ben Faragó Béla zeneszerző.

[szerkesztés] Sport

Sportág	Egyesület neve	Bajnoki osztály	Honlap
Férfi labdarúgás	Kaposvári Rákóczi FC	Soproni Liga (elsőosztály)	rakoczifc.hu
Férfi labdarúgás	Toponár SE	Megye II (ötödosztály)	toponarse.atw.hu
Férfi kosárlabda	Kaposvári Kosárlabda Klub	NB I (elsőosztály)	kaposkosar.hu
Férfi kosárlabda	Meló Diák KK	NB I/B - Nyugati csoport (másodosztály)	nincs
Férfi röplabda	Kométa Kaposvár SE	NB I (elsőosztály)	kometa.hu/roplabda
Női röplabda	BITT Kaposvári NRC	NB I (elsőosztály)	bittkaposvar.uw.hu
Női kézilabda	Kaposvári Kézilabda SE	NB II - Délnyugati csoport (harmadosztály)	kkse.uw.hu
Kajak-kenu	Kaposvári Vízügyi SC		kvsc.extra.hu