Kaposvár

Kaposvár
Kossuth tér
Kaposvár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Kistérség	Kaposvári
Rang	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Szita Károly (Fidesz)
Irányítószám	7400
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	67 979 fő (2011. január 1.) +/-
Népsűrűség	598,80 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	113,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaposvár Pozíció Magyarország térképén
Kaposvár Pozíció Somogy megye térképén
é. sz. 46.3638° k. h. 17.7822°46.3638, 17.7822
Kaposvár weboldala

Kaposvár Somogy megye dinamikusan fejlődő székhelye és egyben kistérségi központ, egyetemi város és püspöki székhely. Népessége 68 ezer fő, 150 ezres vonzáskörzettel. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte Az Év Települése címet.

Fekvése

Kaposvár a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, csodálatos környezetben, a Zselic lankái között. Déli részén húzódik a Zselici Tájvédelmi Körzet. A város, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült. Északi részén található a 8 km hosszú Deseda-tó, a közel 30 hektáros arborétummal. A Balaton 50 km-re, a Mecsek és Pécs 60 km-re, Budapest 190 km-re van a várostól.

Elnevezései más nyelveken

A városnak számos nyelven külön neve van, de manapság nem nagyon használják ezeket az elnevezéseket. Németül Kopisch, Ruppertsberg, Ruppertsburg, horvátul Kapošvar, Kapuš, Kapušvar, szlovénül Rupertgrad, törökül Kapoşvar, szerbül pedig Капошвар, Kapošvar.

Története

Időszámításunk előtt

Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős.

A honfoglalás után

Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név. 1061-ben Ottó, somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Zselicszentjakabon bencés monostort alapított. Az egyházi központot gyakran keresték fel királyok, a látogatások sietették a település fejlődését.

A török uralom idején

A 14. században építették fel Kaposvár várát a Kapos folyó mentén. A négyzetes alaprajzú építményt a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A háborúskodások következtében a vár állapota erősen megromlott, 1702-ben rombolták le I. Lipót magyar király parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Ma két bástya maradványa látszik, illetve a délkeleti körbástya és a délnyugati négyszögletes saroktorony is a felszínen van.

A város újjászületése

A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. 1749-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények. Lakossága 1800-ban még alig haladta meg a 3000 lelket, addig 1900-ban már 18 218 fő vettek számba a felmérések. Az 1910-es népszámlálás már 24 124 lakosról szólt, míg az 1920-ban megtartott népszámlálás során Kaposvár lakóinak száma 29 470 fő volt. A kiegyezés után indult meg a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasútvonalak. A Budapest-Gyékényes-Zágráb-Fiume vasúti fővonal Kaposvár érintésével épült meg, ezzel párhuzamosan 1872-ben létrejött a Dombovár-Zákány vasúti összeköttetés is Kaposváron keresztül haladt át. Ekkoriban kiépülő helyi vasúti vonalak, mint a fónyódi, a siófoki, barcsi, a szigetvári számára Kaposvár jelentette a végállomást, amely közlekedési szempontból jelentőssé tette a várost.Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd). 1891-ben 1443 ház állt a városban.

20. század

A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. 1911-ben nyílt meg a híres Csiky Gergely Színház, amelynek társulata az 1970-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata lett. Ugyancsak 1911-ben adták át az új városháza épületét.

A két háború közti időszak elején már jelentős változások következtek be a város életében. Az első világháború után a magyar városok számára kiírt stabilizációs hitelből, az ún. Speyer-kölcsönből Kaposvár városa 22 milliárd koronát igényelt, de csak 13 milliárdot folyósítottak végül, amely összegből a szennyvíztelep szűrőmedencéjét állították helyre, valamint megépülhetett a polgári fiúiskola, és az akkori Eszterházy utca egyik legszebb részén a leánygimnázium. Felépült a kereskedelmi-egyesületi székház, az új és akkor korszerűnek számító városi mozi épület, és jórészt közadakozásából az új katolikus templom. A kevés számú helyi hívővel rendelkező református egyház fölépítette gyülekezeti házát, az akkoriban túlnyomórészt katolikus hitvallású lakosság rokonszenvétől támogatva. A tűzoltóság épületét kibővítették, felszereltségét pedig európai szintre emelték. A helyi köztisztasági üzemet öntözőautókkal látták el, állandó helyre költözött az Anya- és Csecsemőotthon. Az első világháború után nem sokkal épült ki a távvezetékes villamos-hálózat transzformátorépülete, és elsőként kilenc transzformáló-tornya. Városi sportpálya, valamint a Kapos folyó közelében kiépített strand is létesült. Az utcákat új burkolattal látták el, számos közpark létesült, és a „Virágos Kaposvár” mozgalom kibontakozásaképpen nemcsak a magánházak előtt, de az utak mentén is virágos szegélyeket hoztak létre. A belügyminiszter a „Virágos Kaposvár” megteremtéséért elismerő-oklevelet adományozott a városnak (1929), amely kitüntetést dr. Vétek György polgármester vett át. A „Virágos Kaposvár” volt az egyetlen helyi hagyomány, amelyet változatlan formában vett át szocialista időszak várost irányító vezetése. A város művészeti életét az államosításokig a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társulat fogta össze. A helyi, vagy Somogy-megyei művészek alkotásaiból éves rendszerességgel szerveztek kiállítást. A polgári élet idején igen népszerű és hasznos elfoglaltságot jelentettek az ének és dalkörök, amely szép számmal működtek a városban. Volt Városi, Postás, Iparos, Vasutas, Munkás, Katolikus, és Református egyházi énekkar. Működött Városi Szimfonikus Zenekar, Vasutas Zenekar, Katonai -, és Ifjúsági Zenekar.

A város területe folyamatosan nőtt, 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. Lakóinak száma megháromszorozódott, a 70-es évek végén elérte a 75 000 főt. Kaposvár 1990 óta megyei jogú város, 1993-tól püspöki székhely.

Kaposvár ipara és kereskedelme a két háború időszaka között

Kaposvár ipari fejlődése a két világháború közti időszakban kibővült, és ugyanakkor egyfajta átalakuláson esett át, az országhatár megváltozása miatti piaci zsugorodás következtében. Az ipar és kereskedelem változása, növekedése nagy mértékben kihatott a város fejlődésére. A lakosság nagyarányú számbeli gyarapodása a város területi bővülése mind az ipar és kereskedelem első világháborút követő változásaival állt összefüggésben. A hagyományos, már korábban meglévő iparágak mellett a nehézipart olyan cégek képviselték, mint az 1906-ban létesített Kaposvári Vasöntöde és Gépgyár Rt., amely elsősorban mezőgazdasági gépek, valamint malomipari berendezésekre és eszközökre specializálódott. Alkalmazottainak száma 100-150 fő volt, amely létszám az első világháború után kezdetben visszaesést mutatott. A gyár közvetlen a Kapos-csatorna mellett működött 4800 négyszögöl területen.

Épületek vasmunkáit, kovácsoltvas szerkezeteket állított elő, az 1903-ban alapított Rózsa Ignác Lakatosárugyára, amely olyan helyi nagy munkákban vett részt, mint a Somogy-megyei és Gazdasági Pénzintézetek megépülő palotája, vagy a Korona, majd a Turul Szálloda, vagy a felépülő polgári iskolák vasmunkái. Kaposvár iparának másik meghatározó ága az élelmiszeripar volt. A város egyik legnagyobb üzeme a Mezőgazdasági Ipari – Részvénytársaság (MIR) cukorgyára volt. A gyár 1894-től üzemelt, elsősorban az Észak-Olaszország porcukor, cukor ellátásra alapozva gyártását. Az első világháború alatt és után átállította kereskedelmét és elsősorban a Balkán országaiba, valamint Angliába exportálta termékeit. A gyár 1929-es rekonstrukciójával az ország akkor 13 cukorgyára közül a nagyságát tekintve a negyedik helyen állt. Termelési adatit tekintve a Dunántúl legjelentősebb mezőgazdasági üzeme volt, amely a környék cukorrépa feldolgozására rendezkedett be, ez által nemcsak a város, hanem a megye egyik legtöbb termelőt, és dolgozót foglalkoztató üzemévé fejlődött. A MIR cukorgyár termelésének kapacitásait 1935-ben Helios elnevezésű konzerv üzemmel bővítette, amely elsősorban paradicsomkonzerv előállítására szakosodott. 1936-ben még csak napi 3-4 vagon paradicsom feldolgozására rendezkedett be, de termelését 1943-ban már napi 100 mázsára tudta fokozni. A Dél-Dunántúl egyik ismert sörgyára, Az Első Kaposvári Sörgyár Rt. volt, amely még 1908-ban alakult magánvállalkozásként. A számos fejlődési lépcsőfokot elérő, termelésében folyamatosan fejlődő vállalkozás 1920-ban alakult át részvénytársasággá, amelynek elnöki tisztét akkor nem kisebb személy látta el, mint a nagybirtokos gróf Széchenyi Ferenc. A sörgyár egyik legnépszerűbb terméke az Őserő nevet viselő világos-sörkülönlegesség, és a Nótás nevet viselő barna sör volt, de kedvelt volt a Somogyi Virtus barna-sör is, és a Kupa Vezér elnevezésű világos sör. 1921-ben az évi termelése 12 000 hektoliter volt. A sörgyártás mellett naponta 60 mázsa jeget is előállítottak, a város jégszükségletét teljesen ellátva. A sörgyár termelése 1927-től visszaesett, s 1930-ban a sörgyár tönkrement, üzemeit felszámolták. Tervek születtek már jóval korábban, de csak az első világháború alatt épült fel a Kaposvári Hazai Malomipari Rt. gyárépülete 1916-ban. A termelést 1917-ben kezdték meg, és prémium minőségű malomipari termékeivel csakhamar ismertté lett ország szerte, különösen amikor a balatonfüredi élelmiszeripari kiállításon dicsérő oklevelet kapott kitűnő termékeire a röviden csak, Hazai Malom-ként emlegetett cég. Termelésének felfutása a két háború közötti időszakban következett be. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó nevezetes vegyipari cége volt Kaposvárnak, az országos hírnevet is szerzett Haidekker Pál Gőz-szappangyára, amelyet 1851-ben alapított a tulajdonos, és amely a helyi sertésfeldolgozásra nagy hatással bírt, később is, amikor 1909-ben új épületbe költözve gőz- és elektromos gépekkel felszerelve megsokszorozta a termelését. A cég 1922-ben alakult részvénytársasággá. Leghíresebb, országosan is ismert terméke volt akkoriban a "Holló" szappan, amelyet külföldre is exportáltak főképp az első világháború előtt. 1904-ben megalakult a Kaposvári Kereskedők Egyesülete, amely egyesület taglétszáma a város fejlődésével párhuzamosan folyamatosan gyarapodott, és 1927-re már több mint 660 főre nőtt a tagsága. A hagyományos élelmiszer, malomipari árusító boltok mellett szőrmeáruház, virágüzletek, régiségkereskedők, könyv, papírkereskedések, műszaki, és elektronikai üzlet, több bútoráruház, gépkocsi-szalon...stb. működött.

Az új évezredben

2000. január 1-jén a korábban is itt működő agrártudományi egyetem és tanítóképző főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán Kaposvár elnyerte Az Év Települése címet. A város ma is dinamikusan fejlődik.

2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.

Oktatás

Kaposvár iskolaváros és egyetemi város. A megyeszékhelyen közel 20 általános iskola és ugyanennyi középfokú oktatási intézmény működik, ezekben összesen 18 000 diák tanul. 2000. január 1-jén az agrártudományi egyetem és a tanítóképző főiskola összevonásával megalapították az azóta kibővített Kaposvári Egyetemet, amely az ország egyik legmodernebb felsőoktatási intézménye. Ezen kívül a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara is üzemeltet képzési központot a városban.

Regionális szerepe

• A 82-es telefonkörzet kapcsolási központja

• Dél-dunántúli regionális igazgatóságok (állami hivatalok, vállalatok, magáncégek)

Látkép

Kaposvár látképe a Róma-hegyi kilátó felől:

Népességi adatok

Kaposvár népességének alakulása 1850-től napjainkig
Év	Fő
1850	4 638
1891	12 544
1900	18 630
1910	24 572
1920	30 096
1930	33 226
1941	33 515
1949	33 535
1960	43 428
1970	60 937
1979	74 101
1980	72 374
1990	71 788
2000	66 411
2010	68 018
2011	67 979

Közlekedés

Közúthálózat

Kaposvár elkerülő, jelenleg autóút, a 61-es főút része, a jövőben az M9-es autóút egy szakasza

A kaposvári vasútállomás

Kaposvár Budapestről közúton két irányból érhető el, az M7-esen, majd Balatonszemestől a 67-es főúton; illetve az M6-oson, majd Dunaföldvártól a 61-es főúton. A környező városoknak (Pécs, Nagykanizsa, Dombóvár, Szigetvár) és a Balatonnak közvetlen főútvonalas összeköttetése van a megyeszékhellyel (61-es, 66-os, 67-es út). Kaposvárt a 61-es főút északról elkerüli, így a várost a 610-es főúton lehet elérni. A tervek szerint a Szombathelyt Szegeddel összekötő M9-es autóút is érinteni fogja a várost. Kaposvárról a somogyi településekre, a dunántúli megyeszékhelyekre és a fővárosba a Kapos Volán közlekedtet autóbuszjáratokat.

Vasúthálózat

Kaposvár a fővárosból a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon, majd Dombóvártól a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el. A két város között közvetlen InterCity járat is közlekedik (Somogy IC). Nagykanizsával szintén a Somogy IC jelenti a vasúti kapcsolatot. Dombóvárra gyakori a vonatközlekedés, innen lehet eljutni Pécsre is. A Balaton a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon és a Kaposvár–Fonyód-vasútvonalon közelíthető meg. Kaposvárról az 1800-as évek végén hat irányba indultak vonatok, azonban a Kaposvár–Barcs-vasútvonal és a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal 1970-es évek végén történt megszüntetésével mára négy irány maradt.

Helyi tömegközlekedés

Kaposvár tömegközlekedését a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. bonyolítja le 31 autóbuszvonalon, naponta átlagban 49 000 fő utazását biztosítva.

A város kulturális élete

Kulturális intézmények

• Csiky Gergely Színház
• Kaposvári Roxínház
• Együd Árpád Művelődési Központ és Alapfokú Művészet Oktatási Intézmény
• Somogy Táncegyüttes (A Somogy Megyei Népi Együttes jogutódja)
• Kaposvári Szimfonikus Zenekar
• Liszt Ferenc Zeneiskola
• Kaposvári Egyetem
• Füred Rock Szín Kör (FRSZK)
• Szivárvány Kultúrpalota

Valamint a jelenleg épülő AGORA Multifunkcionális Közösségi Központ, illetve a felújított Szivárvány Kulturális Központ és Filmszínház.

Főbb programok, állandó rendezvények

• Kaposvári Tavaszi Fesztivál
• Festők Városa Hangulatfesztivál
• Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál
• Kaposvári Farsang - Dorottya Napok
• Szentjakabi Nyári Esték
• Nemzetközi Lovasíjász Verseny a Kassai-völgyben
• Káposztás Ételek Gasztronómiai Fesztiválja
• Kaposvári Mézfesztivál
• Országos Nóta- és Népdaléneklési Verseny
• Youth Football Festival
• Csiky Gergely Színház előadásai
• Kaposvári Roxínház előadásai
• Somogy Táncegyüttes műsorai

Nevezetességek

Németh István szobra

Kossuth Lajos szobra

Zsolnay-kút a Fő utcán

Egykori vármegyeháza, ma megyei múzeum

Nagyboldogasszony székesegyház

A székesegyház este

Szent István-kút a székesegyház oldalán

A festő, Rippl-Rónai József Róma-hegyi villája, ma közkedvelt múzeum

Kaposszentjakabi Bencés Apátság romjai

Lakóházak, paloták

• Anker-ház (Fő u. 12.)
• Vidor palota
• Kemény-palota (Fő u. 8.)
• Erzsébet-ház

Középületek

• A kórház első épülete, műemlék
• Csiky Gergely Színház
• Csokonai fogadó
• Dorottya szálló (18. század)
• Aranyoroszlán patika (1774) – eleinte barokk stílusú, később romantikus stílusúra átalakítva)
• Somogy Megyei Bíróság (Igazságügyi Palota)
• Kaposvár 1 posta (Postapalota)
• Városháza
• Kaposvári Uszoda- és Gyógyfürdő („Virágfürdő” fantázianéven): 1960-ban találták meg vízét és 1969-ben nyitották meg a létesítményt. Alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz táplálja medencéit magas bróm, jód illetve fluorid-ion tartalommal, főleg mozgásszervi panaszokat, reumatikus betegségeket trombózis utáni állapotot, izomhúzódásokat, izomgyengeséget, csonttöréseket, porcsérüléseket kezelnek vele. Alkalmas baleseti sérülések utókezeléshez és nőgyógyászati bántalmak ápolásához is.

Múzeumok

• Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Rippl-Rónai Múzeum (állandó kiállítások: Fejezetek Somogy néprajzából, Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye, Természeti örökségünk, Fejezetek a magyar középkori élet tárházából)
• Vaszary Képtár a Somogyi Képtár utódja. 1996-ban alapították, főként kortárs művészek időszaki kiállításainak ad otthont.
• Vaszary Emlékház (Vaszary János festőművész állandó kiállítása)
• Krokodil Zoo Terrárium (Pécsi Tibor)
• Szentjakabi Bencés Apátság Romkert
• Rippl-Rónai emlékmúzeum
• Somogy Megyei Sportmúzeum
• Ásványkiállítás dr. Benkő Géza magángyűjteménye
• Somogy Megyei Levéltár (vezető: dr.Bősze Sándor)
• Steiner József magángyűjteménye (öntöttvas kályhák, falikutak, keresztek, háztartási tárgyak)
• Szabó Tamás magángyűjteménye (bádogos ipartörténeti kiállítás)
• Babavilág (porcelánbabák gyűjteménye)
• Somogy Kereskedelme Anno Gombos Gusztávné magángyűjteménye (régmúlt idők kereskedelmi relikviái)
• Bors-Honty Emlékszoba
• Kaposfüredi Galéria és Szoborpark

Szobrok, emlékművek, szökőkutak, díszkutak

• Mária-oszlop a Kossuth téren
• Zsolnay-kút a Fő utcán
• Szent István-kút a Nagyboldogasszony székesegyház Kossuth tér felőli oldalán, Bory Jenő alkotása
• Herkules szobor – a 44-es gyalogezred emlékműve a pályaudvarnál
• Tündérrózsa – szökőkút a Színház parkban, Gera Katalin szobrászművész alkotása
• A szabadság angyala – 56-os emlékmű Gera Katalin szobrászművész alkotása
• Napkerék – szobor az Európa parkban, Bors István (1938–2003) Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása
• Zsolnay-szökőkút a Berzsenyi parkban
• Rippl-Rónai-kút Medgyessy Ferenc alkotása 1930-ból
• Vízgömb – szökőkút a Béke-Füredi mintalakótelepen
• Nagy Imre szobra a Nagy Imre parkban
• Mag – szobor a művelődési központ előtt Kling József szobrászművész alkotása
• Gugyuló Jézus – szobor 1721-ből, többször eltulajdonították, ma múzeumban található, helyén a másolata van
• Németh István, a városépítő polgármester szobra a Berzsenyi parkban
• Kossuth Lajos szobra (Kossuth tér)
• Petőfi Sándor szobra (Petőfi tér)
• Széchenyi István szobra (Széchenyi tér)
• Életfa – a Városligetben található szobron minden olyan gyermeknek, aki 2001 (az átadás éve) után született, fölkerül a neve a fára. (Mellette a fák a 2001 előtt született gyermekek fái. Ültetésük időpontja egyezik a baba születésének időpontjával.)
• Az aradi vértanúk emlékműve a Városligetben

Templomok, imaházak, plébániák

Római katolikus

• Szent Donát-kápolna (barokk, 18. század első fele)
• Szent Imre-templom (1912)
• Nagyboldogasszony székesegyház (1885-1886)
• Jézus szíve plébánia (Hősök temploma)
• Szent Margit-Szent József plébánia
• Kálvária (Donner)
• Szent Kereszt plébánia (Donner)
• Kaposfüredi templom
• Kaposhegyi barokk kápolna (18. század második fele)
• Szentháromság templom (Toponár, barokk műemlék)
• Rómahegyi kápolna (1906)
• Lonkahegyi kápolna
• Kecelhegyi kápolna

Evangélikus

• Evangélikus templom (1929)

Református

• Református templom (1908)

Baptista

• Békevár imaház (1997)

Egyéb nevezetességek

• Harangláb és kőkereszt a 19. századból – műemlék Ózaranypusztán
• Volt zárdaépület (romantikus stílusú, jelenleg gimnázium és püspöki hivatal)
• Pannon Lovasakadémia

Városrészek

Kaposvár főbb városrészei a Belvároson kívül:

• Cser
• Donner
• Kaposfüred
• Kaposszentjakab
• Toponár
• Töröcske
• Tüskevár

Híres emberek

Kaposvárott születtek

• 1800. február 2-án Abday Sándor színész
• 1805-ben vagy 1808-ban Záborszky Alajos ügyvéd, országgyűlési képviselő
• 1837. október 23-án Kaposi Mór bőrgyógyász, egyetemi tanár, a Kaposi-szarkóma első leírója
• 1842. október 9-én Kónyi Manó gyorsíró, publicista az országgyűlés állandó gyorsíróhivatalának megszervezése 1865-ben Fenyvessy Adolffal.
• 1861. május 23-án Rippl-Rónai József festőművész, grafikus
• 1864. szeptember 10-én Szalay Fruzsina költő
• 1865. május 13-án Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő 1921-ben bekövetkezett halálakor 1257db-os hagyatéka alapozza meg a képzőművészeti gyűjteményt, mely 1990-től állandó kiállításon látható.
• 1867. november 30-án Vaszary János festőművész, grafikus
• 1883. május 31-én Galimberti Sándor festőművész
• 1896. június 7-én Nagy Imre miniszterelnök, az 1956-os forradalom mártírja
• 1899. június 10-én Martyn Ferenc szobrász, festő, grafikus, illusztrátor és keramikus
• 1910-ben Frankl József bőrgyógyász professzor, kandidátus, kutatóorvos, meseíró
• 1912. április 14-én Király Béla vezérezredes, Kaposvár első országgyűlési képviselője az 1-es választókörzetben, az MTA külső tagja
• 1913. december 12-én Csik Ferenc olimpiai bajnok úszó
• 1915. szeptember 4-én Lengyel Árpád olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, jogász
• 1929. augusztus 23-án Czibor Zoltán az Aranycsapat és a Barcelona labdarúgója
• 1932. május 6-án Bolvári Antal olimpiai bajnok vízilabdázó
• 1938. február 19-én Bors István Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
• 1943. május 12-én Czipri Éva költő
• 1944. szeptember 10-én Pogány Judit Kossuth-díjas színművésznő
• 1945. augusztus 31-én Pfeffer Anna olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó
• 1953. március 26-án Frankl Péter matematikus, az MTA külső tagja
• 1956. június 25-én Németh György magyar ókortörténész, klasszika-filológus, az MTA doktora.
• 1960. október 3-án Ivancsics Ilona színművész
• 1961. május 22-én Faragó Béla zeneszerző
• 1967. szeptember 10-én Őszi Zoltán grafikus, illusztrátor
• 1969. január 20-án Molnár Csilla Andrea szépségkirálynő
• 1971. február 28-án Homonnay Zsolt színművész
• 1977. szeptember 20-án Waltner Róbert válogatott labdarúgó, jelenleg az osztrák SV Mattersburg játékosa

Kaposvárott éltek vagy élnek

• Avar István válogatott labdarúgó
• Bene Ferenc olimpiai bajnok labdarúgó a Kaposvári Rákóczi FC labdarúgó akadémiájának névadója
• Bernáth Aurél festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író
• Bornemisza Attila író, költő, főszerkesztő, a Szent Lázár lovagrend egyik főparancsnoka (1956-)
• Dr. Frankl József orvos-író, bőrgyógyász professzor ( 1911-1992)
• Druzsin Ferenc irodalomtörténész
• Fekete István író
• Fésüs Éva meseíró
• Gönczi Ferenc (1861-1948) tanító, néprajzkutató, 1932-től a kaposvári múzeum vezetője
• Honty Márta iparművész, Bors István szobrászművész felesége
• Kisfaludy Atala (1836-1911) költőnő, a Petőfi Társaság tagja
• Kunffy Lajos (1869-1962) festőművész
• Latinka Sándor (1886-1919) kommunista politikus
• Parti Nagy Lajos költő, drámaíró, szerkesztő
• Swierkiewicz Róbert Munkácsy Mihály-díjas grafikus, festő, szobrász
• Szentmártoni Béla (1931-1988) amatőrcsillagász, az ALBIREO Amatőrcsillagász Klub megalapítója, róla nevezték el a 3427 Szentmártoni kisbolygót
• Ungvári Károly festőművész

Kaposvárhoz kötődő vagy kötődött zenei együttesek

The Puzzle

• A.D. Studio
• Boys on the Docks
• Catfood
• Club Gangsters
• Éhező Apácák
• Republic
• Sick Room
• Stream
• Sustain
• The Puzzle
• Vészkijárat
• Žagar

Helyi média

Televíziók

• Kapos Televízió
• Somogy Televízió

Rádiók

• Enjoy Rádió
• Kapos Rádió
• N-Joy Classic

Újságok

• Kapos Extra
• Somogyi Hírlap

Hírportálok

• KaposPont
• Kaposvár Online
• Maximum Sport - Kaposvári Sport
• SONLINE

Sport

Sportág	Egyesület neve	Bajnoki osztály	Honlap
Férfi labdarúgás	Kaposvári Rákóczi FC	OTP Bank Liga (elsőosztály)	rakoczifc.hu
Férfi labdarúgás	Toponár SE	Megye II (ötödosztály)	toponarse.atw.hu
Férfi kosárlabda	Kaposvári KK	NB I (elsőosztály)	kaposkosar.hu
Férfi kosárlabda	Meló Diák KK	NB I/B - Nyugati csoport (másodosztály)
Férfi röplabda	Kométa Kaposvár SE	NB I (elsőosztály)	kometa.hu/roplabda
Női röplabda	BITT Kaposvári NRC	NB I (elsőosztály)	bittkaposvar.uw.hu
Női kézilabda	Kaposvári Kézilabda SE	NB II - Délnyugati csoport (harmadosztály)	kkse.uw.hu
Kajak-kenu	Kaposvári Vízügyi SC		kvsc.extra.hu
Amerikai futball	Kaposvár Golden Fox	Divízió II	goldenfox.hu
Jégkorong	Kaposvár Hoki Club SE	NAJB	khc.fw.hu
Teke	Közutasok Kaposvári Tekeklub, Teke Baráti Kör Szabadidő Egyesület	NB I - Nyugati csoport

Testvér- és partnervárosai

• Bath, Anglia (1989)
• Csíkszereda, Románia (1990)
• Darhan, Mongólia
• Glinde, Németország (1990)
• Kapronca, Horvátország (1995)
• Rauma, Finnország
• Saint-Sébastien-sur-Loire, Franciaország (2002)
• Schio, Olaszország (1990)
• Tver, Oroszország (1995)
• Villach, Ausztria
• Mostar, Bosznia-Hercegovina

Lásd még

• A Kaposvár-jelenség
• Kaposújlaki repülőtér
• Kaposvári Rendőrkapitányság
• Klebelsberg Középiskolai Kollégium
• M9-es autóút
• Munkácsy Mihály Gimnázium
• Rákóczi Stadion
• Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Források

• A Pallas nagy lexikona

Külső hivatkozások

• Kaposvár város honlapja
• Info Kaposvár
• Startlap linkgyűjtemény