Kaposvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaposvár
Kaposvar montage.jpg
Fent a Városháza, a Megyeháza és az Egyetem; lent a Csiky Gergely Színház, a Székesegyház, a Rippl-Rónai-villa és Rippl-Rónai József szobra
Kaposvár címere
Kaposvár címere
Becenév: A virágok városa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Kistérség Kaposvári
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Szita Károly (Fidesz)
Irányítószám 7400
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 65 337 fő (2013. január 1.)[1]
Népsűrűség 598,80 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 113,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaposvár  (Magyarország)
Kaposvár
Kaposvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 50″, k. h. 17° 46′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 50″, k. h. 17° 46′ 56″
Kaposvár  (Somogy megye)
Kaposvár
Kaposvár
Pozíció Somogy megye térképén
Kaposvár weboldala

Kaposvár (németül Ruppertsburg, horvátul Kapošvar) megyei jogú város a Dunántúlon, Somogy megye és a Kaposvári járás dinamikusan fejlődő székhelye, egyetemi város és püspöki székhely.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város neve a „kapu” és a „vár” szóösszetételből származik, a mocsaras Kapos-völgyben a 13. században felépített várra emlékeztet. A település neve először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg.[2]

A történelem során a város számos nyelven külön nevet kapott. Németül Kopisch, Ruppertsberg, Ruppertsburg[3]; horvátul hivatalosan Kapošvar; szlovénül Rupertgrad; törökül Kapoşvar; szerbül pedig Капошвар, Kapošvar. Régen a lakócsai délszlávok Kapuš-nak, a hercegszántóiak Kapušar-nak, a szigetváriak Kapušvar-nak hívták.[4]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kapos partja a városban

Kaposvár a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, csodálatos környezetben, a Zselic lankái között. Déli részén húzódik a Zselici Tájvédelmi Körzet.

A város, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült, név szerint: Kecel, Körtönye, Gurgyesz, Iszák, Kapos, Róma és Ivánfa (de vannak, akik nem pont ugyanezt a hét hegyet sorolják fel). A Róma-hegy déli részét Lonka-hegynek nevezik. Ezek ma Kaposvár déli városrészeit alkotják. A város legmagasabb pontja kb. 260 m-rel fekszik a tengerszint felett, Töröcskétől körülbelül 1 km-rel délre az úgynevezett Postakocsi-út mentén, mely egykor a legfontosabb útvonal volt Kaposvár és Szigetvár között.[5][6]

A Zselicség Kaposvár felé eső részén öt vízfolyás torkollik a Kapos folyóba. A Ropolyi-erdőben eredő Berki-patak a Kecel-hegy lábánál, a Töröcskei-patak a Cser és a Donner városrészek találkozásánál ömlik a Kaposba. A Pölöskei-erdőben eredő Zselic-, vagy ahogy a helyiek hívták sokáig: Hódos-patak, míg a város keleti részén az Ivánfai- és a Nádasdi-patak is növeli a folyó vízhozamát. A város területén észak felől további négy - az előbbieknél kisebb vízhozamú - patak viszi vizét a folyóba, név szerint a Csörge-, a Füredi-, a Kisgáti-, valamint a Deseda-patak.[7]

Kaposvár északi részén található a 8 km hosszú Deseda-tó, a 30 hektáros arborétummal.

A Balaton 50 km-re, Pécs 60 km-re, Nagykanizsa 70 km-re, Szekszárd 90 km-re, Budapest 185 km-re van a várostól.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Városháza épülete

Időszámításunk előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős.

A honfoglalás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapítólevélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név. 1061-ben Ottó (Atha), somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Kaposszentjakabon bencés monostort alapított, melynek felszentelésén Salamon király és Géza herceg is részt vett.[8] Az egyházi központot később gyakran keresték fel más királyok is, a látogatások sietették a település fejlődését.

A török hódoltság idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 13. században építették fel Kaposvár várát a Kapos folyó mentén. A négyzetes alaprajzú építményt a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A háborúskodások következtében a vár állapota erősen megromlott, 1702-ben rombolták le I. Lipót magyar király parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Ma két bástya maradványa látszik, illetve a délkeleti körbástya és a délnyugati négyszögletes saroktorony is a felszínen van.

A város újjászületése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. 1749-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények. Lakossága 1800-ban még alig haladta meg a 3000 lelket, addig 1900-ban már 18 218 főt vettek számba a felmérések. Az 1910-es népszámlálás már 24 124 lakosról szólt, míg az 1920-ban megtartott népszámlálás során Kaposvár lakóinak száma 29 470 fő volt.[9] A kiegyezés után indult meg a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasútvonalak. A Budapest-Gyékényes-Zágráb-Fiume vasúti fővonal Kaposvár érintésével épült meg, ezzel párhuzamosan 1872-ben létrejött a Dombóvár-Zákány vasúti összeköttetés is Kaposváron keresztül haladt át. Ekkoriban kiépülő helyi vasúti vonalak, mint a fonyódi, a siófoki, barcsi, a szigetvári számára Kaposvár jelentette a végállomást, amely közlekedési szempontból jelentőssé tette a várost.[10] Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd). 1891-ben 1443 ház állt a városban.

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. 1904-ben adták át az új városháza épületét.[11] 1911-ben nyílt meg a híres Csiky Gergely Színház, amelynek társulata az 1970-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata lett.

Somogy vármegyéhez még a 20. század elején is csak egyetlen város tartozott, Kaposvár, melynek rangja 1930 előtt rendezett tanácsú város volt, azután az elnevezés megváltozása miatt megyei város. 1942-ben törvényhatósági jogú városi rangot kapott, de ezt csak 1945-ben hajtották végre ténylegesen, így 1950-ig Kaposvár nem tartozott Somogy vármegyéhez. Az 1950-es megyerendezés idején a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve Somogy megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett. A megyeszékhely 1990-ben újra megyei jogú városi rangot kapott.

A két háború közti időszak elején már jelentős változások következtek be a város életében. Az első világháború után a magyar városok számára kiírt stabilizációs hitelből, az ún. Speyer-kölcsönből Kaposvár városa 22 milliárd koronát igényelt, de csak 13 milliárdot folyósítottak végül, amely összegből a szennyvíztelep szűrőmedencéjét állították helyre, valamint megépülhetett a polgári fiúiskola és az akkori Eszterházy utca egyik legszebb részén a leánygimnázium. Felépült a kereskedelmi-egyesületi székház, az új és akkor korszerűnek számító városi mozi épület, és jórészt közadakozásából az új katolikus templom. A kevés számú helyi hívővel rendelkező református egyház fölépítette gyülekezeti házát, az akkoriban túlnyomórészt katolikus hitvallású lakosság rokonszenvétől támogatva. A tűzoltóság épületét kibővítették, felszereltségét pedig európai szintre emelték. A helyi köztisztasági üzemet öntözőautókkal látták el, állandó helyre költözött az Anya- és Csecsemőotthon. Az első világháború után nem sokkal épült ki a távvezetékes villamos-hálózat transzformátorépülete és elsőként kilenc transzformáló-tornya. Városi sportpálya, valamint a Kapos folyó közelében kiépített strand is létesült. Az utcákat új burkolattal látták el, számos közpark létesült, és a „Virágos Kaposvár” mozgalom kibontakozásaként nemcsak a magánházak előtt, de az utak mentén is virágos szegélyeket hoztak létre. A belügyminiszter a „Virágos Kaposvár” megteremtéséért elismerő-oklevelet adományozott a városnak (1929), amely kitüntetést dr. Vétek György polgármester vett át. A „Virágos Kaposvár” volt az egyetlen helyi hagyomány, amelyet változatlan formában vett át szocialista időszak várost irányító vezetése. A város művészeti életét az államosításokig a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társulat fogta össze. A helyi, vagy Somogy-megyei művészek alkotásaiból éves rendszerességgel szerveztek kiállítást.

A polgári élet idején igen népszerű és hasznos elfoglaltságot jelentettek az ének és dalkörök, amely szép számmal működtek a városban. Volt Városi, Postás, Iparos, Vasutas, Munkás, Katolikus és Református egyházi énekkar. Működött Városi Szimfonikus Zenekar, Vasutas Zenekar, Katonai Zenekar és Ifjúsági Zenekar.[12]

A város területe és lakosságszáma a 20. században is folyamatosan nőtt. 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. Lakóinak száma megháromszorozódott, a 70-es évek végén elérte a 75 000 főt. Kaposvár 1990-ben megyei jogú város, 1993-ban római katolikus püspöki székhely lett.

Az új évezredben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár a Dunántúl egyik legjelentősebb városa, a Dél-Dunántúl társközpontja lett. 2000. január 1-jén a korábban is itt működő Pannon Agrártudományi Egyetem és Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán Kaposvár elnyerte Az Év Települése címet. 2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.[13]

Kaposvár ma egyetemével, sokrétű oktatási rendszerével, diákok ezreivel igazi iskolaváros. Gondozott köztereivel, utcáival, színpompás virágágyásaival a virágok városa. Csobogó kútjaival a szökőkutak városa. Pezsgő kulturális életével, gazdag művészeti programjaival a fesztiválok városa vagy éppen a festők városa. Csodálatosan újjászületett, a századelő békés érzetét keltő, kissé mediterrán hangulatú belvárosával igazi európai várossá vált a somogyi megyeszékhely.[14]

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

HUN Kaposvár COA.jpg

Kaposvár címere álló, csücskös talpú katonai pajzs, kék mezejének zöld hármashalmán kváderkövekből épült várkapu áll, felette három, lőrésekkel ellátott mellvédfallal. A kapu emelt félkör, melyben a zárkő, továbbá jobbról és balról a béllet három-három szimmetrikusan elhelyezkedő köve nagyobb. A kapuban felhúzott csapórács van. A bástyán három, azonos magasságú torony emelkedik egy-egy lőréssel és védőpártázatában három-három oromzattal. A pajzs felső élén természetes színű, enyhén jobbra forduló, vörös bélésű, aranyos szegélyű és pántozatú tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon, aranymedállal. Az arany sisakkorona ötágú, rubinokkal, smaragdokkal és gyönggyel ékesített. A sisakdísz ismétli a címerpajzs kapubástyáját. A foszlányok jobbról kék és arany, balról vörös és ezüstszínűek.[15]

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár népessége 70 000 fő körül mozog, vonzáskörzetében 150 000 fő él. A város népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – a 20. században felgyorsult, a 70-es évek végén elérte a 75 000 főt. Az 1990-es évek óta viszont folyamatosan csökken a város népességszáma, ez azonban elenyésző az országos népességfogyáshoz viszonyítva.

A következő ábra Kaposvár népességváltozását mutatja 1850-től napjainkig (mindig az aktuális közigazgatási határok között):

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 96,9%-a magyar, 1,7%-a cigány és 1,4%-a egyéb (főleg német, horvát és lengyel) nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 63,9%-a római katolikusnak, 7,2%-a reformátusnak, 2%-a evangélikusnak, 0,2%-a görög katolikusnak, 0,07%-a izraelitának vallotta magát, míg 0,9%-a egyéb vallást jelölt meg. Felekezeten kívülinek tekintette magát 14,9%, nem válaszolt 9,6%, ismeretlen 0,6%.[17]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost elkerülő autóút, jelenleg a 61-es főút része, a jövőben az M9-es autóút egy szakasza

Közúthálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár Somogy megye központjaként az országos és megyei jelentőségű utak gyűjtőpontja. Budapestről közúton két irányból érhető el: az M7-esen és Balatonszemestől a 67-es főúton; illetve az M6-oson és Dunaföldvártól a 61-es főúton. Pécs a 66-os főúton, Nagykanizsa és Dombóvár a 61-es főúton, a Balaton és Szigetvár pedig a 67-es főúton közelíthető meg. A városnak közvetlen közúti összeköttetése van Barccsal, Fonyóddal és Szántóddal is. A 61-es főút északról elkerüli a várost, így azt keletről és nyugatról a 610-es főúton lehet elérni. Kaposvárról a somogyi és a dunántúli településekre, az ország megyeszékhelyeire és a fővárosba menetrend szerinti autóbuszjáratokkal is eljuthatunk.

A tervek szerint a következő években a 67-es főútat Kaposvár és a Balaton között gyorsforgalmi úttá alakítják, illetve a Szombathelyt Szegeddel összekötő M9-es autóút is érinteni fogja a várost.

Vasúthálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár a fővárosból a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon, majd Dombóvártól a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el. A két város között közvetlen InterCity járatok is közlekednek (Somogy IC, Rippl-Rónai IC). Gyékényes és Nagykanizsa irányába, illetve Dombóvárra gyakori a vonatközlekedés, innen lehet eljutni vasúton Pécsre is, valamint napi egy pár sebesvonattal is közvetlenül el lehet érni Pécset. Kaposvárról Zágrábba is el lehet jutni közvetlen nemzetközi InterCity vonattal (Rippl-Rónai IC). A Balaton a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon és a Kaposvár–Fonyód-vasútvonalon közelíthető meg. Kaposvárról az 1800-as évek végén hat irányba indultak vonatok, azonban a Kaposvár–Barcs-vasútvonal és a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal 1970-es évek végén történt megszüntetésével mára négy irány maradt.

A városhoz összesen hat vasútállomás tartozik. Kaposvár főpályaudvara a belvárosi vasútállomás, amely a helyi autóbusz-állomáshoz és a távolsági autóbusz-pályaudvarhoz közel helyezkedik el. A város különböző részein kisebb vasútállomások találhatók: Kaposszentjakabon (régen Kaposvár-Közvágóhíd), Tüskeváron (Kapostüskevár), Toponáron és Kaposfüreden. A jelentős vasúti teherforgalom kiszolgálására külön teherpályaudvar épült a Keleti városrészben, az ipari parkok mellett.

Helyi tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár tömegközlekedését a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. bonyolítja le 29 autóbuszvonalon, naponta átlagban 42 000 fő utazását biztosítva. A városban az 1920-as években indult meg az autóbusz-közlekedés. A település autóbusz-hálózata könnyen áttekinthető, sugaras rendszerű. A megyeszékhely központjából (Petőfi tér) gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető autóbusszal, viszont a szélső városrészek közötti közlekedés a város központján keresztül, átszállással történik.

Légiközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvártól öt kilométerre található a Kaposújlaki repülőtér, amelynek egy 620 m-es betonozott és egy 1200 m-es füves leszállópályája van, amiket manapság leginkább sport célokra használnak. A repülőtérről városnéző repülőket is indítanak.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Belváros felülnézetből, még a 2003-as átépítés előtt

Korábban a várost kerületekre osztották, de ez a felosztás megszűnt – azonban a régebbi utcanévtáblák a mai napig emlékeztetnek rá. A városrészek nagy vonalakban követik a régi felosztást, kivéve az újabb területeket. Több városrészben részönkormányzat is segíti a városi közigazgatás és adminisztráció működését.

A megyeszékhely kereskedelmi, idegenforgalmi, oktatási és államigazgatási központja a Belváros, amelynek vonzáskörzete a városon és a megyén túlnyúlik. A szocializmus évtizedeiben a városközponttól északnyugatra eső területeken jelentős lakótelepek épültek, ezen a részen él a város lakosságának harmada. A városközpontban és a lakótelepeken rengeteg zöldterület található (fasorok, parkok, virágágyások). Kaposvár - akárcsak az ókori Róma - hét dombra épült, ezek ma a megyeszékhely déli városrészeit alkotják, ahol elegáns villanegyedek, családi házas és kertvárosias övezetek alakultak ki. A város déli részein a Zselic lankái húzódnak.

A megyeszékhely területe az elmúlt évszázadok alatt folyamatosan nőtt, így elérte a környező települések határát. 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot (keletről), 1970-ben Kaposfüredet és Toponárt (északról), valamint 1973-ban Töröcskét (délről). Ezek ma is családi házas övezetek. Toponár és Kaposfüred között, a város északi részén húzódik a kaposváriak kedvelt pihenőhelye, a 8 km hosszú Deseda tó.

A városrészek elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kaposvár térképe

Belváros
Északnyugati
városrész
Tisztviselőtelep
Béke-
Füredi
lakótelep
Toldi
lakótelep
Kinizsi
lakótelep
Tüskevár
Zaranyi
lakótelep
Cserimajor
Kecelhegy
Cser
Donner
Kaposhegy
Rómahegy
Lonkahegy
Ivánfahegy
Kapos-Zselic
kertváros
Kisgát
Keleti városrész
Kaposszentjakab
Várdomb
Szenna felé
Dombóvár felé
Siófok felé
Szigetvár felé
Balaton felé
Fonyód
felé
Nagykanizsa
felé


Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár ipara és gazdasága a 19. században indult fejlődésnek, majd a két világháború közti időszakban kibővült, és egyfajta átalakuláson esett át az országhatár megváltozása miatti piaci zsugorodás következtében. Az ipar és kereskedelem változása, növekedése nagy mértékben kihatott a város fejlődésére. A lakosság nagyarányú számbeli gyarapodása a város területi bővülése mind az ipar és kereskedelem első világháborút követő változásaival állt összefüggésben.

A hagyományos, már korábban meglévő iparágak mellett a nehézipart olyan cégek képviselték, mint az 1906-ban létesített Kaposvári Vasöntöde és Gépgyár Rt., amely elsősorban mezőgazdasági gépek, valamint malomipari berendezésekre és eszközökre specializálódott. Alkalmazottainak száma 100-150 fő volt, amely létszám az első világháború után kezdetben visszaesést mutatott. A gyár közvetlen a Kapos-csatorna mellett működött 4800 négyszögöl területen. Épületek vasmunkáit, kovácsoltvas szerkezeteket állított elő, az 1903-ban alapított Rózsa Ignác Lakatosárugyára, amely olyan helyi nagy munkákban vett részt, mint a Somogy-megyei és Gazdasági Pénzintézetek megépülő palotája, vagy a Korona, majd a Turul Szálloda, vagy a felépülő polgári iskolák vasmunkái.

Kaposvár iparának másik meghatározó ága az élelmiszeripar. A város egyik legnagyobb üzeme a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság (MIR) cukorgyára volt. A gyár 1894-től üzemelt, elsősorban Észak-Olaszország porcukor, cukor ellátására alapozva a gyártást. A cukorgyár megtelepedése elindítójává vált a Pécsi utcai városrész fejlődésének. Az első világháború alatt és után átállította kereskedelmét, és elsősorban a Balkán országaiba, valamint Angliába exportálta termékeit. A gyár 1929-es rekonstrukciójával az ország akkor 13 cukorgyára közül a nagyságát tekintve a negyedik helyen állt. Termelési adatait tekintve a Dunántúl legjelentősebb mezőgazdasági üzeme volt, amely a környék cukorrépa feldolgozására rendezkedett be, ezáltal nemcsak a város, hanem a megye egyik legtöbb termelőt és dolgozót foglalkoztató üzemévé fejlődött. [18] A MIR cukorgyár a termelésének kapacitásait 1935-ben a Helios elnevezésű konzervüzemmel bővítette, amely elsősorban paradicsomkonzerv előállítására szakosodott. 1936-ban még csak napi 3-4 vagon paradicsom feldolgozására rendezkedett be, de termelését 1943-ban már napi 100 mázsára tudta fokozni.[19]

A Dél-Dunántúl egyik ismert sörgyára az Első Kaposvári Sörgyár Rt. volt, amely még 1908-ban alakult magánvállalkozásként. A számos fejlődési lépcsőfokot elérő, termelésében folyamatosan fejlődő vállalkozás 1920-ban alakult át részvénytársasággá, amelynek elnöki tisztségét a nagybirtokos gróf Széchényi Ferenc látta el. A sörgyár egyik legnépszerűbb terméke az Őserő nevet viselő világos-sörkülönlegesség és a Nótás nevet viselő barna sör volt, de kedvelt volt a Somogyi Virtus barna-sör és a Kupa Vezér elnevezésű világos sör is. 1921-ben az évi termelése 12 000 hektoliter volt. A sörgyártás mellett naponta 60 mázsa jeget is előállítottak, a város jégszükségletét teljesen ellátva. A sörgyár termelése 1927-től visszaesett, 1930-ban a sörgyár tönkrement, üzemeit felszámolták.[20]

Tervek születtek már jóval korábban, de csak az első világháború alatt épült fel a Kaposvári Hazai Malomipari Rt. gyárépülete 1916-ban. A termelést 1917-ben kezdték meg, és prémium minőségű malomipari termékeivel csakhamar ismertté lett országszerte, különösen amikor a balatonfüredi élelmiszer-ipari kiállításon dicsérő oklevelet kapott a kitűnő termékeire a röviden csak Hazai Malomként emlegetett cég. Termelésének felfutása a két háború közötti időszakban következett be. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó nevezetes vegyipari cége volt Kaposvárnak az országos hírnevet is szerző Haidekker Pál Gőz-szappangyára, amelyet 1851-ben alapított a tulajdonos, és amely a helyi sertésfeldolgozásra nagy hatással bírt, később is, amikor 1909-ben új épületbe költözve gőz- és elektromos gépekkel felszerelve megsokszorozta a termelését. A cég 1922-ben alakult részvénytársasággá. Leghíresebb, országosan is ismert terméke volt akkoriban a "Holló" szappan, amelyet külföldre is exportáltak főképp az első világháború előtt.[21]

1904-ben megalakult a Kaposvári Kereskedők Egyesülete, amely egyesület taglétszáma a város fejlődésével párhuzamosan folyamatosan gyarapodott, és 1927-re már több mint 660 főre nőtt a tagsága. A hagyományos élelmiszer, malomipari árusító boltok mellett szőrmeáruház, virágüzletek, régiségkereskedők, könyv, papírkereskedések, műszaki és elektronikai üzlet, több bútoráruház, gépkocsi-szalon... stb. működött.[22]

A második világháború után, a szocializmus időszakában további gyárak települtek a városba. A rendszerváltás után az üzemek egy része leépült, bezárt vagy tulajdonost váltott, azonban Kaposvár ipari központi jellege megmaradt, mert az elmúlt évtizedekben újabb gyárak, üzemek épültek a megyeszékhely területén. Jelenleg a városnak két ipari parkja és számtalan országos, illetve nemzetközi jelentőségű gyára van: Kaposvári cukorgyár (az ország egyetlen cukorgyára Kaposvárott működik!), Kométa, Videoton, Kaposvári Villamossági Gyár, NABI, Fino Tejüzem, Purina, Cabero, stb. Az ipari területek többsége a Keleti városrészben és Tüskeváron található.

Munkanélküliek száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő táblázat szemlélteti a munkanélküliek számának és arányának változását Kaposvárott 2001-től napjainkig[23]:

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2001.01.20. 2 155 5,03%
2002.01.20. 2 135 4,81%
2003.01.20. 2 065 4,63%
2004.01.20. 2 268 5,12%
2005.01.20. 3 000 6,80%
2006.01.20. 2 833 6,42%
2007.01.20. 2 974 6,67%
2008.01.20. 3 297 7,43%
2009.01.20. 3 330 7,47%
2010.01.20. 3 955 8,93%
2011.01.20. 4 282 9,74%
2012.01.20. 4 284 9,87%
2013.01.20. 4 401 10,25%
2014.01.20. 2 627 5,81%

Áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aldi diszkontáruház - Árpád u. 31.
  • Berzsenyi Üzletház - Berzsenyi u. 9.
  • CBA (10 db) - Kossuth tér 5., Kossuth Lajos u. 2., Petőfi u. 22., Honvéd u. 16., Honvéd u. 29., Honvéd u. 63., Kinizsi ltp., Gábor Dénes u. 2., Erdősor u. 2., Toponári u. 36.
  • CBA Cent Bevásárlóközpont - Petőfi u. 56. (Főbb bérlők: Rossmann, Magyar Posta)
  • Coop (10 db) - Béke u. 45., Füredi út 137., Szondi u. 5., Tallián Gyula u. 19-21., Baross Gábor u. 8., Bartók Béla u. 6., Táncsics Mihály u. 13., Béla király u. 77., Kaposfüredi u. 98., Kaposfüredi u. 172.
  • Corso Kaposvár Bevásárlóközpont - Áchim András u. 4. (Főbb bérlők: Intersport, C&A, New Yorker, Müller, stb.)
  • DIEGO lakberendezési áruház - Dombóvári út 3.
  • DM drogéria - Fő u. 17.
  • Euronics műszaki áruház - Berzsenyi u. 9.
  • JYSK bútoráruház - Raktár u. 40.
  • Kaposvár Plaza - Berzsenyi u. 1-3. (Főbb bérlők: SPAR, Hervis, H&M, Cinema City, stb.)
  • Lidl diszkontáruház (3 db) - Bereczk Sándor u. 2., Füredi út 97., Előd vezér u. 3.
  • Obi barkácsáruház - Dr. Kaposváry György u. 2.
  • Penny Market diszkontáruház - 48-as ifjúság útja 48.
  • Praktiker barkácsáruház - Füredi út 99.
  • Rossmann drogéria (4 db) - Berzsenyi u. 1-3., Irányi Dániel u. 2., Fő u. 37-39., Petőfi u. 56.
  • Somogy Áruház - Irányi Dániel u. 2. (Főbb bérlők: Rossmann, Háda)
  • SPAR szupermarket (3 db) - Honvéd u. 57., Petőfi tér 1-3., Berzsenyi u. 1-3.
  • Szarvas Üzletház - Petőfi tér 1-3.
  • Tesco hipermarket - Berzsenyi u. 13.
  • Zselic Áruház - Honvéd u. 57.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kaposvári Egyetem főépülete

Közoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár iskolaváros. A megyeszékhelyen 5 bölcsőde, 25 óvoda, 20 általános iskola és ugyanennyi középfokú oktatási intézmény működik, ezekben 20 000 diák tanul. Az állami és önkormányzati oktatási intézmények mellett megtalálhatók a magán, alapítványi és egyházi fenntartásúak is, akárcsak a művészeti, sport- és nyelviskolák.

A város legnagyobb általános iskolája a Kodály Zoltán Központi Általános Iskola, legnagyobb középiskolái a Kaposvári Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Táncsics Mihály Gimnázium, a Munkácsy Mihály Gimnázium és a Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola. A középiskolások lakhelyigényének kielégítésére épült Magyarország egyik legmodernebb kollégiuma Kaposvárott, a Klebelsberg Középiskolai Kollégium.

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár egyetemi város. A 20. század közepe óta működnek felsőoktatási intézmények a megyeszékhelyen. 2000. január 1-jén az itt működő Pannon Agrártudományi Egyetem és Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola összevonásával megalapították az azóta kibővített Kaposvári Egyetemet, amely az ország egyik legmodernebb felsőoktatási intézménye. Ezenkívül a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara is üzemeltet képzési központot a városban.

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvárott élénk kulturális élet zajlik. Itt működik az ország egyik legnevesebb színháza, a Csiky Gergely Színház, amelyben évtizedek óta nemzetközileg elismert alkotómunka folyik. A város művészeti és néptáncegyüttesei országhatáron túl is ismertek. Kaposvár minden évben rangos kulturális rendezvényeknek ad otthont: Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposzának eseményeit dolgozza fel a februári farsangi felvonulás. A márciusi Kaposvári Tavaszi Fesztivál magas művészi színvonalú zenei, színházi előadásokkal és képzőművészeti kiállításokkal várja az érdeklődőket. Minden májusban megrendezik a Festők Városa Hangulatfesztivált - Kaposvár a festők városa: Rippl-Rónai József, Vaszary János és Galimberti Sándor szülővárosa, ezenkívül a városhoz köthető Kunffy Lajos, Zichy Mihály, Bernáth Aurél és Szász Endre is. A kaposszentjakabi bencés apátság romjainál minden nyáron megrendezésre kerül a Szentjakabi Nyári Esték elnevezésű rendezvénysorozat. A Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó Fesztivál (Youth Football Festival) során az egész világról érkeznek focicsapatok a megyeszékhelyre. A Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál pár év alatt európai hírűvé vált. A kínálatot színesítik a regionális, országos és nemzetközi tudományos konferenciák, találkozók, vásárok, bajnokságok és a lovas világversenyek is. Nagy múltú rendezvény volt az elmúlt évtizedekben a külföldi és magyar kiállítók százait, üzletemberek és látogatók ezreit vonzó Kaposvári Nemzetközi Tavaszi Vásár, az Alpoktól az Adriáig Nemzetközi Kiállítás és Vásár, valamint a Kapos Expo is.

Kulturális intézmények, egyesületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok, kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb programok, állandó rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hotel Dorottya**** a Széchenyi téren
A volt Pénzügyi Palota a Kossuth téren

Lakóházak, paloták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anker-ház
  • Vidor-palota
  • Kemény-palota
  • Erzsébet-ház

Középületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szobrok, emlékművek, szökőkutak, díszkutak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsolnay-kút a Fő utcán

Templomok, imaházak, plébániák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány forrás Kaposvár területén

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Négytestvér-forrás és Kőér-forrás a Gyertyános-völgyben
  • Cserkész-forrás (korábban Vándor-forrás) és Spanyol-forrás (korábban Eszperantó-forrás) a Töröcskei-parkerdőben
  • Balla-kút a Kapos-hegy alatt
  • Latinca-forrás a Nádasdi-erdőben
  • Desedai-forrás az arborétum hídjánál

Egyéb nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kaposvári röplabdacsapat 2010-es kupagyőzelme

Kaposvár sportélete sokrétű, a megyeszékhely a Nemzet Sportvárosa[27] és a Lovassportok települése címekkel is büszkélkedhet. A várost körbefogják a lovasbázisok, ahol lovassportokat oktatnak, Európa-szintű versenyeket rendeznek évente több alkalommal. Az ország legnagyobb alapterületű fedett lovardája működik a Kaposvári Egyetemhez tartozó Pannon Lovasakadémián. A város legnagyobb sportlétesítményei a Rákóczi Stadion, amely a helyi elsőosztályú futballcsapatnak is otthont ad; valamint a Kaposvári Városi Sportcsarnok és Létesítményei, ahol a Kaposvári Sportközpont és Sportiskola, illetve a Kaposvári Jégcsarnok is működik. A Városi Sportcsarnok egyben jelentős, nagy tömeg befogadására alkalmas kulturális rendezvényhelyszín is.

Sportcsapatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázat Kaposvár jelentős sportcsapatait tartalmazza:

Sportág Egyesület neve Bajnoki osztály Honlap
Férfi labdarúgás Kaposvári Rákóczi FC OTP Bank Liga (elsőosztály) rakoczifc.hu
Férfi labdarúgás Toponár SE Megye II (ötödosztály) toponarse.atw.hu
Férfi kosárlabda Kaposvári KK NB I (elsőosztály) kaposkosar.hu
Férfi kosárlabda Meló Diák KK NB I/B - Nyugati csoport (másodosztály)
Férfi röplabda Kométa Kaposvár SE NB I (elsőosztály) kometa.hu/roplabda
Férfi vízilabda Kaposvári VK OB I (elsőosztály) kapospolo.hu
Női röplabda BITT Kaposvári NRC NB I (elsőosztály) bittkaposvar.uw.hu
Női kézilabda Kaposvári Kézilabda SE NB II - Délnyugati csoport (harmadosztály) kkse.uw.hu
Kajak-kenu Kaposvári Vízügyi SC kvsc.extra.hu
Amerikai futball Kaposvár Golden Fox Divízió II goldenfox.hu
Jégkorong Kaposvár Hoki Club SE NAJB khc.fw.hu
Teke Közutasok Kaposvári Tekeklub Szuperliga

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televíziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kapos Televízió
  • Somogy Televízió

Rádiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megszűnt helyi rádiók

  • Enjoy Rádió - 91,2 MHz
  • Gazdasági Rádió - 97,5 MHz
  • Juventus Rádió - 100,2 MHz
  • K1 - 97,5 MHz
  • Kapos Rádió - 99,9 MHz
  • N-Joy Classic - 102,6 MHz
  • Somogy Rádió - 91,2 MHz

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kapos Est
  • Kapos Extra
  • Somogyi Hírlap
  • Szuperinfó

Hírportálok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy Imre volt miniszterelnök szobra
Juan Gyenes emléktáblája a szülőházán
Csik Ferenc olimpiai bajnok úszó
D. Tóth Kriszta a Sajtófesztiválon

Kaposváron születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposváron éltek vagy élnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvárhoz kötődő zenei együttesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

The Puzzle

Testvér- és partnervárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár látképe a Rómahegyi kilátóból - balról a Donner, jobbról a Virágfürdő és a Belváros látható
Kaposvár látképe a Rómahegyi kilátóból - balról a Donner, jobbról a Virágfürdő és a Belváros látható

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  2. Kaposvár története. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  3. Német-magyar szótár. (Hozzáférés: 2013. április 1.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  5. Geoláda a Postakocsi-útnál (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  6. Kaposvár településszerkezeti terve (PDF). (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  7. Endrődi Lajos: Magyarországi Kirándulások - Sport Kiadó, 1981. / 384. oldal
  8. Nagy Emese: Előzetes jelentés a kaposszentjakabi apátság feltárásáról (PDF). (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  9. Az Est Hármaskönyve / Kaposvár (435 old.) 1928.
  10. Az Est Hármaskönyve / Kaposvár 436 old. - 1928.
  11. L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1 
  12. A vonatkozó bekezdés adatai: az Nemzeti Újság és az Új Nemzedék évkönyve, a Tíz Esztendő II. Kötet, 250-251. old.
  13. Trianon - táblaavatás összefoglaló. Rovás Info.. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
  14. Kaposvár története. (Hozzáférés: 2012. június 8.)
  15. Magyar Állami Jelképek. (Hozzáférés: 2013. április 1.)
  16. 4.1.11 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint (Somogy)
  17. 3 A népesség vallás szerint, területenként (Somogy)
  18. T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között / Somogy megye múltjából egy fejezete – Kaposvár 1972.
  19. Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban – Kaposvár, 1970.
  20. T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között / Somogy megye múltjából kötet fejezete, Kaposvár 1972.
  21. lásd a Haidekker család történetét http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords
  22. A fejezetben szereplő valamennyi adat és információ Az Est Hármaskönyve, 1928 (439-448 old.) Kaposvár iparát ismertető cikksorozata alapján készült, annak lényegi és tartalmi kivonata. Az ettől eltérő forrású információt külön jelöljük.
  23. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Településsoros munkanélküliségi adatok. www.afsz.hu
  24. A Rippl-Rónai Fesztivál honlapja. (Hozzáférés: 2014. június 18.)
  25. A verseny honlapja. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  26. Előterjesztés a 2014. évi kiemelt városi rendezvényekről, beszámoló a 2013-as eseményekről (DOC). (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  27. Teremladbarúgó-bajnokság, Szita Károly köszöntője (PDF). (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  28. Aláírták a testvérvárosi megállapodást Isztambulban. (Hozzáférés: 2013. december 18.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvár témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a Kaposvár címszóra a Wikiszótárban!
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Kaposvár témájú leírást.
Reinel compass rose.svg Marcali, Keszthely, Zalaegerszeg Balaton, Veszprém Siófok, Székesfehérvár Héraldique meuble compas.svg
Nagykanizsa

Észak
Nyugat  Kaposvár  Kelet
Dél

Dombóvár, Szekszárd
Nagyatád, Barcs Szigetvár Pécs